Elég volt Orbán és Merkel megszorításaiból

2015. február 2.

Vannak olyan tüntetésszervezők, akik úgy gondolják, hogy Angela Merkel látogatása alkalmából érdemes utcára vonulni az Orbán-rendszer ellen. Ne csapjuk be magunkat: Orbán és Merkel szövetségesei, nem pedig ellenségei egymásnak.

Hallgatólagos megállapodás van közöttük: ha Orbán 3% alatt tartja a költségvetési hiányt, nem kell különösebb kellemetlenségre számítania, bármit is művel itthon.

Vajon az EU vagy Merkel kancellár hányszor bírálta az Orbán-kormány megszorító intézkedéseit? Volt olyan Matolcsy-csomag, amelyet az EU kifejezetten megdicsért. Merkelt láthatóan nem zavarja, ha Magyarország létbizonytalanságban élő kétharmadát víz alá nyomják és ott is tartják. Számára ráadásul az sem probléma, ha minél több képzett, engedelmes, alacsony bérért dolgozó, nem muszlim vendégmunkás menekül a hazai nyomor elől Németországba.

Reméljük, Merkel asszony a sajtószabadság szót sem nagyon fogja használni azok után, amit tavaly a Deutsche Telekom-birodalomba tartozó Origóval műveltek Lázár János kedvéért, és azután a szégyenteljes egyezkedés után, amelyet a Bertelsmann-csoporthoz tartozó RTL Klub folytat a kormánnyal.

A hónapról-hónapra túlélő milliók számára Orbán és Merkel csak megszorítást kínál, miközben a kormány számolatlanul önti a vissza nem térítendő támogatásokat az Audinak és más cégeknek. Ezeknek a közpénzeknek bőven meglenne a helye az oktatásban, az egészségügyben, és a bérlakások építésében.

Fölösleges Merkeltől várni a megoldást.

Nyomorra nem épülhet új köztársaság.

RTL Klub, akkor ez így most ennyi volt?

2015. január 29.

Miután az RTL Klub 4 éven keresztül abszolút tétlenül, a rendszerhez igazodva nézte a Fidesz antidemokratikus és szegényellenes ámokfutását, a nyáron a csatornát érintő reklámadó hatására felfedezte a demokratikus és szociális értékeket, illetve a rendszer mérhetetlen korruptságát. Azóta az RTL Klub híradója kiemelten foglalkozott a fideszes politikusok és a hozzájuk közel álló oligarchák ügyeivel.

Ezt sokan kitörő örömmel fogadták, és úgy gondolták, hogy az RTL Klub a szabadságharc élére áll. Most azonban úgy tűnik, megegyeznek a kormánnyal, a fél éves harc tehát egyáltalán nem az Orbán-rendszer ellen, csak a saját pénzükért folyt. A kormány öt százalékra szállítja le a reklámadó mértékét, a kábelszolgáltatóktól pedig sérelem nélkül kérhet programdíjat az RTL Klub, mely cserében puhítja a híradóját és hírháttér műsorait.

Happy end, az RTL német tulajdonosai megkapják a pénzüket, a tévénézőket meg nem sokkolják többet a felcsúti ügyekkel. Így csapja be magát, aki a nagytőkétől várja a köztársasági értékek képviseletét.

 

Köztársasági Ellenállás a boltokban

2015. január 21.

A Köztársasági Ellenállás aktivistái matricákkal fejezték ki véleményüket adókról, árakról, áfacsalásról. Ott tették ezt, ahol a keservesen megszerzett pénzünket költjük el nap mint nap.

Éljen a Köztársaság! Éljen az Ellenállás!

A fenti képre vagy IDE kattintva fotógaléria nyílik meg.

Újra tiszta a pesterzsébeti Tátra téri közpark!

2015. január 19.

Nem sokkal a választások után, októberben felhívott egy volt kollégám, Zoli, hogy van egy problémájuk, amit segíthetnék nekik megoldani. Ezért egy szombat délutánon találkoztunk vele, feleségével, Terivel és még pár Tátra tér környéki lakossal, ahol elmondták nekem, hogy az utóbbi években, pontosabban a 2010-es önkormányzati választások óta a park takarítása, rendben tartása meglehetősen hiányos volt. Erről saját szememmel is meggyőződhettem: bár a szemeteseket rendszeresen ürítették, mindenhol szemét volt (papírzsebkendők, csokispapírok hevertek szanaszét, a bokrok tövében használt fecskendők és egyéb gusztustalan hulladékok voltak). Szóval tényleg áldatlan állapotok uralkodtak a parkban, a környékén és a játszótéren. Ígéretet tettem nekik, hogy segítek megoldani a helyzetet, bár – új képviselőként – fogalmam sem volt, hogy hol kezdjem.

Szerencsére úgy alakultak a dolgok, hogy pár nappal ezután találkoztam Adorján Csillával, a Szociális Foglalkoztató vezetőjével. Beszélgetésünk során megemlítettem neki a Tátra téri lakosok panaszait.

Aztán jött december, a karácsony, majd elkezdődött az új esztendő. Visszamentem megnézni, hogy változott-e valami a Tátra parkban. Egy teljesen megváltozott közpark fogadott: tiszta, kulturált lett, a növények rendezettek, a bokrok megnyírva. Csak néhol láttam egy-egy kósza papírfecnit, egy eldobott cigarettacsikket. Találkoztam Zolival és Terivel is, akik elmondták, hogy nem sokkal a beszélgetésünk után nagytakarítás volt a környéken. Nagy kupacba gyűjtötték össze a szemetet, a levágott gallyakat és a lehullott leveleket. Teri állítása szerint, a több mint húsz év alatt, mióta ott lakik, ilyet még nem látott. Mindketten nagyon örültek, hogy több éves problémájuk oldódott meg pár hét alatt. Én is örültem, hogy sikerült teljesítenem az ígéretemet, ráadásul korábban, mint gondoltam.

Ezúton is köszönöm nekik, hogy jelezték a problémát és biztatok minden pesterzsébeti lakost arra, hogy szóljon, ha tudok segíteni valamit! Bár vannak olyan ügyek, amikért évekig kell majd harcolni, de sokszor elég lehet csak jelezni a problémát a megfelelő ember felé.

Köszönöm a Szociális Foglalkoztató munkatársainak, hogy teljesítették a lakosok kérését, és a foglalkoztatottaknak és közmunkásoknak is, hogy újjávarázsolták a parkot!

Bár a Tátra téren még sok teendő van: javítani kell a közbiztonságon, fel kell újítani a játszóteret és a sportpályákat, de az első lépést megtettük. Kérem az arra járókat, vigyázzanak a tisztaságra!

Völgyesi Krisztián, a 4K! pesterzsébeti önkormányzati képviselője

Az EU igazságosabbá tétele Görögországban kezdődik el?

2015. január 17.

A válság kitörése óta az EU vezetői megszorításokkal igyekeznek kezelni a problémákat, ami egyre nagyobb nyomort szül az Unió perifériáján. Ez történik Magyarországon is, ahol Orbán hűségesen követi a Merkel által megszabott szigorú költségvetési politikát. A megszorítások eredményeként már 4 millió szegény van az országban. Görögország még durvább megszorítási spirálban vergődik az utóbbi években, és most jöhet el az a pillanat, amikor a görögök végleg nemet mondanak rá.

A Sziriza baloldali pártszövetségnek ugyanis jó esélye van arra, hogy megnyerje a görögországi parlamenti választásokat január 25-én.

A 4K! örül annak, hogy Görögországban olyan valóban rendszerkritikus erőnek nyílhat lehetősége kormányzásra, amely azt tűzte ki céljául, hogy az évek óta tartó megszorításhullám után javítson a görög nép többségének igencsak mostohává vált életkörülményein.

Bármilyen kormánynak, így a görögnek is joga, hogy az államadósság átütemezéséről tárgyaljon, különösen, ha az adósságtörlesztés hatalmas terheket ró a görög népre. Elfogadhatatlan, hogy bármely ország politikai elitje kizárólag a hétköznapi emberekre hárítsa a válságkezelés terheit, miközben ők és az oligarcháik zavartalanul folytatják korrupt tevékenységüket, és zavartalanul menekítik ki pénzeiket offshore-paradicsomokba.

A Sziriza kormányra kerülése Magyarországon is jó alkalmat jelent arra, hogy kilépjünk a hamis kuruc-labanc vitából, amely szerint csak két lehetőség van: egy ország vagy kilép az EU-ból, vagy bent marad és kritika nélkül, passzívan tűri a pénzügyi elit politikáját. Ehelyett az EU-n belül kell küzdenünk a hétköznapi emberek érdekeiért. Az európai identitás nem az EU jelenlegi rendszerének kritikátlan elfogadását jelenti, hanem azt, hogy öntudatosan fellépünk a szociálisan igazságosabb Unió kialakítása érdekében.

Jelenleg a gazdaságpolitikai döntések az EU központjában születnek, ezzel szemben a társadalompolitikai felelősséget a közös gazdaságpolitika korlátai közé szorult tagországok kormányaira hárítják az uniós vezetők. Az EU jelenlegi, egyenlőtlenséget termelő működését meg kell változtatni.

A 4K! szerint olyan egységes európai fejlesztéspolitikára van szükség, amely valódi esélyt teremt a periférián is. Ennek főbb eszközei az egységes, fejlesztő iparpolitika, az Európai Központi Bank reformja, a spekulációs tőke áramlásának korlátozása és az offshore tilalma. A szociálpolitika uniós szintre emelése ugyancsak elengedhetetlen ahhoz, hogy a centrum felhalmozásának költségeit ne lehessen a periféria társadalmaira terhelni. Fontosnak tartjuk, hogy az EU külső gazdasági szerződéseiről csak részvételi módon lehessen dönteni.