ÚJ TÁRSADALMI SZERZŐDÉSA Negyedik Köztársaság Párt választási programja2014

Bevezetjük a 0%-os személyi jövedelemadót bruttó 200 ezer forintos havi jövedelemig.

Eltöröljük az egykulcsos személyi jövedelemadót, és helyette egy igazságosabb, progresszív szja-rendszert vezetünk be. A munkabér után bruttó 200 ezer forintos havi jövedelemig 0 százalékos szja-t kell fizetni, míg a 200 ezer fölötti részre az adó sávosan 35, ill. 40 százalék. Ezekkel az adókulcsokkal az adózók fele jobban járna, szemben a kizárólag a magas jövedelműeknek kedvező Fidesz-féle egykulcsos adórendszerrel.

Az alábbi adókulcsokat vezetjük be:

• 0%:   0 – 2.400.000 forint éves bruttó jövedelem között
• 35%: 2.400.001 – 3.600.000 forint éves bruttó jövedelem között
• 40%: 3.600.001 forint éves bruttó jövedelem fölött

Az új adórendszer sávos, vagyis a feltüntetett adókulcsok a jövedelemnek csak arra a részére vonatkoznak, amelyik az adott jövedelmi sávba esik.

A 4K! adórendszere nem róna újabb terheket a költségvetésre: az új, sávos adókulcsok ugyanannyi bevételt eredményeznek az államnak, mint a jelenlegi, igazságtalan egykulcsos rendszer.

A családi adókedvezményt havi bruttó 1 millió forintos családi jövedelem alatt lehet igénybe venni.

A családi adókedvezményt a fizetendő adóból lehet levonni, mértéke a mostanival megegyező: 1 vagy 2 gyermek esetén gyermekenként havi 10 ezer forint, 3 vagy több gyermek esetén gyermekenként havi 33 ezer forint. Az 1 milliós jövedelmi határ elég magas ahhoz, hogy ne okozzon megélhetési problémákat az adókedvezmény kiesése.

Bevezetjük az ingatlanokra vonatkozó vagyonadót.

A magyarországi jövedelmi és vagyoni viszonyokat figyelembe vevő hatékony és igazságos vagyonadót vezetünk be. Az új vagyonadó szerint minden lakóingatlan-tulajdonosnak fizetnie kell egy minimális vagyonadót a lakóingatlana után, ami havi 1000 forint lesz, éves szinten 12 ezer forint. A vagyonadó mértéke egy nyilvánosan és átláthatóan meghatározott értéktérkép alapján sávosan nő havi 2000, 3000, ill. 4000 forintra, vagyis az értékesebb ingatlanok után a tulajdonosoknak magasabb vagyonadót kell fizetniük. Az ingatlanokra vonatkozó kötelező éves vagyonbevallást vezetünk be, amit a Nemzeti Adóhivatalnak kell benyújtani.

A vállalatoknak is kell fizetniük vagyonadót a tulajdonukban lévő ingatlanok után. Az ő esetükben az adó mértéke évente az ingatlan értékének 0,5 százaléka.

A vagyonadóból a költségvetésbe évente befolyó tervezett összeg kb. 150 milliárd forint, ebből a céges ingatlanadó kb. 50 milliárd forint.

Megteremtjük a családi pótlék igazságosabb elosztását.

Az alanyi jogú családi pótlék megszűnik. A családi pótlékot rászorultsági alapon kapják meg a családok: jövedelem alapján a legfelső 25% nem lesz jogosult majd családi pótlékra. A jövedelem kiszámításánál az egy háztartásban együtt élők egy főre jutó jövedelmét vesszük figyelembe, a fogyasztási egységek szerint súlyozva. A családok 75%-a számára viszont a családi pótlék a jelenlegi mértékhez (egy gyermek után: havi 12.200 forint, két gyermek után: havi 13.000 forint/gyermek, három vagy több gyermek után: havi 16.000 forint/gyermek) képest 10%-kal nő majd. Tartósan beteg, fogyatékos gyermeknél továbbra is magasabb lesz az összeg a nagyobb családi terhek miatt.

A 4K! által javasolt igazságosabb családipótlék-rendszer a költségvetésnek kb. 50 milliárd forinttal kerülne kevesebbe a jelenlegi rendszerhez képest.

A kis- és középvállalkozások munkáltatói járulékainak csökkentésével fehérítjük a gazdaságot.

A 4K! programja radikálisan csökkenti a magyarországi kis- és középvállalkozások terheit azzal, hogy járulékcsökkentést biztosít számukra a szociális hozzájárulási adó terhére. A járulékcsökkentés kezdetben kizárólag a teljes munkaidős dolgozók után jár.

A munkáltató a szociális hozzájárulási adóból a következő kedvezményt vonhatja le:

• Bruttó 200.000 forint bérig havi 30.000 forintot
• Bruttó 200.000-500.000 forint bér között havi 40.000 forintot
• Bruttó 500.000 forint bér fölött havi 30.000 forintot

A kis- és középvállalkozások járulékcsökkentése a költségvetésnek rövid távon értelemszerűen bevételkieséssel jár. Az első évben a fent vázolt járulékcsökkentés évi 350-400 milliárd forint kiesést jelent, nem számolva a várható kifehéredés pozitív hatásaival. A járulékcsökkentés költségeit a vagyonadó bevezetése, az önkormányzatok racionalizálása és az állami pazarlás leállítása (stadionprogram és presztízsberuházások leállítása, közmédia költségvetésének megfelezése) fedezi.

Büntető törvénykönyvbe foglaljuk a feketefoglalkoztatást.

A három csapáshoz hasonló szabályozást dolgozunk ki:

• Első lebukáskor a munkáltató figyelmeztetést kap, de a lebukás után fokozott ellenőrzésre kell számítania 5 éven keresztül.
• Második lebukáskor már bíróságra kerül az ügy, a munkáltatói jogok gyakorlójára és a fizetést feketén átadóra vonatkozó legmagasabb kiszabható büntetés 2 év felfüggesztett börtönbüntetés.
• Harmadik alkalommal a büntetés letöltendő börtönbüntetésre változik.

Kiterjesztjük a büntetést azokra is, akik feketén fogadják el a fizetést. Részükre a legalacsonyabb büntetés 500 ezer forint, a legmagasabb 1 millió forint, amit az adóhatóság hajthat be. A NAV és a rendőrség együttműködésében gazdasági nyomozó alosztályt hozunk létre, amelynek dolga a feketefoglalkoztatás felderítése.

Radikális nyugdíjkiegyenlítést vezetünk be.

A létminimum alatti nyugdíjakat felemeljük a nyugdíjas létminimum átlagos összegére, ami jelenleg 72 ezer forint, és bevezetjük a nyugdíjplafont, ami a mindenkori átlagos nyugdíjas létminimum összegének kétszerese, jelenleg 154 ezer forint. A minimális és maximális összeg a létminimumnak megfelelően változik. Ma Magyarországon körülbelül 1,2 millió olyan nyugdíjas van, akinek a nyugdíja nem éri el a létminimum összegét. A nyugdíjplafonra azért van szükség, hogy a nagynyugdíjasok hozzájáruljanak a kisnyugdíjasok megélhetéséhez. A nyugdíjplafont fokozatosan vezetjük be: a nyugdíjplafon feletti nyugdíjakat lépcsőzetesen csökkentjük, hogy 5 év alatt érjék el a 154 ezer forintot. A kiegyenlítés nem érintené a magyar nyugdíjasok derékhadát, azokat, akik 72 és 154 ezer forint közötti összeget kapnak. Az ő nyugdíjuk nem változna.

A nyugdíjkiegyenlítés az államnak körülbelül 200 milliárd forintnyi plusz költséggel járna. A nyugdíjkiegyenlítés költségeit a cégeknek adott vissza nem térítendő támogatások betiltása fedezné.

5%-ra csökkentjük az alapvető élelmiszerek áfáját.

Az alapvető élelmiszerek körébe a tejet, a tojást, a kenyeret, a burgonyát és az alapvető zöldségeket soroljuk. Ezeknek az áfakulcsát a 4K! fokozatosan 5%-ra kívánja csökkenteni. A gazdaság kifehérítése és az állami korrupció felszámolása fokozatosan növeli majd az állam bevételeit. A költségvetésbe beérkező többletjövedelmeknek megfelelően csökkentjük az alapvető élelmiszerek áfáját, úgy, hogy az ne okozzon fenntarthatatlan bevételkiesést a költségvetés számára.

Megszüntetjük a kormányzati pazarlást.

Azonnal leállítjuk az állami pénzből finanszírozott, értelmetlen és abszurd stadionépítési programot és a közpénzből finanszírozott presztízsberuházásokat. A jelenleg a kormányzat propagandaeszközeként használt és óriási költségekkel működő közmédia 70 milliárdos költségvetését megfelezzük.

A kormányzati pazarlás leállításával összesen kb. 150 milliárd forint szabadul fel a költségvetésben.

Csökkentjük az önkormányzatok számát.

Az önkormányzati működés racionalizálásaként összevonjuk a kistelepülések önkormányzatait. A jelenlegi több mint 1700-ról 1000-re kell csökkenteni az olyan önkormányzatok számát, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt. A jelenlegi 870-ről 500-ra kell csökkenteni az olyan önkormányzatok számát, ahol a lakosság száma 1000 és 3000 fő között van. Budapesten a jelenlegi 23 kerületi önkormányzat számát 8-ra kell csökkenteni, 3 budai és 5 pesti önkormányzat létrehozásával.

Az önkormányzatok számának ilyen mértékű csökkentése a költségvetésnek évente kb. 50 milliárd forint megtakarítást eredményez.

A parlamenti képviselőknek is választaniuk kell a nyugdíjuk és a képviselői fizetés között. Ha csökken az ország GDP-je, a kormánypárti képviselők, a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok fizetését is arányosan csökkentjük.

A 2013-tól érvényes új szabályozás szerint a nyugdíjas korú állami alkalmazottak nem kaphatnak egyszerre fizetést és nyugdíjat, az egyikről le kell mondaniuk. A törvény azonban a parlamenti képviselőkre nem vonatkozik. A parlamenti képviselők nem maradhatnak örökre a törvények felett, nem viselkedhetnek kiváltságos uralkodó kasztként. Ezért nekik is választaniuk kell, hogy a fizetésüket vagy a nyugdíjukat veszik fel.

A kormánypárti képviselők úgy kezelik a gazdaság mutatóit, mintha csak semmivel össze nem függő számjegyek lennének, és nem valódi emberek valódi munkahelyének elvesztését vagy valódi fizetéscsökkenését tükröznék. Annak érdekében, hogy a politikusok visszatérjenek a valóságba, a 4K! szerint elengedhetetlen, hogy a kormánypárti képviselők javadalmazása függjön a reálgazdaság alakulásától. Tízszeres szorzót lenne érdemes alkalmazni, vagyis 1%-os GDP-csökkenés esetén 10%-os fizetéscsökkentést könyvelhetnének el maguknak a kormánypárti képviselők.

Kijelöljük és támogatjuk az 5 legfontosabb iparágat.

Ezek az iparágak az információs technológia, a biotechnológia, a gyógyszeripar, az energetika és a járműipar. Gazdaságfejlesztési stratégiájának keretében az állam előnyben részesíti ezeket az ágazatokat az állami és uniós pályázatok elosztásánál.

Egyetemi innovációs központokat hozunk létre.

Az egyetemek mellett, az egyetemek kezelésében innovációs központokat hozunk létre, amelyek tudással, kapcsolati tőkével és infrastruktúrával segítik az egyetemistákat és friss diplomásokat vállalkozásuk első lépéseinek megtételében.

Állami start-up inkubátorokat hozunk létre.

Az államnak start-up inkubátorokat kell létrehoznia, amelyek az első lépéseiken túljutott kezdő vállalkozások megerősödésében, piacra jutásában segítenek. A start-up inkubátorok ideális esetben egy fiatal vállalkozás számára az egyetemi innovációs központokat követő második lépcsőfokot jelenthetik. A start-up inkubátorhálózat költségvetési forrását a jelenlegi államilag finanszírozott kockázati tőkeprogramok egy része fedezi.

A kezdő vállalkozások piacra jutását segítő start-up inkubátorok olyan központok, amelyek a vállalkozásoknak fizikai helyszínt, irodát is kínálnak munkavégzésükre, emellett szakértői tanácsokkal és piaci kapcsolatrendszerrel segítik őket. Az inkubátorokban dolgozó fiatal vállalkozások közös képzéseken vehetnek részt, és kihasználhatják a közösség nyújtotta előnyöket, együttműködési lehetőségeket.

Megszüntetjük és törvényileg tiltjuk a cégeknek adott vissza nem térítendő állami támogatásokat.

A vissza nem térítendő támogatás mint „gazdaságfejlesztő” eszköz egyrészt a korrupció melegágya, másrészt évente százmilliárdos nagyságrendű összeget vesz ki az állam zsebéből, miközben társadalmi-nemzetgazdasági haszna rendkívül alacsony. A mindenkori kormánnyal jó viszonyt ápoló nagyvállalatokhoz és oligarchákhoz jut el a vissza nem térítendő támogatások túlnyomó része. Ez olyan működésképtelen gazdaságot eredményez, ahol a megélhetés és a gazdagodás a közpénzekhez való hozzájutástól, és nem a teljesítménytől függ.

Kedvezményes és kamatmentes hiteleket nyújtunk a vállalkozásoknak.

Az állam kedvezményes kamatozású és kamatmentes hitelekkel segíti a preferált ágazatok vállalatait, nem nyújt nekik vissza nem térítendő támogatást. A hitelek célja, hogy beruházásokat hajtsanak végre, meg tudjanak jelenni a nemzetközi piacokon, és hogy munkahelyeket teremtsenek Magyarországon.

Kedvezményes hiteleket csak közösségi tulajdonú bankon keresztül nyújtunk.

Az állam által nyújtott támogatásokat kizárólag az állami tulajdonban lévő bankokon keresztül hívhatják le a támogatandó vállalatok.

Új együttműködéseket és kereskedelmi kapcsolatokat hozunk létre Latin-Amerikával.

A magyar diplomáciának aktívan kell dolgoznia annak érdekében, hogy Magyarország külkereskedelmi kapcsolatait diverzifikálja, és hogy új együttműködéseket és exportlehetőségeket találjon a hazai termelés számára a korábban harmadik világként számon tartott Latin-Amerikában. Magyarországnak jelenleg a 20 országból álló latin-amerikai térségben csupán 4 országban van nagykövetsége. Ezt a számot 10-re kell növelni ahhoz, hogy a gazdaságdiplomácia érdemben segíteni tudja a magyar vállalkozások piacra jutását a közel 600 milliós népességgel rendelkező térségben. A latin-amerikai nagykövetségek létrehozásával párhuzamosan racionalizálni kell a magyar külképviseletek rendszerét, hogy a latin-amerikai terjeszkedés ne terhelje meg a költségvetést. Vagyis Magyarországnak a külgazdasági stratégiája szempontjából kevésbé meghatározó országokban be kell zárnia diplomáciai képviseleteket.

Felhagyunk a keleti nyitással és Latin-Amerikára, Délkelet-Európára és Délkelet-Ázsiára koncentrálunk.

A leginkább a kínai és orosz kapcsolatokra koncentráló és egyértelműen kudarcos keleti nyitás politikájával fel kell hagyni, és a magyar gazdaságdiplomácia meglévő erőforrásait a latin-amerikai, a délkelet-európai térségre és Délkelet-Ázsia feltörekvő országaira kell koncentrálni. A 4K! által javasolt külgazdasági stratégia nem terhelné meg a jelenleginél nagyobb mértékben a költségvetést, hanem az idevágó kiadások átcsoportosításával lenne megoldható.

Oktatási együttműködéseket, ösztöndíjprogramok indítunk.

Együttműködéseket indítunk a magyarországi felsőoktatási intézmények és latin-amerikai egyetemek, főiskolák között. Az Európai Unió által sikerrel működtetett Erasmus ösztöndíjprogram mintájára Magyarországnak létre kell hoznia egy saját cserediákprogramot, amely latin-amerikai, délkelet-ázsiai és EU-n kívüli délkelet-európai országok egyetemeivel köti össze a magyar diákokat.

Fejlesztjük a gazdasági kapcsolatoknak megfelelő nyelvoktatást.

A hazai közoktatásban növelni kell a latin-amerikai régió (spanyol, portugál) és a délkelet-európai térség (például szerb, horvát) nyelveinek arányát.

Közös minimumokat határozunk meg a külföldi tőkebefektetésekkel szemben.

Magyarországnak szorgalmaznia kell egy gazdasági szövetségi rendszer létrehozását a többi közép- és kelet-európai uniós tagországgal. A szövetség lényege egy olyan megállapodás, amely rögzíti, hogy a közép- és kelet-európai országok milyen minimumfeltételeket támasztanak az országukba bejövő nemzetközi tőke és külföldi befektetők tekintetében.

Eltöröljük az összes, tulajdonszerzésre irányuló támogatást.

A tulajdonszerzésre irányuló lakáspolitikai támogatások, például a kamattámogatott lakáshitel, a szocpol, a lakástakarék-pénztári támogatás stb. jelenleg évente kb. 120 milliárd forintba kerülnek a költségvetésnek. Ebből kb. 50 milliárdot tesznek ki az új támogatások, a nagyobb rész a korábbi támogatási rendszer kifutása. A 4K! a meglévő, kifutó támogatási rendszert nem változtatná meg, az új támogatásokat azonban teljesen beszüntetné, és az eddig tulajdonszerzésre fordított forrásokat a bérlakás-rendszer kiépítésére fordítaná. A 4K! célja, hogy a lakáspolitikára jelenleg fordított összeget fenntartsa, ami azt jelenti, hogy a kifutó támogatások következtében felszabaduló forrásokat is újabb bérlakások megépítésére lehetne fordítani, ami a bérlakás-program fokozatos erősítését eredményezi.

Állami tulajdonban lévő bérlakáshálózatot hozunk létre.

Az önkormányzatok és az állam tulajdonában ma is jelentős lakásállomány van. Az önkormányzatok lakásait és a különböző állami lakóingatlanokat egy állami kezelésű bérlakáskezelő alapba kell helyezni, ami hatékonyan és világos koncepció mentén kezelné ezeket a bérlakásokat. A lakáspolitikában felszabaduló 50 milliárd forint feléből évente kb. 2000 önkormányzati-állami tulajdonú lakás korszerűsítése (energetikai, komfort, esztétikai) válna lehetővé.

Új bérlakásokat építünk a legmodernebb energetikai szabványoknak megfelelően.

A lakáspolitikában felszabaduló 50 milliárd forint másik feléből a 4K! célja szerint az állam új bérlakásokat építene, melyeket szintén belehelyezne az állami bérlakáskezelő alapba. Az új bérlakások építésénél két szempontot minden esetben szem előtt tartunk: egyrészt amennyiben lehetséges, állami-önkormányzati tulajdonú telken épüljön a társasház, másrészt energetikai szempontból a passzívház tulajdonságait kell minél inkább megközelíteni. A rendelkezésre álló 25 milliárd forintból kb. évi 1000 új bérlakást tud megépíteni az állam.

A rászorulóknak állami támogatással kedvezményes bérleti díjat biztosítunk.

Az állami bérlakáskezelő alap bérlakásaira az emberek pályázhatnának. A használt bérlakások esetében a bérleti díj felújítottságtól, minőségtől függően 20-30 százalékkal lenne alacsonyabb a piaci bérleti díjaknál, míg az új bérlakások díjai 10 százalékkal lennének a piaci bérleti díjak alatt. A bérleti szerződéseket 1-5 éves időtartamra lehetne megkötni. A pályázatokat a bérlakáskezelő alap által felállított bizottság bírálná el, a bizottságban az érintett önkormányzatok képviselői is részt vennének.

A szövetkezetiség támogatását az Alkotmányban rögzítjük.

A negyedik köztársaság alkotmányában vissza kell állítani az 1989-es alkotmánynak azt a passzusát, miszerint „az állam megkülönböztetett módon támogatja az állampolgárok önkéntes szövetkezeti mozgalmát”, amit a 2011-es egypárti, illegitim alaptörvény eltörölt. Az államnak kiemelten támogatnia kell a szövetkezeteket mint a gazdasági demokrácia eszközeit, melyek csökkentik az elidegenedést, lehetővé teszik a javak egyenlőbb elosztását, és a profit logikájával szemben a valós igények kielégítését helyezik középpontba.

Új szövetkezeti törvényt dolgozunk ki.

Az új szövetkezeti törvényben a szövetkezetet kizárólag természetes személyek társulásaként kell meghatározni. Jogi személy szövetkezet tagja nem lehet. A szociális szövetkezet mint önálló jogi kategória szükségtelen, ezért meg kell szüntetni.

Kedvezményes állami hiteleket nyújtunk a szövetkezetek számára.

A szövetkezetek, üzleti tervük elbírálása után ugyanolyan kedvezményes állami hitelekre jogosultak, mint a fejlesztésre kijelölt stratégiai ágak szereplői.

Oktatási programot indítunk a szövetkezetek számára.

Állami szervet kell létrehozni, amely minőségi és ingyenesen igénybe vehető oktatást nyújt az új szövetkezetek tagjainak. A tananyagnak ki kell terjednie a szövetkezeti értékekre, az üzleti tervezésre, és a belső kommunikáció és konfliktuskezelés módszereire.

Felvilágosító kampányt indítunk a szövetkezeti forma népszerűsítésére.

Felvilágosító kampányt kell kezdeni, amely bemutatja a szövetkezeti forma előnyeit, szellemiségét, és az igénybe vehető támogatásokat. Változtatni kell azon, hogy a közgondolkodásban a szövetkezet a szocializmus örökségeként kizárólag mezőgazdasági szövetkezetként jelenik meg. Ennek megváltoztatására be kell mutatni azokat a nemzetközi példákat, ahol sikeres ipari és szolgáltató szövetkezetek működnek.

A csődbe ment vagy külföldre telepítés előtt álló cégek esetén a dolgozók számára elővételi jogot biztosítunk, hogy a céget szövetkezeti formában átvehessék.

Meg kell teremteni a törvényi feltételeit, hogy a tulajdonosaik által bezárni kívánt cégeket a dolgozók szabályozott körülmények között átvehessék. Az állami fejlesztési banknak kell hitelt biztosítania a dolgozóknak az elővásárlásra.

Jövedéki termékké tesszük a marihuánát.

A marihuánára a jövedéki termékekre vonatkozó adó-, előállítási és forgalmazási szabályok vonatkoznak.

Szabályozzuk a marihuána kereskedelmi célra való termelését és kereskedelmi forgalmazását.

A marihuána termesztését és forgalmazását is engedélyhez kötjük. Vendéglátóhelyeken nem lehet marihuánát árulni, a vendéglátóhelyeken kívül azonban bármilyen üzlet árusíthat marihuánát, amit elkülönített tárolóban, polcról a vásárló által nem levehetően kell tartani.

Szabályozzuk a marihuána otthoni termesztését.

Egy ember legfeljebb 5 termő növényt tarthat otthon. Az otthoni termesztés regisztrációköteles, és évi 25 000 forintos regisztrációs díjjal jár.

Szabályozzuk a marihuána mindennapi használatát.

Tilos marihuána hatása alatt gépjárművet vezetni. 18 éven aluliaknak nem lehet eladni. Egy állampolgár legfeljebb 5 gramm marihuánát tarthat magánál utazás közben és legfeljebb 5 gramm füvet ajándékozhat más 18 év feletti állampolgárnak. Közterületen marihuánát szívni olyan helyen lehet, ahol lehet alkoholt fogyasztani, és nem tilos a dohányzás.

Az új törvénykönyvet az 1992-es Munka törvénykönyvéből kiindulva, a jelenlegi gazdasági-társadalmi állapothoz és igényekhez igazítva alkotjuk meg.

A törvénykönyv kidolgozásába bevonjuk az érintett felek, vagyis a munkavállalók és a munkaadók érdekvédelmi szervezeteit, képviselőit.

A munkavállalók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a munkaadóval szemben, mint az előző, 1992-es Munka törvénykönyve szerint.

Létrehozzuk a Munkáskamarát, amelynek minden munkavállaló automatikusan a tagja.

A kamara önfenntartó: minden munkavállaló bruttó béréből járulék formájában 0,5% munkáskamarai hozzájárulást vonunk le, amit a munkáltató fizet be a munkavállaló után. Mivel a kamara önfenntartó, ezért szembe tud menni az állammal. A Munkáskamara az összes szakszervezeti joggal egymaga is rendelkezik, és mivel minden munkavállaló automatikusan a tagja, országos sztrájkot képes hirdetni az állammal szemben. Így nincs ellentét dolgozó és dolgozó között, és a kamara annak az érdekeit is képviseli, aki nem szakszervezeti tag, mert például nincs szakszervezet a munkahelyén.

A kamara feladatai és hatásköre:

• Jogi személyként képviseli a dolgozókat bármilyen munkaügyi perben, vitában stb.
• Folyamatosan tájékoztatja tagjait a munkaügyi, jogi, gazdasági kérdésekről, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről.
• A kamarában vezető tisztségviselői posztot politikus nem tölthet be, de persze tagja lehet, hiszen ő is munkavállaló.
• Törvényjavaslatokat nyújthat be a parlamentnek munkaügyi és szociális kérdésekben. Ezt a kormány ugyanúgy tárgyalja, mint a képviselői indítványokat. A kamarának emellett vétójoga van bármely szociális és munkaügyi törvény parlamenti elfogadását illetően. Ez biztosítja, hogy az állam ne vihessen át olyan törvényjavaslatokat, melyek a munkavállalók számára hátrányosak.

A szakszervezetek képviselik a dolgozók védelmének második szintjét. A dolgozó bármelyik szakszervezetnek tagja lehet (a belépés már önkéntes), és a szakszervezet is tárgyalhat a munkaadóval, de csak jobb feltételek érdekében, mint amit a kamara már kiharcolt.

Előnyben részesítjük a határozatlan idejű munkaszerződéseket.

Határozott idejű munkaszerződéssel legfeljebb egy évre lehet alkalmazni a dolgozókat. A határozott idejű munkaszerződéseket legfeljebb kétszer lehet meghosszabbítani, ezt követően automatikusan határozatlan idejű szerződéssé válnak.

Ha egy dolgozó határozott időre szóló szerződést jogosan mond fel, a munkáltatónak a teljes időre szóló fizetést kell kifizetnie végkielégítésként.

Növeljük a munkafelügyelet létszámát, hatáskörét és hatékonyságát.

Megtiltjuk a tömeges elbocsátásokat, leépítéseket a jó pénzügyi helyzetben lévő vállalatoknál.

Az elbocsátás nem lehet a profitnövelés eszköze.

Leépítések esetén a Munkáskamara képviselője megvizsgálhatja a vállalat pénzügyeit, hogy az elbocsátás elkerülésére alternatív megoldásokat kereshessen.

Munkaadó változása, például felvásárlás esetén a dolgozók munkaszerződései nem változhatnak.

Ha megváltozik a munkaszerződése, a dolgozó nem köteles az új szerződést aláírni, helyette felmondhat, és jogosult lesz munkanélküli ellátásra és a neki járó egyéb juttatásokra, például végkielégítésre.

A dolgozó alacsonyabb pozícióba való áthelyezése vagy az időbeosztás önkényes változtatgatása közvetett felmondásnak minősül.

Ilyen esetben a dolgozó rendes felmondással otthagyhatja a munkahelyét, és jogosult lesz munkanélküli ellátásra és a neki járó egyéb juttatásokra, például végkielégítésre.

A fizetések elmaradása esetén a munkáltató tartozását a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamat terheli.

A pihenő- és ebédidőt naponta minimum 1 órában határozzuk meg, és a dolgozók nem dolgozhatnak 5 óránál hosszabb időt egyhuzamban. A dolgozók a pihenőidő alatt elhagyhatják a munkahelyet.

A túlóra hetente legfeljebb 5 óra, évente összesen legfeljebb 100 óra lehet.

Szigorítjuk a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozást.

A munkaerő-kölcsönzés elterjedt gyakorlattá vált, mert a munkáltató számára rugalmas megoldást jelent, aminek a költségeit leírhatja. Ez a rendszer azonban a dolgozókat gyakran hátrányos helyzetbe hozza a rendes foglalkoztatáshoz képest és kisebb védelmet biztosít.

Ingyenessé tesszük a munkával kapcsolatos ügyintézést és bírósági eljárásokat.

Visszaállítjuk a munkanélküli-járadék időtartamát 9 hónapra.

Jelenleg a munkanélküliség átlagos időtartama közel másfél év, ezért közelíteni kell az ellátás hosszát a valós helyzetnek megfelelő időtartamhoz.

A munkaügyi központokat a hatékony munkaközvetítés, a szociális munka és a képzések központjaivá fejlesztjük.

A munkaügyi központok egyszerű munkaközvetítőként nem működnek hatékonyan, mert egy összetett problémát próbálnak leegyszerűsítve kezelni. Az integrált megközelítés lehetővé teszi, hogy a munkanélküliek a képzettségüknek, képességeiknek legjobban megfelelő megoldást találják meg, munkahely, képzés vagy vállalkozásindítás formájában.

Az ellátás rendszerét úgy kell átalakítani, hogy szükség esetén az előadók menjenek ki a munkanélküliségtől érintett kistelepülésekre, és helyben tartsanak ügyfélfogadást.

Növeljük a munkaügyi központok által szervezett képzések hatékonyságát és kötelezzük a munkanélkülieket a rendszeres részvételre, hogy csökkenjen a képzések hossza.

Jelenleg a munkaügyi központon keresztül folytatott képzések lényegesen hosszabb ideig tartanak, mintha valaki magánúton végezné el ugyanazt a képzést. A cél, hogy növeljük a hatékonyságot, és ne legyen különbség a képzések időtartama között. Ennek érdekében a munkaügyi központ kötelezheti azokat a munkanélkülieket, akik járadékot kapnak és képzésben részesülnek, hogy a képzéshez szükséges rendszerességgel, akár naponta több órán keresztül is részt vegyenek a képzésen.

A munkanélküli-ellátás részeként díjmentes utazást biztosítunk azoknak a munkanélkülieknek is, akik már nem jogosultak munkanélküli járadékra.

Az utazást nem utólagos költségtérítés formájában biztosítja az állam, hanem jegy vagy bérlet formájában.

A munkanélküli-ellátás rendszeréből azok sem kerülhetnek ki, akik már nem jogosultak munkanélküli-járadékra. A járadékon kívül minden egyéb ellátásra, szolgáltatás igénybevételére jogosultak maradnak.

Támogatjuk a részmunkaidős foglalkoztatást, első körben a részidős közalkalmazotti munkahelyek létrehozásával.

Adott adminisztratív munkakör betöltése két részmunkaidős dolgozóval is megoldható, nem csak egy főállásúval. Ennek megvalósítását is támogatja a bölcsőde- és óvodarendszer fejlesztése. A részmunkaidő bevezetésének célja nem az, hogy a munkáltató olcsóbban tudjon foglalkoztatni, hanem az, hogy több munkahelyet és rugalmasabb feltételeket teremtsünk a dolgozók számára.

A kezdő vállalkozásoknak nem kell munkáltatói járulékot fizetniük a cégbejegyzést vagy a vállalkozói igazolvány kiváltását követő 1 évben.

Ugyanakkor ha valaki 1 év után megszünteti a vállalkozását és másikat indít, akkor annak már nem jár ez a kedvezmény. Arra is alkalmas ez a kedvezmény, hogy az új vállalkozásokat ne a szomszédos országokban legyen előnyösebb bejegyezni, potenciálisan ne vándoroljon el újabb adófizető réteg.

A munkahelyteremtésre irányuló törekvéseknek főként a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatását kell céloznia a vidéki szegénység és kiszolgáltatottság csökkentése érdekében.

Megkönnyítjük az országon belüli költözést a közösségi bérlakásrendszer fejlesztésével.

A bérlakásrendszert a gazdasági programunkban leírt módon fejlesztjük. A fejlesztés figyelembe veszi a munkaadói és népességvándorlási szempontokat is.

A közlekedésfejlesztés kiemelt célja a más településen munkát vállalók napi ingázásának elősegítése.

A közmunkát végzőket ugyanolyan jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a többi munkavállalót.

A közmunka bérét a minimálbér szintjére emeljük.

A közmunka állami foglalkoztatást jelent, ezért ugyanúgy vonatkozik rá a minimálbér, mint bármilyen más munkavégzésre.

A szociális juttatások feltételeként nem lehet előírni a közmunkát.

Képzésekkel támogatjuk a közmunkában részt vevő dolgozók szövetkezetalapítási kezdeményezéseit.

Továbblépési lehetőséget kell biztosítani a közmunkából a piaci alapú foglalkoztatás felé. A szövetkezetek üzleti tervük elbírálása után ugyanolyan kedvezményes állami hitelekre jogosultak, mint a fejlesztésre kijelölt stratégiai ágak szereplői.

Vidéken a közmunkaprogramot a települések közétkeztetési és önálló energiaellátási feladatainak szolgálatába állítjuk.

A közmunkában dolgozók feladata lehet a termelő, feldolgozó, tároló és energiaszolgáltató létesítmények felépítése. A helyben felépített létesítmények működtetésére képzéseket indítunk, és a dolgozók a továbbiakban piaci alapon is működtethetik az adott üzemet, vállalkozást.

A nettó minimálbért a létminimum összegére emeljük.

Bruttó 200 ezer forintos havi jövedelem alatt 0%-os adókulcsot vezetünk be a gazdasági programunkban szereplő módon. Ilyen adókulcs mellett bruttó 108 ezer forintos minimálbér esetén már elérjük a létminimum jelenlegi szintjét, ami bruttó 6500 forintos emelést jelent a jelenlegi minimálbérhez képest. A gazdasági programunkban szereplő járulékkedvezmény bevezetésével egy kis- és középvállalkozás 108 ezer forintos bruttó minimálbér mellett is alacsonyabb bérköltséget fizet ki, mint a jelenlegi minimálbér után.

Országos, évente ülésező érdekegyeztető testületet hozunk létre a bérek kiigazítására.

A munkavállalók érdekképviseletét a Munkáskamara látja el.

Kötelezzük a munkáltatókat, hogy az adózás utáni nettó profit minimum 15%-át bónusz formájában osszák szét a dolgozók között a pénzügyi év végén.

A dolgozóknak a Munkáskamara bevonásával joguk van a pénzügyi év végén a munkahelyük leltárait és pénzügyeit átnézniük, hogy ellenőrizzék, megfelelően ki vannak-e fizetve.

A dolgozók alapvetően hozzájárulnak a vállalkozások működésének sikerességéhez, ezért indokolt, hogy korlátozott mértékben a nyereségből is részesüljenek.

Átalakítjuk a közalkalmazotti és köztisztviselői bértáblát a kiskeresetűek érdekeinek kiemelt támogatásával.

Ez komoly megtakarítást jelent, ráadásul nem csak egy évben, hanem tartósan. A vezetői szinten a keresetek csökkenése elindíthat egy felmondási hullámot, de a magas munkanélküliség miatt a kieső vezetők könnyen pótolhatók, például a rangsorban következő beosztottakkal. Emellett csökkentjük a vezetői szinteket: minimum 5 emberenként legyen egy vezetőiszint-váltás az állami intézmények hierarchiájában. A közigazgatásban gyakran már két ember esetén is előfordul, hogy az egyikük csoportvezető státuszú, de 3-4 ember már akár osztályt is alkothat. Ha legalább 5 ember kell a következő szinthez, csökken a vezetői státuszúak száma és a fizetésekre fordított összeg, az állami intézmények pedig ésszerűbben működhetnek.

Kiemelt figyelmet fordítunk a női és férfi dolgozók egyenlő bérezésének ellenőrzésére.

Az ellenőrzés a munkaügyi felügyelet hatáskörébe tartozik.

Szigorítjuk azoknak a munkáltatóknak a büntetését, akik a gyermekvállalással összefüggésben diszkriminálják a női dolgozókat vagy munkakeresőket.

Kiterjesztjük a felmondási védelmet azokra a kismamákra, akik a fizetés nélküli szabadságot még a gyermek hároméves kora előtt megszakítva újra munkába állnak, és azokra az anyákra, akik saját betegségük vagy a beteg gyermekük ápolása címén fizetés nélküli szabadságon vannak.

Ahol a dolgozók részéről felmerül rá az igény, a munkáltatóknak, a szakszervezeteknek és az államnak közösen kell területi bölcsődéket és óvodákat fenntartania, amelynek költségeit a munkáltató az adóalapjából leírhatja.

Emellett az állam feladata, hogy minden gyerek számára biztosítson bölcsődei és óvodai férőhelyet.

A csecsemőjüket szoptató anyáknak két félórás szünet jár naponta a szoptatáshoz, de a fizetésük emiatt nem lehet alacsonyabb.

Ha a munkahelyen nincs külön szoptatásra kijelölt helyiség, kétszer másfél óra szünet jár. Ha valakinek a személyes helyzete megkívánja, hogy a szülés után hamar visszatérjen a munkahelyére, biztosítani kell számára a megfelelő feltételeket.

Bevezetjük a 0%-os személyi jövedelemadót bruttó 200 ezer forintos havi jövedelemig.

Progresszív, sávos adórendszert vezetünk be a gazdasági programunkban részletezett módon.

Radikális nyugdíjkiegyenlítést vezetünk be.

A létminimum alatti nyugdíjakat felemeljük a nyugdíjas létminimum átlagos összegére, ami jelenleg 72 ezer forint, és bevezetjük a nyugdíjplafont, ami a mindenkori átlagos nyugdíjas létminimum összegének kétszerese, jelenleg 154 ezer forint. A minimális és maximális összeg a létminimumnak megfelelően változik. Ma Magyarországon körülbelül 1,2 millió olyan nyugdíjas van, akinek a nyugdíja nem éri el a létminimum összegét. A nyugdíjplafonra azért van szükség, hogy a nagynyugdíjasok hozzájáruljanak a kisnyugdíjasok megélhetéséhez.  A nyugdíjplafont fokozatosan vezetjük be: a nyugdíjplafon feletti nyugdíjakat lépcsőzetesen csökkentjük, hogy 5 év alatt érjék el a 154 ezer forintot. A kiegyenlítés nem érintené a magyar nyugdíjasok derékhadát, azokat, akik 72 és 154 ezer forint közötti összeget kapnak. Az ő nyugdíjuk nem változna.

Az öregségi nyugdíjak ne egyénileg kövessék az inflációt, csak az állami nyugdíjkiadások egésze kövesse azt. Az éves növekményt a nyugdíjasok között egyenlően osztjuk el, így összegszerűen mindenki ugyanannyit kap.

A jelenlegi rendszer nemhogy megőrzi, hanem még növeli is a nyugdíjak közötti különbségeket, mivel arányosan, és nem egyenlően növekednek a nyugdíjak. Most a jómódú nyugdíjas kapja mindig a legnagyobb emelést, a kisnyugdíjas a legkisebbet. Ha mindenkinek ugyanakkora összeggel nő a nyugdíja, a szegényebbek arányaiban nagyobb emelést kapnak és igazságosabbá válik a rendszer.

Bevezetjük a magáncsőd intézményét.

Ez egy jogilag szabályozott, az adóst védő adósságrendezési eljárás, ami megoldást jelenthet a jelentős hitel- és rezsitartozással rendelkezők számára.

Támogatjuk az önkéntes, kölcsönös biztosítási és segélyegyletek létrehozását.

Ennek célja, hogy a háztartások képesek legyenek fedezni a váratlan kiadásaikat, hogy a családok ne szegényedjenek el egy nagyobb költséggel járó probléma esetén.

Megszüntetjük az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések közterheit és az életbiztosítások 2013-tól bevezetett kamatadóját.

A megtakarítások felhalmozása nem lehet a gazdagok kiváltsága, különösen, hogy az állami rendszerben a magas jövedelműek magasabb nyugdíjra is számíthatnak. A szegényebbeknek nagyobb van szüksége kiegészítő előtakarékoskodásra, ezért a folyamatos díjas szerződések és a kisebb, egyszeri befizetések közterheit jelentősen mérsékelni kell. A nagy összegű egyszeri befizetések terheit és az ilyen biztosítások hozamának kamatadóját nem kell csökkenteni, a nagyobb jövedelemmel rendelkezők most is megengedhetik maguknak az életbiztosítást. Nem csak az eseti, hanem a rendszeres befizetések között is különbséget kell tenni.

Az állam célja elsősorban a megelőzés, másrészt pedig olyan ellátórendszer kialakítása, amely átjárható, és a nincstelenségből, nehéz szociális helyzetből belátható időn belül segít megteremteni a tisztességes megélhetés feltételeit.

Fejlesztjük a szociális munkások képzését és növeljük a bérüket, mivel kiemelt szerepük van a szociális problémák kezelésében.

Növeljük a hajléktalanszállók férőhelyeinek számát.

Lényeges, hogy ténylegesen működjenek a hajléktalanokat segítő intézmények, és ne csak tárolják az embereket, hanem aktív szociális munka folyjon bennük. A szállók legyenek olyan biztonságosak, hogy szívesen menjenek oda a hajléktalanok maguktól is, minden kényszerítés nélkül. A hajléktalanszálló a szociális ellátás legalsó szintje, meg kell teremteni a továbblépés lehetőségét az állandó lakhatás felé.

Szociális alapú kedvezményeket biztosítunk az állami bérlakásrendszerben lakásra pályázók számára.

A szociális bérlakásprogram nem jelentheti azt, hogy gettókat teremtünk: a lakásoknak szétszórva kell lenniük, a különbség nem a minőségben, hanem a tulajdonviszonyban lesz. Ezért az állami bérlakásprogram részeként biztosítunk lakhatást a rászorulóknak, a bérleti és rezsiköltségekre nyújtott támogatással, kedvezményekkel. A szociális bérlakás biztosíthat bizonyos, például egy éves türelmi időt, és az erre szánt pénz egy részéből egy évnyi rezsiköltséget is átvállalhat az állam bizonyos esetekben. A szociális lakhatási program integrált megközelítést, szociális munkát igényel, nem merülhet ki a pénzbeli támogatásban.

A hajléktalanokat a tényleges, azaz életvitelszerű lakóhelyük szerinti önkormányzatnak kell ellátnia, anélkül, hogy adminisztratív nehézségeket támasztanának.

A segélynek ne legyen lejárati ideje, a rászorulók addig kapják, amíg szükségük van rá.

Az állam célja, hogy a megfelelő ellátórendszer és a munkahelyek kialakításával megteremtse a feltételeket a továbblépésre a nehéz szociális helyzetben lévők számára. A segély elvétele nem oldja meg a problémát, sőt, még nehezebb helyzetbe hozza a rászorulókat.

Önkormányzati tulajdonú, támogatott étkezdéket hozunk létre.

Itt az önkormányzat földjein termelt zöldségeket és gyümölcsöket is fel lehet dolgozni.

Kötelezzük az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó cégeket, hogy az olyan élelmiszereket, amelyeknek csak esztétikai hibája van, vagy a szavatossági idejük hamarosan lejár, előbb akciósan árusítsák, majd a maradékot osszák szét szociális céllal.

A lejárat előtt egy meghatározott idővel akciósan kell árusítaniuk a termékeket. Ami a szavatosság lejárta előtt 5 nappal is megmarad, azt át kell adniuk a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, hogy szétoszthassa a szegények között, vagy el kell juttatniuk egy önkormányzati tulajdonú, támogatott étkezdébe feldolgozásra.

A jelenleg sporttámogatásra fordítható vállalkozói TAO-kedvezményt a szociális válságkezelő programokra irányítjuk át.

A szociális válsághelyzet azonnali kezelése mellett hosszú távú stratégiát dolgozunk ki a problémák felszámolására.

Visszaállítjuk az állami gondozottak utógondozását 24 éves korig.

Az állami gondozás idejét elsősorban tanulásra kell felhasználni. A fiatalok életútjának tervezését nem alakíthatják szükségmegoldások, intézményi érdekek. Ne fordulhasson elő, hogy tanulatlan, képzetlen, vagy lejárt, haszontalan szakmával bíró fiatal kerül ki az intézményből. Erősíteni kell az ellátásban a vér szerinti családgondozó intézményi és szakmai helyzetét, mert az az elsődleges cél, hogy az eredeti család vagy valamelyik szülő (esetleg új családjával) alkalmassá váljon a gyermek/fiatal visszafogadására.

Növeljük az állami gondozottak életkezdési támogatásának összegét, hogy az valóban lehetővé tegye az önállósodást.

Felhasználásában ne az intézeti gyámok, kirendelt hivatalnokok, hanem a csakis a fiataloknak felelős szociális munkások segítsenek. Így nem kell őket a szociális és munkaügyi ellátás felé terelni.

Díjmentes utazást biztosítunk az állami gondozottak és a börtönben lévők családtagjainak a látogatások idejére.

A börtönben fogvatartottak számára kötelező képzést nyújtunk a munkaerőpiacon hasznosítható szakmákban.

Kötelező munkavégzést vezetünk be a börtönben a fogvatartottak számára.

Ezzel részben finanszírozzák a fogva tartásuk költségeit és nem szoknak el a napi munka ritmusától. A kötelező munkavégzés azokra vonatkozik, akiknek az egészségi állapota megengedi.

A börtönökből szabadulókat, amennyiben szükséges, azonnal bekapcsoljuk a szociális és munkanélküli-ellátás rendszerébe.

Megteremtjük a családi pótlék igazságosabb elosztását.

Az alanyi jogú családi pótlék megszűnik. A családi pótlékot rászorultsági alapon kapják meg a családok: jövedelem alapján a legfelső 25% nem lesz jogosult majd családi pótlékra. A jövedelem kiszámításánál az egy háztartásban együtt élők egy főre jutó jövedelmét vesszük figyelembe, a fogyasztási egységek szerint súlyozva. A családok 75%-a számára viszont a családi pótlék a jelenlegi mértékhez (egy gyermek után: havi 12.200 forint, két gyermek után: havi 13.000 forint/gyermek, három vagy több gyermek után: havi 16.000 forint/gyermek) képest 10%-kal nő majd. Tartósan beteg, fogyatékos gyermeknél továbbra is magasabb lesz az összeg a nagyobb családi terhek miatt.

Bevezetjük a várandósági családi pótlékot, amit a magzat után lehet igényelni.

A várandós nő kapja a magzat után járó családi pótlékot, amelynek összege szociális helyzettől függ. Van egy minimális összeg, amit jövedelemre való tekintet nélkül mindenki megkap. Ezt a minimális összeget a kismama a várandóság orvosi igazolása alapján automatikusan kapja, és ennél akkor kaphat többet, ha benyújtja a jövedelemigazolását is. Ezt követően visszamenőleg is megkaphatja az addigi különbözetet. Az ellátás összegét a várandós nő jövedelmének az átlagkeresethez mért aránya és a családi pótlék alapján kell meghatározni. A magzat után járó családi pótlék addig kifizetett összegét művi abortusz esetén vissza kell fizetni, amennyiben az abortusz nem az anya egészségének védelmében történik. A szegény családban élő terhes nők helyzetén a magzat érdekében is mindenképpen javítani kell, mert a gyermek születési súlya bizonyítottan és nagyban függ a család anyagi helyzetétől.

Bevezetjük a gyermekek után járó támogatást a szegénységi küszöb alatt élő családoknak, amelynek feltétele, hogy a gyermekek iskolába járjanak.

Ez a családi pótlékon felül adott juttatást jelent, a támogatást a gondviselő szülő kapja. Amelyik család így sem járatja iskolába a gyermeket, azokat egy szociális munkás kötelezően meglátogatja, hogy kiderítse, mi a probléma, és segítsen megoldani.

A "megélhetési gyermekvállalás" leépítése érdekében a családi pótlékot és egyéb támogatást az állam legfeljebb öt gyermek után biztosítja.

Ha valaki gyed közben szül újabb gyermeket, akkor az eredeti, szülés előtti havi fizetése inflációval felszorzott értéke legyen a számítás alapja.

Gyes és gyed mellett nem lehet rendszeresen munkát vállalni.

Elsődleges célunk a munkahelyteremtés és a tisztességes megélhetés a munkabérből, de aki otthon akar maradni, annak biztosítani kell ezt a lehetőséget. Ezért a kisgyermekes anyukáknak választaniuk kell a munkavállalás és a juttatások között.

A gyed-jogosultság időtartamából két hónapot csak az apa vehet igénybe. Ha nem veszi igénybe, az a jogosultsági idő elveszik.

Ha 2 hónapnál kevesebb időre szól a biztosítási jogviszony alapján a jogosultság, akkor a kötelező apai rész áttevődik a gyesre. Ez az intézkedés segíti a nők munkába állását és erősíti a családon belüli munkamegosztást.

Megkönnyítjük a gyed és gyes átruházását egyik szülőről a másikra.

Az ellátást többször és egyszerű bejelentéssel át lehet helyezni, anélkül, hogy a folyósítása megszakadna. Így rugalmasabbá válik a rendszer, és jobban alkalmazkodik a családi körülményekhez, munkalehetőségekhez.

Növeljük a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát.

A férőhelyek bővítése kiemelt cél, de nem mehet a minőség rovására. A 4K! célja, hogy minden gyermek számára biztosítsa a bölcsődei és óvodai ellátás lehetőségét.

Megszüntetjük a 3 éves kortól kötelező óvodát.

Minden gyermeknek szüksége van a közösségi szocializációra az iskolakezdés előtt, de a jelenlegi 3 éves óvodakötelezettség a férőhelyek hiányával tetézve nem megfelelő megoldás. A cél, hogy a gyerekek iskolakezdés előtt legalább 1 évig járjanak óvodába.

A bölcsődék és óvodák nyitva tartását a munkaidőhöz kell igazítani.

Ez lehetővé teszi, hogy a szülők rendes munkaidejű munkákat vállaljanak.

Jelentősen bővítjük az anyaotthonok férőhelyeinek számát.

A cél a rugalmasan kialakított anyaotthonok és a támogató anyavédelmi szolgáltatások létrehozása, fejlesztése. Utóbbira példa az egyéni tanácsadás a krízishelyzetben lévők anyák számára. Növelni kell az állami finanszírozást, hogy civil működtetésű anyaotthonok is minél nagyobb számban létesüljenek. A szociális munka és a családgondozás mellett az anyák számára a szociális alapon támogatott állami bérlakásrendszer nyújt továbblépési lehetőséget.

Támogatjuk és fejlesztjük a válságterhességi tanácsadást.

A válságban lévő családok már a terhesség alatt rendes tájékoztatást, felvilágosítást kapnak a lehetőségeikről, így az örökbe adás különböző formáiról, a nevelőszülői elhelyezésről, a családba fogadásról, és mindezek következményeiről. Ez a szociális munkás feladata, amit összekapcsolunk a terhesgondozói, védőnői munkával.

Támogatjuk a házasság minőségét javító és válásmegelőző tanácsadást fiatal párok számára.

A családjog és a gyámügy már csak a tűzoltás, ezért itt is a megelőzésre kell törekedni. Célunk a párterápia és mediáció fejlesztése, valamint bizonyos családjogi eljárások és egyéb jogi ügyek felülvizsgálata is (például válóperek esetén, házas- vagy élettársak közötti fizikai erőszakkal foglalkozó perekben).

A megváltozott munkaképességű emberek  érdekképviseleti szervezeteinek bevonásával és a jelenlegi rendszer felülvizsgálatával kidolgozzuk a rokkanttá minősítés új rendszerét.

A 4K! célja a tisztességes megélhetés biztosítása: akik munkaképesek, azoknak a munkájuk, akik munkaképtelenek, azoknak pedig a szociális ellátás garantálja a megélhetést. A megfelelő munkalehetőségek mellett a rokkantnyugdíj nem jelenthet menekülőutat, azt a valóban rászorultak kapják objektív és igazságos elbírálás alapján. A rokkanttá minősítési döntéssel szemben az érintettek fellebbezhetnek, és elsődleges cél az eljárások során, hogy a munkaképtelenek, akiknek az állapotuk miatt más jövedelmük nincs, ne maradhassanak ellátás nélkül.

Bővítjük és támogatjuk a bizonyítottan sikeres alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerét, amelyek a személyességet biztosítják, így szűrés, kompetenciamérés, mentorálás, utánkövetés is társul hozzájuk.

A megváltozott munkaképességűeknél ezeket a szolgáltatásokat kiegészíti a munkakipróbálás és közösségi integrációs program. Ezek az eszközök esély teremtenek a megváltozott munkaképességű emberek és a munkaerőpiacról tartósan távol maradtak számára, hogy visszatérjenek a nyílt munkaerőpiacra.

A sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő tanulók integrált oktatására helyezzük a hangsúlyt és ehhez megfelelő támogatást nyújtunk az oktatási intézményeknek.

A pedagógusoknak szakmai támogatást nyújtunk ahhoz, hogy ezekkel a gyerekekkel is megfelelően tudjanak foglalkozni, és segíteni tudják a beilleszkedésüket.

Ezen belül a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek számára elérhető fejlesztő nevelés-oktatást erősíteni kell a heti óraszámok növelésével, a megfelelő szakemberek képzésével, és az oktatást nyújtó iskolák támogatásával.

Az autizmussal élő gyermekek megfelelő oktatása és a felnőttek támogatása, ellátása jelenleg az általános szakemberhiány miatt hátrányban van, ezért pedagógusok és segítők képzésével segítjük, hogy minden autista gyerek a képességeinek megfelelően részesülhessen integrált vagy speciális oktatásban.

Az autizmus a leggyorsabban növekvő fogyatékosságtípus Magyarországon (és világszerte), ezért fontos cél az érintett családok megfelelő támogatása iskolás korban, illetve azt megelőzően a korai fejlesztés rendszerének megerősítésével. A korai felismerés és ellátás hiánya különösen a vidéken élő, kistelepülési, külvárosi, szegénytelepi családokat érinti.

A fogyatékkal élők megfelelő egészségügyi ellátásához továbbképzést biztosítunk az egészségügyi dolgozóknak, és minden régióban felkészített ellátó intézményeket jelölünk ki.

Jelenleg több fogyatékos csoport (értelmi sérültek, autizmussal élők, súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek, összességében körülbelül 150 ezer ember) számára csaknem lehetetlen megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutni a kórházak szakszemélyzetének képzetlensége és infrastrukturális problémák miatt.

A fogyatékkal élőket érintő kérdésekben minden esetben az ENSZ Fogyatékosügyi Egyezményét tekintjük irányadónak.

Rendszeres konzultációs fórumot hozunk létre a fogyatékkal élő emberek szervezeteinek.

Ez az Országos Fogyatékosügyi Tanács megerősítésével, és a vonatkozó és jogilag kötelező erejű ENSZ-egyezménnyel összhangban történhet. Célja, hogy a szakmai szervezetek a kormányzat összes felelős szereplőjével megtárgyalhassák az őket érintő döntéseket.

Az akadálymentesítést a környezet és a szolgáltatások minden területén alapvető tervezési elvként kezeljük.

Az akadálymentes közlekedés, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem csupán egy plusz, amit a társadalom ad, hanem alapvető jog és a társadalmi részvétel (munka, oktatás, közösségi élet) előfeltétele. Az akadálymentesítés nem állhat meg rámpák építésénél. Az egyetemes tervezés elvének megfelelően már az épített környezet, a használati eszközök és a szolgáltatások tervezésekor gondoskodni kell arról, hogy a fogyatékos vagy más speciális szükséglettel élő emberek teljes köre számára is használhatóak legyenek. Gondoskodni kell a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés folytatásáról a hazai állami és uniós források bevonásával.

Az idősellátásban a bentlakásos intézmények helyett az otthoni segítést, ellátást támogatjuk szociális munkások, idősgondozók bevonásával.

Az időseket nem elkülöníteni kell a társadalomtól, hanem erősíteni kell az integrálásukat, az őket a közösséghez fűző kapcsolatokat. A szociális munkás a családi, rokonsági, szomszédsági, közösségi kapcsolatok erősítésében, a konfliktusok kezelésében és megelőzésében, ügyintézésben és az idejük megszervezésében nyújthat segítséget az időseknek. A házi idősgondozó pedig az otthoni és ház körüli munkák ellátását és a bevásárlást segíti. Az időseknek szánt közösségi időtöltések színteréül a kulturális programunkban megújított művelődési házak is szolgálhatnak.

Az idősellátásban meglévő gondozóházakat, idősotthonokat és bentlakásos intézményeket a kiscsoportos ellátás céljainak megfelelően alakítjuk át.

A fogyatékkal élő emberek számára erősítjük a közösségi ellátásokat is: a házi segítségnyújtást, a nappali intézményeket és a személyi segítést.

Jelenleg mintegy 16 ezer fogyatékkal élő ember lakik nagy létszámú bentlakásos intézményben, rendszerint eredeti lakóhelyétől és családjától távol. Számos kutatás bizonyította, hogy ezek az intézmények nem képesek emberi és emberjogi, de rehabilitációs szempontból sem az ott élők megfelelő ellátására. Ráadásul, amint azt nemzetközi közgazdasági számítások bizonyítják, gyakran drágábbak is, mintha a bentlakók a közösségben, a teljes népességgel együtt, települési környezetben élnének. Magyarországnak nemzetközi jogi kötelessége is (ENSZ-egyezmény a fogyatékos emberek jogairól, amit 2008-ban fogadtak el, és amely jogilag kötelező érvényű) a fogyatékkal élők bentlakásos intézményeinek felszámolása, és az ott élők közösségbe visszavezetése, a megfelelő támogatási hálózatok kialakításával. A fogyatékkal élők nagy bentlakásos intézeteit közösségi szolgáltatásokkal kell felváltani, mert csak erős és kiterjedt közösségi szolgáltatásokkal akadályozható meg a fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek illetve családjaik további kirekesztődése és elszegényedése. Felül kell vizsgálni a kormány 1257/2011. (VII.21.) határozatát is (amely a fogyatékkal élők számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szól): rövidebb időtávra kell tervezni, az egyéni vagy kiscsoportos lakóotthoni ellátásokat előnyben részesítve, és uniós forrásokat kell ehhez a célhoz hozzárendelni.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság és a helyettes (gondnoki) döntéshozatal helyett minél szélesebb körben biztosítjuk a támogatott döntéshozatal rendszerének bevezetését.

Az alkotmányozási folyamatot alkotmányozó gyűlés választásával kezdjük el.

Annak érdekében, hogy a negyedik köztársaság alkotmánya ne kizárólag a politikai elit akaratát tükrözze, az alkotmányozás idejére a nép alkotmányozó gyűlést választ, amely legfeljebb fele részben állhat a pártok delegáltjaiból. Az alkotmányozó gyűlés összehívását az országgyűlési alkotmányozó többség teszi lehetővé, az alkotmányozó gyűlés szabályainak a régi alkotmányba írásával.

Az új alkotmányról népszavazást tartunk.

Szemben Magyarország valamennyi korábbi alkotmányával, a negyedik köztársaság alkotmányát népszavazással kell elfogadni, hogy az új alaptörvény valóban legitim legyen, és a népakaratot fejezze ki.

Országunk nevét visszaállítjuk Magyar Köztársaságra.

A Fidesz 2011-es alaptörvénye törölte országunk nevéből a köztársaság szót. A negyedik köztársaság alkotmánya vissza fogja állítani országunk nevét Magyar Köztársaságra.

A Kossuth-címert magyar címerré tesszük.

Az új Magyar Köztársaság hivatalos címere a magyar nép köztársasági és forradalmi törekvéseinek szimbóluma, az 1848-as, 1918-as és 1956-os forradalmak jelképe, a Kossuth-címer lesz. Az új címerről népszavazást kezdeményezünk.

Az alkotmányozás után új, tisztességes választásokat tartunk.

A demokratikus, köztársasági alkotmányozás befejezése után új országgyűlési és önkormányzati választásokat kell tartani az új választási törvény szerint.

A független intézményekbe új embereket nevezünk ki.

Az új, köztársasági alkotmány elfogadásával megszűnik a független intézményekbe korábban kinevezett emberek megbízatása is. Az új alkotmány életbe lépése után az új szabályoknak megfelelően neveznek ki új embereket valamennyi független intézménybe.

Visszahívhatóvá tesszük a polgármestereket és az önkormányzati képviselőtestületeket.

A ciklus során egy alkalommal, a ciklus második felében, az állampolgárok 20%-ának kezdeményezésére visszahívási szavazást lehet tartani. Ha a szavazáson részt vevők többsége és legalább annyi ember szavaz a visszahívásra, mint ahányan korábban megválasztották a polgármestert, a polgármester és a képviselőtestület megbízatása megszűnik, és új választást kell kiírni.

Visszahívhatóvá tesszük az országgyűlést.

Kétszázezer állampolgár kezdeményezésére népszavazást kell tartani az országgyűlés feloszlatásáról. Az országgyűlés feloszlatásáról szóló népszavazás érvényességi küszöbe 50%, vagyis magasabb, mint a többi népszavazás esetén. Ha a népszavazás az országgyűlés feloszlatásáról dönt, előrehozott országgyűlési választásokat kell tartani. Az országgyűlés feloszlatásáról egy ciklusban csak egyszer lehet népszavazást tartani.

Helyreállítjuk a népszavazás érvényességi küszöbét.

Az egypárti alaptörvény által megszigorított, 50%-os részvételhez kötött népszavazási érvényességi küszöb helyett ismét a szavazásra jogosultak 25%-ának egy irányba szavazásához lesz kötve a népszavazás érvényessége.

Visszaállítjuk és megerősítjük a népi kezdeményezést.

Az egypárti alaptörvény által eltörölt népi kezdeményezést visszaállítjuk, és megerősítjük olyan módon, hogy ötvenezer választópolgárnak is törvénykezdeményezési joga lesz.

Népszavazáshoz kötjük az alkotmánymódosítást.

A negyedik köztársaság demokratikusan kialakított, népszavazással elfogadott alkotmányát csak a nép módosíthatja, népszavazás útján. Alkotmánymódosító népszavazást a köztársasági elnök, az országgyűlés, és a törvényben meghatározott számú állampolgár kezdeményezhet.

Népszavazáshoz kötjük a választási rendszer módosítását.

A választási rendszer alapjait rögzíteni kell az új, köztársasági alkotmányban, így azt a mindenkori parlamenti többség nem módosíthatja a saját érdekei szerint. A választási rendszert csak az állampolgárok változtathatják meg népszavazással.

Népszavazási napokat vezetünk be.

Évi két, előre meghatározott népszavazási nap kitűzésével, amely napokon egyszerre tartják meg a szavazást az azt megelőző időszakban népszavazásra kiírt kérdésekről.

Tisztán pártlistás választási rendszert vezetünk be.

A választáson kizárólag a pártok listái közül lehet választani. Megszűnik a vegyes választási rendszer, amelyben az országgyűlés egyéni és pártlistán bejutott képviselőkből tevődik össze. Az egyéni képviselők szerepe ugyanis kiüresedett, az országgyűlésben nem az őket megválasztó körzetet képviselik. A választópolgárok akaratának arányos parlamenti megjelenését jobban biztosítja a tisztán pártlistás rendszer.

Nyitott pártlistás szavazást vezetünk be.

A szavazók nem csak az általuk választott pártra szavazhatnak, hanem arról is dönthetnek, hogy ki kerüljön befutó helyre az általuk támogatott párt listáján. Az országgyűlési és önkormányzati választásokon az állampolgároknak lehetősége lesz arra, hogy az általuk választott párt listáján egy, kettő, három vagy négy nevet megjelöljenek. Azok a jelöltek, akik a pártjukra leadott szavazatok legalább 3%-át megkapták, előre kerülnek a listán. Az európai parlamenti választáson két nevet lehet megjelölni, és a szavazatok 10%-át elérő jelöltek kerülnek előre a listán.

3%-ra csökkentjük az országgyűlési bejutási küszöböt.

A politikai elit zártságának megtörése érdekében az országgyűlési választáson a listás bejutási küszöb 3% lesz.

Bevezetjük a részvételi költségvetést az önkormányzatokban.

Az önkormányzat éves költségvetése 20%-ának felhasználásáról közvetlenül döntenek az állampolgárok. Az állampolgárok helyi gyűlésen meghatározzák a prioritásokat és megbízottakat választanak. A megbízottak a prioritások alapján javaslatokat dolgoznak ki, melyek megvalósításáról újabb helyi gyűlés dönt.

Polgármester és önkormányzati képviselő csak olyan ember lehet, aki életvitelszerűen helyben él.

Ha kiderül, hogy csalt a bejelentett lakcímével, automatikusan megszűnik a megbízatása.

Közzétesszük a képviselőjelöltek erkölcsi bizonyítványát.

A képviselőjelöltté válás feltételei közé bekerül a jelölt erkölcsi bizonyítványának közzététele.

Nyilvánosan és könnyen elérhetővé tesszük a közérdekű adatokat, és fokozottan ellenőrizzük az átláthatóság követelményeinek betartását.

A nyilvánosság és az átláthatóság a legfontosabb eszközök az emberek kezében az állam ellenőrzésére. A jelenlegi gyakorlat alapján gyakran csak bírósági eljáráson keresztül lehet hozzájutni a közérdekű adatokhoz. A 4K! szerint minden közérdekű adatot automatikusan nyilvánosságra kell hozni, és pontosan meg kell határozni, milyen típusú adatokat lehet nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva korlátozott időre titkosítani.

Központi online felületet hozunk létre, ahol bárki számára könnyen érthető nyelven és áttekinthető formában érhetőek el a törvények és rendeletek.

Lehetővé kell tenni, hogy mindenki könnyen értesülhessen az ország működését és az emberek életét közvetlenül érintő döntésekről.

Helyreállítjuk az alkotmánybíróság jogkörét.

Az Alkotmánybíróság ismét döntést hozhat a költségvetést illető kérdésekben is. Ismét biztosítva lesz minden állampolgár számára, hogy közvetlenül, szabadon fordulhasson az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság elnökét nem az országgyűlés, hanem maga az Alkotmánybíróság fogja választani.

Alkotmányos szinten megtiltjuk a visszamenőleges törvényalkotást.

Az új köztársasági alkotmányban rögzíteni kell, hogy egy törvény az életbe lépését megelőző időre nem vonhat meg jogot és nem állapíthat meg új kötelezettséget.

Az alkotmányban rögzítjük a munkához, a lakhatáshoz, az egészségügyhöz, és az oktatáshoz való jogot.

Az új köztársasági alkotmány ismét rögzíti a szociális jogokat, miután azokat az egypárti alaptörvény államcéllá fokozta le.

Helyreállítjuk a bírók és ügyészek 70 éves nyugdíjkorhatárát.

A Fidesz által kényszernyugdíjazott bírók munkaviszonyát helyre kell állítani. A bírók és ügyészek nyugdíjkorhatárát vissza kell állítani 70 évre. A bírók nyugdíjkorhatárát nem szabad az alkotmány szintjén szabályozni.

Helyreállítjuk az ombudsmani rendszert.

A személyes adatok védelmét ismét országgyűlési biztos fogja ellenőrizni. A jövő nemzedékek biztosa és a kisebbségi jogok biztosa visszakapja korábbi státuszát és hatáskörét.

Független bíróságra bízzuk az egyházak elismerését.

Az új egyházakat nem a mindenkori országgyűlési többség, hanem független bíróság fogja elismerni. Az egyházak elismerése nem tartozhat a politikai elit kiváltságaihoz.

Eltöröljük a határon túli kettős állampolgárok szavazati jogát.

Szavazati joggal a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok fognak rendelkezni. A határon túli magyarok kettős állampolgársága megmarad, de szavazati joguk csak akkor lesz, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek.

A köztársasági elv alapján azok szavazhatnak, akik a köztársaság tagjai, akik azonos államban élnek. A szavazati jog kiterjesztése a környező országokban élő kettős állampolgárokra súlyosan sérti a köztársaságot: olyan emberek dönthetnek Magyarország sorsáról, akikre aztán nem vonatkozik a döntésük következménye. A határon túli magyar közösségeket is sérti az intézkedés, mert nem az önrendelkezésüket, hanem a Magyar Köztársaságba való beolvasztásukat szolgálja.

Fejlesztjük és kiterjesztjük az Ügyfélkapu használatát és megkönnyítjük az elektronikus ügyintézést.

Hosszú távú cél a digitális népszavazás megvalósítása, ami közvetlen és olcsó mód arra, hogy az emberek beleszólhassanak az ország ügyeibe.

Az adatvédelmi szempontokat szem előtt tartva egyesítjük a szétszórt nyilvántartásokat, és bevezetjük a valóban egyablakos ügyintézést.

A megfelelő adatvédelmi és állampolgári jogok tiszteletben tartásával meg kell teremteni az átjárhatóságot a különböző állami hivatalok meglévő állampolgári adatnyilvántartásai között. Ennek segítségével előreléphetünk a valódi egyablakos ügyintézés felé, csökkentve egyúttal a korrupciós ügyintézés elterjedt gyakorlatát is.

A megfelelő adatvédelem megteremtése érdekében maga az állampolgár biztosíthat ideiglenes hozzáférést a saját adataihoz: egyik állami szerv másik szerv adataihoz való hozzáférését az állampolgár akár egyszeri, konkrét cél megjelölésével is engedélyezheti, vagy időintervallumot, maximális adatlekérdezési számot jelölhet meg az ügyintézés során.

Az állami intézményekben és azok környezetében ingyenesen használható vezeték nélküli hálózatot alakítunk ki, ahol bárki csatlakozhat az internetre.

A hálózatnak az ügyintézéshez, levelezéshez használható sávszélességet kell biztosítania, tartalomszűréssel.

A papír alapú ügyintézés és adattárolás fenntartása mellett a digitális ügyintézést részesítjük előnyben.

A jelenlegi közigazgatás túlzott mértékben a támaszkodik a papír alapú dokumentumokra, ezzel lelassítja és megnehezíti az ügyintézést, és növeli a bürokráciát. Az ügyintézést ezért a lehető legtöbb helyen digitális alapra kell helyezni. Az adatvédelmi és nemzetbiztonsági szempontok ugyanakkor megkövetelik, hogy papír alapon is megőrizzük az adatokat.

Lépéseket teszünk az egységes minimálbér bevezetése felé az Európai Unióban.

A ma még tagállami hatáskörbe tartozó bérminimumok kérdését egységesen kell kezelni: szankciók nélküli ajánlások helyett egységes jogi szabályozás alá kell vonni a bérpolitikát. A minimálbér megállapításánál az összeg nagysága helyett az egységes megállapítási mód a megoldás. A 4K! támogatja az Európai Szakszervezetek Konföderációjának ajánlását a minimálbér megállapítására: a tagállami minimálbéreknek mindenhol el kellene érniük az adott tagállam hivatalos átlagkeresetének 60%-át. Másfelől azonban tisztában vagyunk a realitásokkal, 60% a jelenlegi európai gazdasági környezetben utópisztikus, jelenleg az Európai Unió területén ugyanis sehol nem éri el a 60%-ot. A 4K! számára ezért első lépésként az 50% az elérhető realitás.

A bérminimum egységes számításával nemcsak a bérek tekintetében, hanem a szegénységi küszöb számításában is egységesülne Európa. Nyugat-Európában a szegénységi küszöböt ugyanis a tagállami átlagkeresetek 60%-ában mérik.

Támogatjuk a társasági adóalap egységes számítását.

A 4K! támogatja a társasági nyereségadó alapjának közösségi szintű egységesítését a közös konszolidált társasági adóalap (KKTA) létrehozásával. A KKTA legfontosabb közvetlen hatása az, hogy a társasági adóalap szélesedik a tagállamok túlnyomó többségében, így Magyarországon is. A szélesebb adóalap következtében több a nyereséges vállalat, amely több adót is fizet, ez pedig végső soron csökkentené az adókiesés mértékét.

További vitathatatlan előnye a KKTA bevezetésének, hogy megszűnne az a ma még abszurdnak tűnő állapot, hogy egy határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatnak akár egy tucat különböző adóhatósággal is együtt kell dolgoznia.  A bevezetéssel lehetővé válna a vállalati eredmények tagállamok közötti, közvetlen összehasonlítása is.

A 4K! uniós szinten bevezetné a nyereségadóra vonatkozó egységesen meghatározott adókulcsot, megszüntetve az adókulcsok tagállami manipulálását. A javasolt egységes adókulcs 30%.

A 4K! a sokat hangoztatott versenyképesség javítását nem az adóversenyen keresztül látja megvalósíthatónak, hanem egyéb tényezők, így például a munkavállalók termelékenységének javításán keresztül, ami jelenleg Magyarországon az uniós átlag 71%-a.

Támogatjuk a szociálpolitikára vonatkozó rendelkezések egységes ellenőrzését.

A 4K! üdvözli, hogy a szociális jogok tekintetében a Lisszaboni Szerződés elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának jogi kötőerejét (Alapjogi Charta 4. fejezete, 27-35 cikke), ami ennél fogva hivatkozási alappá vált a bíróságok előtt.

A szociális jogok betartását azonban hatékonyabban kell ellenőrizni. A 4K! szerint az ellenőrzést az Európai Unió versenypolitikai rendelkezéseihez hasonlóan elsősorban az Európai Bizottságnak kellene végeznie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bővíteni kell a Bizottság felügyeleti és végrehajtási jogkörét, feljogosítva a Bizottságot akár vizsgálatok lefolytatására, illetve meghallgatások tartására, ha valahol nem tartják be a szociálpolitikára vonatkozó rendelkezéseket.

A 4K! a hatékony és pártatlan ellenőrzés megteremtése érdekében támogatja a Lisszaboni Szerződés módosítását: változtatni kell a szociálpolitika megosztott hatásköri besorolásán, és szakítani kell a szociálpolitika terén alkalmazott szubszidiaritás elvével, vagyis a tagállamok helyett mindig az Európai Bizottság járjon el, és ellenőrizze a tagállamokat, hogy betartották-e a szociálpolitikai szabályokat.

Támogatjuk a spekulációs célú tőkeáramlás megállítását.

A 4K! támogatja a Tobin-adó bevezetését, ami a spekulációs célú tőkeáramlásra jellemző napi többszöri átutalásokat sújtja. Azonban azt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egyes tagállamok nem vezetik be a Tobin-adót. Ezzel kibújnak az egységes uniós szabályozás alól, és egyúttal hasznot húznak az értékpapír-kereskedelemből, ami hozzájuk tevődik át.

A 4K! a fentieken túl szorgalmazza, hogy a Tobin-adót terjesszék ki a valutaügyletekre is. Ez esetben el kell tekinteni attól, hogy egy ilyen irányú szabályozás a tőke szabad mozgását garantáló uniós jogba ütközne. Azt gondoljuk ugyanis, hogy a végső cél, a spekulatív célú tőkeáramlás megállítása csak így érhető el.

Támogatjuk az Európai Központi Bankra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát.

Meg kell teremteni az Európai Központi Bank demokratikus ellenőrzésének a lehetőségét, akár az Európai Parlamenten, akár a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsán keresztül. Javasoljuk, hogy az Európai Központi Bank a jövőben ne csak az árstabilitás őre legyen, de rendelkezzen olyan többletjogosítványokkal is, amelyekkel tevékenyen hozzájárulhat a foglalkoztatás, elsősorban a fiatalok és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának növeléséhez, illetve a gazdaság fenntarthatóságához is.

Felülvizsgáljuk a magyar számviteli törvényt, és az Európai Unió által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) megfelelő magyar számviteli standardokat alkotunk.

A jelenlegi rugalmatlan és számtalan kiskaput kínáló, szigorúan törvényi szabályozás helyett korszerűbb, sokkal inkább elvi szabályozáson alapuló beszámolási rendszerre van szükség a gazdaság kifehérítése és az ország uniós gazdasági integrációja céljából. Ehhez a korábban már megkezdett munka újraindítására van szükség.

Támogatjuk az Európai Alkotmányszerződés folyamatának újraindítását.

Az alkotmányos szerződés elfogadásának kudarca világosan megmutatta az Unió gyengeségeit: nem rendelkezik elég legitimitással, és lakói széles körben antiszociálisnak és antidemokratikusnak tartják. Ezért javasoljuk az alkotmányos szerződés megalkotásával kapcsolatban is a részvételi demokrácia eszközeinek alkalmazását.

A 4K! ennek megfelelően támogatja a francia Attac mozgalom által kezdeményezett alternatív alkotmánytervezet alapelveit: egy új, és minden tagállam állampolgárai által demokratikusan megválasztott alkotmányozó gyűlés kapna mandátumot az új alkotmányos szerződéstervezet kidolgozására. A 4K! az így létrejövő szerződéstervezetet minden tagállamban kivétel nélkül népszavazással fogadtatná el.

A biztonságpolitika területén támogatjuk az Európai Védelmi Ügynökség átalakítását és az egységes európai haderő felállítását.

Az ügynökség céljai között szereplő, „az európai fegyverkezési együttműködés előmozdítása és megerősítése” célkitűzés jegyében a 4K! az egységes európai haderő mielőbbi felállítását szorgalmazza.

Uniós népszavazást kell tartani az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény, az ún. Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) elfogadásáról.

Ez jelenlegi formájában kiszolgáltatja az Európai Uniót és benne Magyarországot az Egyesült Államok gazdasági érdekeinek. Az egyezmény a vámok és egyéb, a kereskedelmet korlátozó akadályok lebontásával mentesíti az amerikai multinacionális gazdasági társaságokat az európai társadalmi, gazdasági, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szabályok betartása alól. A 4K! kifogásolja, hogy a partnerségi szerződés előkészítését a nyilvánosság kizárásával végezték, és hogy a tárgyalásokra vonatkozó információk közzététele nincs szabályozva. Emiatt a nagyvállalati lobbiérdekek befolyása valóst veszélyt jelent az Európai Unióban élő emberek érdekeire.

A 4K! támogatja a partnerségi szerződéssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozását és a tárgyalások átláthatóságának megteremtését.

Támogatjuk a gazdasági együttműködést a szomszédos államokkal.

A régió országai között elsősorban gazdasági érdekellentét van, a mostani gazdasági modellben egymás ellen versenyzünk a külföldi tőke kegyeiért, és főleg ez táplálja a nacionalizmust. A területi és kulturális problémák ehhez képest másodlagosak.

Kijelöljük a területi és kulturális alapú autonómia határait.

A 4K! a határon túli magyar közösségek esetében mind a kulturális, mind a területi autonómiaformákat támogatja.

Közös fenntartású dokumentációs, történeti és kulturális intézeteket hozunk létre.

Az intézetek tudományos konferenciák szervezésével, kutatások koordinálásával, többnyelvű tanulmányok publikálásával foglalkoznak. Fenntartásukhoz 50-50%-ban járulnak hozzá az érintett országok.

Megteremtjük a kölcsönös jogszabályi hátteret, amely lehetővé teszi a teljes körű kutatást és azok eredményeinek nyilvánosságra hozatalát a szocialista múlt titkosszolgálati dokumentumainak esetében is.

Ifjúsági irodákat alapítunk a szomszédos államokkal közösen.

Az ifjúsági irodák feladata német-francia mintára a tömeges diák- és ifjúsági csereprogramok szervezése: egyrészt a fiatal munkavállalók találkozóit szervezik, másrészt az eredeti környezetben történő nyelvtanulást teszik lehetővé helyi családoknál történő elhelyezéssel (ún. interkulturális nyelvtanulás), életkorra való tekintet nélkül.

Közös együttműködési területeket jelölünk ki az oktatás és a külpolitika terén.

A kisebbségek boldogulását az segíti, ha a megfelelő intézményrendszeren keresztül lehetőségük van a többségi nyelvet mint idegen nyelvet tanulni. A jelenlegi gyakorlat szerint az állam adottnak veszi, hogy minden állampolgár beszéli a többségi nyelvet, ezért nincs rendes oktatás, és a tömbkisebbségek tagjai nem tanulják meg annak az országnak a nyelvét, amelyben élnek.

A határ menti régiókban lehetővé kell tenni, hogy az emberek kölcsönösen megtanulják a szomszéd ország nyelvét. A határ menti településeken megteremtjük a vegyes, például magyar-román osztályok létrehozásának lehetőségét. A nem határ mentén fekvő településeken minden általános- és középiskolai osztály választhat egy testvérosztályt valamelyik szomszédos országból, és az osztályok folyamatosan tartják egymással a kapcsolatot a tanulmányaik teljes ideje alatt.

A már elindított kezdeményezések esetében fel kell gyorsítani az oktatási intézményekbe szánt közös történelemkönyvek bevezetését. Ahol még nincs ilyen gyakorlat, ott haladéktalanul be kell vezetni.

Ösztöndíjakkal támogatásban kell részesíteni az egyetemeken egymás nyelvét oktató szakokat, szakpárokat.

Közös  természet- és környezetvédelmi programokat indítunk.

Más országoknak azzal a céllal nyújtunk fejlesztési támogatásokat, hogy új gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kialakítását készítsük elő.

A jelenlegi gyakorlat szerint Magyarország a nemzetközi fejlesztési támogatások kb. háromnegyedét nemzetközi szervezeteken keresztül adja, és csupán egynegyedét nyújtja kétoldalú egyezmények alapján, közvetlenül az adott országnak. A 4K! célja, hogy a közvetlen támogatásokkal növeljük Magyarország elismertségét az adott területen, és megteremtsük a gazdaság és kereskedelmi kapcsolatok további kiépítésének lehetőségét.

A fejlesztésekkel megcélzott országok körét összehangoljuk Magyarország gazdasági-kereskedelmi prioritásaival.

A fejlesztések összehangolt előkészítésével, lebonyolításával és utánkövetésével tudatosan építjük Magyarország jelenlétét a támogatott országokban.

A fejlesztési támogatásokat alapos tervezésnek kell megelőznie, és nem alkalmi jelleggel, hanem programszerűen kell tervezni és végrehajtani a fejlesztéseket, hogy a programok hosszú távon is mindkét ország legjobb érdekeit szolgálják.

Kivonjuk a magyar katonákat minden olyan fegyveres küldetésből, amely nem ENSZ-felhatalmazás alapján született.

A magyar katonák ne vegyenek részt olyan katonai akciókban, amelyek az Egyesült Államok vagy más idegen hatalom érdekeit szolgálják.

Ne lehessen létrehozni az Európai Unió és Magyarország érdekeivel ellentétes érdekeket szolgáló katonai bázisokat Magyarország területén.

Erősítjük a  rendőrség és a lakosság együttműködését.

A lakosságot be kell vonni a közbiztonsági tervek kidolgozásába, véleményezésébe.

Összehangoljuk lakosság, a rendőrség, a közösségi rendészet, a magánbiztonsági cégek és a polgári önszerveződések, például a polgárőrség tevékenységét.

Az emberek jogos önvédelméhez szükséges képzéseket, tájékoztatást és eszközöket biztosítunk.

Állampolgári jogon biztosítjuk a jogos védelemhez szükséges eszközök és módszerek használatát tekintettel arra, hogy a lakosság önvédelmi készsége és együttműködése nélkül nem lehet megfelelő közbiztonságot teremteni. A rendőrség feladata, hogy a szakértelmét felhasználva támogatást nyújtson az embereknek a biztonsági kockázatok kivédéséhez.

Pontos helyzetértékelést készítünk Magyarország biztonsági érdekeinek és kihívásainak felmérésével.

Számba vesszük a szövetségi és nemzetközi együttműködéseket, jogokat és kötelezettségeket.

Meghatározzuk a biztonsági kihívások megelőzéséhez és kezeléséhez kapcsolódó célokat, eszközöket és módszereket.

Meghatározzuk a biztonsági kihívások megelőzését és kezelését végző biztonsági, azaz katonai, rendőri, nemzetbiztonsági, tűz- és katasztrófavédelmi, vám- és pénzügyőri és büntetés-végrehajtási szervezeteket.

Magyarország biztonsági stratégiájának megfelelően újratervezzük a honvédelmi és rendvédelmi szervek működését és irányítását.

Megszüntetjük a biztonsági szervezetek közötti párhuzamosságokat és átfedéseket, hogy a szervezeteknek ne kelljen egymással versenyezniük a feladatokért és a forrásokért.

Csökkentjük a vezetési szintek számát, a védelemigazgatásban a függőleges helyett a vízszintes, azaz feladatalapú felosztást állítjuk középpontba.

A minisztérium irányítása alatt létrehozzuk a biztonsági veszélyhelyzet-kezelő központot.

A központ feladata egyrészt az operatív intézkedések irányítása veszélyhelyzetek esetén, másrészt a kormány, az országgyűlés és a köztársasági elnök tájékoztatása. Ez a központ biztosítja a kapcsolódást a honvédelmi és rendvédelmi szervezetek ügyeleteihez, és közös nemzetbiztonsági adatbázissal illetve tudástárral rendelkezik. A védelmi rendszer szereplői ezzel a módszerrel tudnak a leggyorsabban és leghatékonyabban együttműködni az operatív területen is.

A minisztérium irányítása alatt létrehozzuk a kritikus infrastruktúra biztonságát felügyelő központot.

Az új biztonsági kockázatok egyik következménye lehet a kritikus infrastruktúrák elleni támadás, amely jelentős tömegeket és az emberi élethez kapcsolódó alapvető szolgáltatásokat érint. Ilyen szolgáltatások a vízellátás, az energiaellátás, a távközlés, az informatika, a közlekedés, az egészségügyi ellátó hálózatok és intézmények, az államigazgatási és közigazgatási szolgáltató intézmények, és a pénzügyi-gazdasági szolgáltató intézmények. A központ felügyeleti, koordináló, ajánló és támogató szerepet tölt be.

A védelmi minisztérium és a biztonsági szervezetek minden területét átfogó belső ellenőrzési rendszert hozunk létre a védelmi miniszter közvetlen irányítása alatt.

A védelmi minisztérium és a biztonsági szervezetek külső ellenőrzését az országgyűlés szakbizottságai látják el, jogszabályokban rögzített jogosítványokkal.

Új, minden hon- és rendvédelmi dolgozóra vonatkozó, egységes szolgálati törvényt alkotunk a kiszámítható illetményrendszerről, a kedvezményekről, és az átlátható előmeneteli feltételekről.

A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók többletkötelezettségeit és alapjogaik korlátozását figyelembe kell venni az illetményrendszer és a kedvezmények kialakításánál. A képzett szakemberek megtartása hosszú távon csak megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett lehetséges. Ennek a rendszernek teljesítményre és újabb ismeretek elsajátítására is ösztönöznie kell, ami garantálja a biztonságiszakember-képzés fenntartását és fejlesztését. A szolgálatban eltöltött időtartamnak meghatározó szerepet kell betölteni a jövedelemben, ezzel megelőzve az idő előtti pályaelhagyásokat és nyugdíjba menetelt. Az egységes szolgálati törvényben szabályozzuk a nyugdíj feltételeit is.

A biztonsági stratégia alapján felülvizsgáljuk a honvédelmi és rendvédelmi képzést.

Az egységesebb szemléletű és szerkezetű képzéshez azokból a jelenlegi és jövőbeli feladatokból kell kiindulnunk, amelyeket a bel- és külföldi biztonsági kihívások, kockázatok és veszélyek szülnek.

A felsőfokú, illetve egyetemi biztonságiszakember-képzés megalapozása érdekében összehangoljuk a középfokú képzést a felsőfokú képzéssel.

A biztonsági szakemberek képzését felsőfokon továbbfejlesztjük, hangsúlyt fektetve a tudományos képzésre és a kutatómunkára is.

A védelmi-biztonsági szektor társadalmi rangját biztosítja az is, ha a szakemberek képzésében fenntartjuk és megerősítjük az évtizedes nemzetközi hírnevet is kiérdemelt, önálló felsőfokú képzést, különös tekintettel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre és a Rendőrtiszti Főiskolára.

Szervezetten hasznosítjuk a biztonsági szakemberek ismereteit, tapasztalatait a szolgálatok hatékonyabb működésének elősegítésére.

A nyugdíjas biztonsági szakembereket bevonjuk a fiatal állomány kiképzésébe, az operatív műveletek mentorálásába, a korszerűsítések hatásvizsgálatainak végrehajtásába, és a biztonsági megoldások kidolgozásába és véleményezésébe.

Megszüntetjük a Magyar Rendvédelmi Kart.

A Magyar Rendvédelmi Kar egy felülről létrehozott érdekképviseleti testület, amibe kötelező belépni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak.

Megteremtjük a lehetőséget az önszerveződő érdekképviseletet jelentő szakszervezetek újraszervezésére.

Koncepciót dolgozunk ki a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók iránti szolidaritás és bizalom erősítésére.

Tudatosítani kell a társadalom tagjaiban, hogy a biztonsági szakemberek olyan mindennapos, speciális veszélyek és kockázatok mellett végzik hivatásszerűen a munkájukat, amely alkalmanként életveszéllyel is jár, eltérően más polgári foglalkozásoktól. A feladataik gyakran megkövetelik, hogy munkaidőre, szabadságra, családdal együtt töltött időre, ünnepekre, pszichés terhelésekre való tekintet nélkül dolgozzanak.

Hatályon kívül helyezzük a honvédelmi és rendvédelmi dolgozókat érintő visszamenőleges törvénykezés minden rendelkezését.

Felülvizsgáljuk a kedvezményes nyugdíjazás rendszerét és a szolgálati nyugdíjasok státuszát.

Megszüntetjük a szolgálati járandóság és a nyugdíjak 16%-os személyi jövedelemadóját.

Felülvizsgáljuk, és amennyiben lehetséges, visszaállítjuk a közlekedési, egészségügyi, üdülési és egyéb jogos kedvezményeket.

Hatályon kívül helyezzük a semmiségi törvényt.

A kétharmados parlamenti többség által elfogadott törvény semmisnek nyilvánította azokat a bírósági ítéleteket, amelyek a tüntetők bűnösségét a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett hivatalos személy elleni erőszakban, garázdaságban, vagy rongálásban mondták ki úgy, hogy a tényállást kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozták. A bíróságot kötelezték arra, hogy legkésőbb 2011. október 23-ig a saját ítéleteit nyilvánítsa semmisnek.

A dolgozók munkájával járó terhelés és kockázat figyelembevételével differenciált kedvezményrendszert alakítunk ki.

A nemzetbiztonsági szempontból szükséges információszerzést, annak feldolgozását és hasznosítását az állam politikai, biztonságpolitikai, gazdasági, pénzügyi, tudományos és egyéb döntéshozatali folyamatainak szerves részévé tesszük.

A jövőnket lényegesen meghatározza nemzetközi érdekérvényesítési képességünk, melynek biztosításában a nemzeti hírszerzésünk fontos szerepet játszik. Nincs reális magyar jövőkép megfelelő szintű (nemzet)biztonság, azaz hatékony és meghatározó titkosszolgálati tevékenység és az ezt meghatározó tudatos nemzetbiztonsági személet és gondolkodásmód nélkül. A nemzetbiztonság érdekérvényesítő funkciójának alapja a szervezettebb, tudatosabb, program alapú együttműködés a politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és egyéb területekkel. Ennek keretében ki kell választani minden minisztérium, főhatóság, közigazgatási egység és a kapcsolódó gazdasági intézmények, egyetemek, MTA stb. programjaiból a védelemben és az érdekérvényesítésben titkosszolgálati közreműködést igénylő programpontokat. Ezek elemzésével lehet elkészíteni a nemzetbiztonsági szolgálatok rövid, közép és hosszú távú részprogramjait, amelyek segítik Magyarország stratégiai céljainak elérését. A nemzetbiztonsági szolgálatok ilyen jellegű hasznosítását az átláthatóságot szem előtt tartva kommunikálni kell a társadalom felé. Ezzel a szemlélettel csökkenthetjük a globalizációs, biztonságpolitikai, politikai, társadalmi, gazdasági kockázatok hatását és hatékonyabbá tesszük az ország érdekeinek érvényesítését.

Nemzetbiztonsági adat- és tudásbázist hozunk létre az összes biztonsági szervezet közreműködésével.

A biztonsági szervezetek a döntés-előkészítésre is alkalmas adatbázishoz kapcsolódva a jelenleginél gyorsabban és eredményesebben tudnak együttműködni mind a napi operatív működés, mind a válság- és veszélyhelyzetekre felkészítő stratégiai szintű tervezés során.

Központi állami szervezetet hozunk létre az összes magyar államigazgatási és közigazgatási szervezet teljes adat- és információvédelmének ellátására.

Rendszeres kommunikációval bővítjük az emberek ismereteit a biztonsági szervezetek tevékenységéről és stratégiai céljairól.

A szervezeti, katonai tervezési és pénzügyi háttér biztosításával megteremtjük a tömeges önkéntesség feltételeit.

Alapkiképzést, évenkénti gyakorlatot, és továbbképzést biztosítunk az önkénteseknek.

Az önkénteseknek a rendelkezésre állásért és a szolgálatért biztosítjuk a megfelelő illetményt és juttatásokat.

Korlátozzuk a földtulajdon méretét.

Egy személy legfeljebb 1000 hektárnyi területet birtokolhat vagy bérelhet. Öröklés esetén az állam az 1000 hektár feletti részt kötelezően megvásárolja. A családi gazdaság és a család fogalmába csak a házastársak, élettársak, és közvetlen leszármazottaik tartoznak bele. 18 év alatti gyermek nem lehet a családi gazdaság gazdálkodási alanya.

Az állami tulajdonú, bérbe adott földekre is kiterjesztjük a birtokméret korlátozását.

A bérbe adott állami földek jelenleg kevés ember kezében koncentrálódnak, ezért az 1000 hektáros mérethatárt ezekre a földbirtokokra is kiterjesztjük. Az így felszabaduló földek egy részét az állam az önkormányzatok használatába adja szövetkezetek létrehozása céljából, a többi részét pedig új, nyílt pályáztatással adja bérbe. A bérbeadás maximális időtartama a szövetkezetek kivételével 10 év.

Új támogatási rendszert dolgozunk ki, amely a megfelelő birtokméret kialakítására ösztönöz.

A megfelelő birtokméret nagysága a termelési ágazattól, növény- és állatfajtól, földrajzi helytől függ. A terület alapú támogatást csak saját földtulajdon és magánszemélytől bérelt földtulajdon esetén lehet igénybe venni. Az államtól bérelt terület esetében terület alapú támogatás nem vehető igénybe, mivel az állami földbérleti díjak nem érik el a piaci bérleti díjak szintjét. A terület alapú támogatás nagyságát a tulajdonolt földbirtok méretével fordított arányban kell felosztani: minél nagyobb a földterület, arányaiban annál kevesebb támogatás adható. Ezzel segíthetjük azokat a gazdálkodókat, akik versenyhátrányban vannak a korábban kialakult és létrejött nagy földtulajdonosokkal szemben.

A terület nagysága alapján az alábbi, sávos támogatási rendszert vezetjük be.

Szántóföldi növénytermesztés esetén:

• 0 - 500 hektár: 100 %-os terület alapú támogatás
• 500 - 750 hektár: 80 %-os terület alapú támogatás
• 750 - 1000 hektár: 60 %-os terület alapú támogatás
• 1000 hektár fölött: 0 %-os terület alapú támogatás

Kertészet esetén:

• 0 - 50 hektár: 100 %-os terület alapú támogatás
• 50 - 75 hektár: 80 %-os terület alapú támogatás
• 75 - 100 hektár: 60 %-os terület alapú támogatás
• 100 hektár fölött: 0 %-os terület alapú támogatás

Szőlő és gyümölcsös esetén:

• 0 - 20 hektár: 100 %-os terület alapú támogatás
• 20 - 50 hektár: 80 %-os terület alapú támogatás
• 50 - 100 hektár: 60 %-os terület alapú támogatás
• 100 hektár fölött: 0 %-os terület alapú támogatás

Az új támogatási rendszer sávos, vagyis a terület alapú támogatás feltüntetett százalékos értéke a területnek csak arra a részére vonatkozik, amelyik az adott sávba esik.

A terület alapú támogatás arányos csökkentése nem érinti a 2014 után önkéntes alapon létrejövő szövetkezeteket, amelyek területi korlát nélkül megkaphatják a támogatás 100 %-át. A gazdák a meglévő területeiket bármikor feloszthatják szántóföldi és kertészeti tevékenységre. A kedvezőtlen adottságú, de még művelésbe vont területeket a terület aranykorona (AK) értéke alapján kell támogatni. A 18 AK alatti területek tulajdonosai a mindenkori terület alapú támogatás 120 százalékára adhatnak be pályázatot, illetve nyerhetnek el többlettámogatást, így segítve a jövedelmező gazdálkodást az adott területen.

Feltárjuk a  földtulajdonosi viszonyokat: az egy tulajdonosi körhöz tartozó birtokokat egy földbirtokként kell kezelni.

Ehhez összekapcsoljuk a földhivatalok és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nyilvántartását.

Egyszerűsítjük a tulajdonformákat: az őstermelő és egyéni gazdálkodó formák közül egy személy csak egy tulajdonformát választhat.

Ugyanaz a személy nem lehet őstermelő és egyéni gazdálkodó is egyben. Megszüntetjük a különböző tulajdonosi minőségek közötti átszámlázást és az ezzel együtt járó adóelkerülést.

Az állam felvásárolja a 2 hektár alatti egybefüggő területeket.

A földek aranykorona értéke alapján az állam ajánlatot tesz a sok kisparcellás földtulajdonos felé. Az ajánlattétel piaci áron történik. A vásárlás révén a földtulajdonban gazdaságos birtokméretet alakulhat ki. A sok kistulajdonos reális áron válhat meg kis területű vagy parcellájú tulajdonától. Az állam földvásárlásával további cél a foglalkoztatás növelése szövetkezetek létrehozásával. Ha ez nem valósítható meg, az állam a megvásárolt földeket gazdálkodóknak bérbe adja.

Kamattámogatott és kamatmentes hitelkonstrukciókat nyújtunk.

Az állam a cégeknek adott, vissza nem térítendő támogatások helyett támogatott hitelek nyújt a gazdaság fejlesztésére.

Feltételrendszert alakítunk ki a támogatások visszafizetésére, amely figyelembe veszi a gazdálkodó tevékenységének hatásait.

A helyi közösséget, gazdaságot, infrastruktúrát és környezetet pozitívan érintő hatások, például a munkahelyteremtés, a biológia sokszínűség és a talajtermékenység javítása, a vízgazdálkodás fejlesztése csökkenthetik a visszafizetendő hitel összegét. Ehhez konkrét, mérhető feltételrendszert alakítunk ki.

Egyszerűsítjük a szövetkezetek létrehozását a jogi és bürokratikus akadályok lebontásával.

Garanciát kell nyújtani a belépő tagok számára, hogy a vagyonuk továbbra is önálló, saját vagyon marad. El kell oszlatni a kötelező téeszesítés rossz emlékeit.

Kedvezményes állami hiteleket nyújtunk a szövetkezetek számára.

A szövetkezetek, üzleti tervük elbírálása után ugyanolyan kedvezményes állami hitelekre jogosultak, mint a fejlesztésre kijelölt stratégiai ágak szereplői. A termelőszövetkezeteknek különösen a gépvásárláshoz és az infrastruktúrafejlesztéshez van szükségük tőkére.

A szövetkezetek elsőbbséget élveznek az állami földek bérbeadására meghirdetett pályázatokon.

A szövetkezet létrehozásához legalább 5 tulajdonosnak kell összeállnia.

Támogatjuk a szövetkezeti egyesüléseket, amelyek az értékesítés, feldolgozás, tárolás vagy vízgazdálkodás területén jöhetnek létre.

Sok esetben egy-egy szövetkezet tőkeereje, gazdasági súlya nem elégséges a termelést segítő tevékenységek létrehozására, működtetésére. Ilyen esetekben a szövetkezeti egyesülés jelenti a megoldást.

Az állam a kisméretű földek felvásárlásával létrejövő birtokokat felajánlja a helyi önkormányzatoknak, amelyek létrehozzák a szövetkezeteket.

A szövetkezetek célja elsősorban a vidéki munkanélküliség csökkentése és a valódi, értékteremtő gazdálkodás megteremtése a kényszerű közfoglalkoztatás helyett.

A szövetkezetek tevékenységük megkezdéséhez, álló- és forgóeszköz vásárlásaikhoz államilag támogatott, kedvezményes hitelt vehetnek igénybe.

A munkahelyteremtés érdekében a termelőszövetkezeteknek a terület adottságaihoz igazodóan, elsősorban munkaintenzív ágazatokban kell működniük (kertészkedés, gyümölcstermesztés, állattenyésztés, biogazdálkodás stb.).

Az állam feladata a megfelelő szakmai segítség biztosítása a szövetkezetek számára.

A meglévő falugazdászi és szaktanácsadói hálózatot továbbfejlesztjük, és fokozottan bekapcsoljuk a fiatal agrárértelmiséget a szövetkezetek munkájába.

A helyi termékeket feldolgozó gazdálkodóknak támogatást nyújtunk állami és európai uniós forrásokból.

A helyi feldolgozás munkahelyeket teremt, és magasabb feldolgozottságú, ezáltal többletértékkel bíró terméket hoz létre.

Támogatjuk a termelők által közösen létrehozott és tulajdonolt helyi termelő, feldolgozó és értékesítő szövetkezeteket.

Erősítjük a helyi piacokat, és országos kereskedelmi hálózatot hozunk létre a hazai termények és termékek értékesítésére.

A mezőgazdasági termékek kereskedelmi hálózatát az önkormányzatokkal együttműködve, azok tulajdonában vagy kezelésében lévő üzletekben lehet kiépíteni. A helyi szövetkezetek által termelt áruknak helyi értékesítési pontot jelentenek ezek az üzletek.

Az önkormányzatoknak fel kell mérniük a területükön található piacokat, az államnak pedig pályázati lehetőséget kell biztosítania, hogy az önkormányzatok minden 10 000 lakos után támogatást kapjanak újabb piacok, vásárcsarnokok kialakítására. A piacokon a termékek 70 %-ának helyben, illetve belföldön termesztett terméknek kell lennie.

Támogatjuk a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatát elősegítő alternatív értékesítési rendszereket.

A „dobozrendszeren” és egyéb, alternatív értékesítési rendszereken keresztül a gazdák közvetlenül a fogyasztóhoz juttatják el a terményeiket, termékeiket. Mivel ezek a csatornák csak kis távolságon belül működnek gazdaságosan, ezért a szállítás kisebb környezeti terheléssel jár. Az ilyen rendszerek erősítik a termelő és a fogyasztó valamint a vidék és a város kapcsolatát is. Az új eljárásokat meg kell ismertetni a termelőkkel és a fogyasztókkal, az elterjesztésüket pedig a szükséges jogi környezet megteremtésével is segíteni kell.

Ösztönözzük az alternatív termelési rendszerek elterjedését.

A hagyományos mezőgazdasági termelés és gazdálkodás mellett támogatni kell mindazokat az eljárásokat (városi kertek, permakultúra, fokgazdálkodás, sokszínű biogazdálkodás, stb.), melyek a természeti erőforrások hatékonyabb és kíméletesebb hasznosítását teszik lehetővé a környezet megóvása és a keletkező anyagok visszaforgatása mellett.

Megkönnyítjük az állattenyésztéssel foglalkozó  egyéni gazdálkodók és gazdasági társaságok földhöz jutását.

Az állattenyésztés költségeinek túlnyomó részét a takarmányigény adja. A versenyképes állattenyésztésnek feltétele a gazdálkodók kezelésében lévő takarmányt biztosító földterület. A tenyésztett állatok fajtájától és a gazdálkodás típusától függően eltérő méretű birtokok kialakítását támogatjuk.

Kedvezményes hitelekkel megteremtjük, illetve célzottan megerősítjük a magyar termelők közös tulajdonában álló és a több lábon állást segítő feldolgozóipart.

A sikeres állattenyésztés egyik kulcsa a gazdálkodók tulajdonában lévő feldolgozóipar, mely több termelő összefogásával érheti el a gazdaságos üzemméretet, jelentősen növelve az egyes termelők árbevételét, és nagyobb piaci súlyuk révén csökkentve a kiszolgáltatottságukat.

Aktív diplomáciával és külföldi marketinggel, továbbá a hazai áruházláncok bevonásával növeljük a hazai állattenyésztés piacát külföldön és belföldön.

Az agrárminisztérium irányítása alatt szakmai, termelői szövetségeket hozunk létre minden mezőgazdasági ágazatban, területen.

A termeléshez kapcsolódó problémákat valós szakmaisággal bíró szövetségek (például a kertészeti, a szántóföldi növénytermesztési, az állattenyésztési, a halászati, a méhészeti, stb.) bevonásával kell megoldani. Az uniós források felhasználásához stratégiai irányokat kell meghatároznia a minisztériumnak a különböző ágazatok, szakmacsoportok álláspontja és a hazai adottságok figyelembevétele mellett.

Az agrárkamara tevékenységét és működését elválasztjuk a politikától.

Mivel a kamara bevételét alapvetően a kamarai tagok biztosítják, működése csak szakmai alapon képzelhető el. Szükségesnek tartjuk a kamara szervezeti megújítását, tevékenységének és működésének szakmai átalakítását.

Fejlesztjük a középfokú mezőgazdasági szakképzést.

Jelenleg agrármérnökökből túlképzés van, a középfokú végzettségű szakemberek viszont hiányoznak a mezőgazdaságból. A jól működő, szakmai alapokon nyugvó gazdálkodáshoz szükség van a mezőgazdasági szakképzés fejlesztésére.

Kötelező továbbképzéseket indítunk a mezőgazdasági termelés területén dolgozók számára az agrárkamara irányítása alatt.

Állami kamattámogatást nyújtunk gazdálkodónként 50 hektáros területig.

A piaci kamat 50 %-át az állam átvállalja 20 millió forint hitelösszegig.

A nagy projektektől a kis és közepes méretű területen gazdálkodókhoz csoportosítjuk át a fejlesztési forrásokat.

Átcsoportosítjuk az állami és uniós fejlesztési forrásokat.

Az állami és uniós infrastruktúrafejlesztési forrásokat kiemelten a vidéki mezőgazdasági úthálózat (nem közút) fejlesztésére, a külterületi földutak szilárd burkolattal történő ellátására, belvízelvezető csatornák és árkok, öntözési és energiaellátási rendszerek kiépítésére kell fordítani. Az öntözési rendszereket több lépcsőben kell kiépíteni, első körben ott, ahol közeli tározók és folyók rendelkezésre állnak, és a nyári aszály a termést jelentősen veszélyezteti. Második lépcsőben pedig a távolabbi mezőgazdasági területeket kell segíteni az öntözési rendszerek kiépítésével.

Elterjesztjük a geotermikus energia használatát a melegházi növénytermesztésben.

Magyarország jó adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia hasznosításához, ez a fejlesztés pedig lehetővé teszi az egész éves, költséghatékony kertészeti növénytermesztést. Ez a típusú termelés sok élőmunkát igényel, így munkahelyeket teremt. A környezetvédelmi szempontokat és a termálvíz hasznosítása esetén a vízkészlet védelmét kiemelten figyelembe kell venni. Megvalósításukat pályázati források nyújtásával támogatnánk.

Felmérjük a termőhelyi és talajadottságokat.

Meghatározzuk a termőföld minőségéhez igazodó növényi kultúrákat, öntözési és műtrágyázási igényt.

Kiemelten kezeljük az öntözés és vízgazdálkodás fejlesztését: megkezdjük az országos szintű vízrendezést.

A megvalósításhoz az államnak be kell vonnia az önkormányzatokat és a termelőket. A cél a vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzése, a víz okozta károk csökkentése, a termésbiztonság növelése. Helyi szinten, egy-egy területre lebontva minél szélesebb körben, a vízügyi szakemberek, gazdálkodók, önkormányzatok, a környezetvédelmi és erdészeti ágazat szereplőinek bevonásával egyeztetni kell a szükséges feladatokat és megoldási módokat. Meg kell határozni, hogy egyes konkrét területeken milyen állapotot szeretnénk elérni (szántóföldi öntözött művelés, erdők, vizes élőhelyek, árterek stb.), és ehhez a célhoz kell hozzá rendelni az anyagi eszközöket az uniós támogatások minél jobb kihasználásával.

Állami hitelprogramot indítunk, ami lehetőséget nyújt, hogy az emberek energiafogyasztást csökkentő beruházásokat hajtsanak végre.

A hitelprogram alapelve, hogy olyan hitelt kell biztosítani, amelynek a törlesztőrészlete megegyezik a megtakarított energia árával. Így az ingatlan értéke növekszik, többletkiadás pedig nem keletkezik. A hitel felvételéhez nincs szükség előfinanszírozásra, így az alacsony jövedelműek, megtakarítással nem rendelkezők is végre tudják hajtani a beruházásokat.

Energetikailag korszerűsítjük a közintézményeket.

Évente az állami épületek 3%-ának felújítását végezzük el.

Állami kutatás-fejlesztési programokat indítunk.

A felsőfokú oktatási intézményeknek állami megrendelést kell adni a megújuló energiaforrások hasznosításának kutatására és fejlesztésére. A kormány, az intézmények és az Akadémia közösen határozzák meg, milyen kutatási célok elérésére van szükség, és kidolgozzák a kutatási programot. A kormány a költségvetési források mellett uniós források bevonásával és nemzetközi pályázatokban való részvétellel teremti meg a program fedezetét.

Kutatóintézetet hozunk létre a megújuló energia kutatására.

Az akadémiai kereteken kívül is szükség van egy független intézményre, amely a vállalkozások innovációját, K+F tevékenységeit is támogatni tudja például mérési kapacitás rendelkezésre bocsátásával.

Az állami kutatások eredményeit a kis- és középvállalkozások felhasználhatják a megújuló energiához kapcsolódó fejlesztéseknél.

Támogatjuk az energiarendszer decentralizációját, a helyi adottságokra épülő, helyi igényeket kiszolgáló kiserőműveket.

A decentralizált energiatermelő rendszer csökkenti a sérülékenységet, az energiaszállítás költségeit és az ország kiszolgáltatottságát. Ez a rendszer a napenergiára, szélenergiára, a biogáz-előállításra, a mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozási melléktermékek, a szemét és az egyéb hulladék hasznosítására épül.

Az energiahatékonyság-növelő állami hitelprogramban támogatjuk a napelemek, napkollektorok, házi szélerőművek és a geotermikus energia használatát.

A napelemek és napkollektorok telepítését lakóépületekre csak energiahatékonysági felújítással együtt támogatjuk.

Korszerűsítjük azokat az alacsony hatékonysággal működő meglévő erőműveket, amelyek a felülvizsgálatuk alapján érdemesek.

A decentralizált rendszer kialakításával párhuzamosan meg kell vizsgálni a legalacsonyabb hatékonysággal működő erőművek leállításának lehetőségét.

Támogatjuk a hulladékhő felhasználását.

Támogatjuk a szakemberek képzését a szak- és felsőoktatásban a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések kifejlesztésére, gyártására, telepítésére.

Állami ellenőrzést építünk ki és többségi közösségi tulajdont szerzünk az energiaszektorban.

Kisebbségi tulajdonosként az államnak nincs elegendő ráhatása az árképzésre, sem a spekulációk megelőzésére. Az energiaszolgáltatók ellenőrzése a fogyasztók védelmét is szolgálja.

Új stratégiát dolgozunk ki az áradások kezelésére: a cél az áradáskor levonuló vízmennyiség összegyűjtése későbbi felhasználásra.

Ennek eszközei lehetnek az árvízi tározók, amelyekből öntözésre lehet felhasználni a vizet, és az árterek kibővítése, amely a természetes környezet kiterjesztése mellett lehetőséget ad a fokgazdálkodás bevezetésére is.

A száraz területeken záportározókat létesítünk.

Az aszályos területeken össze kell gyűjteni a ritkábban, de nagyobb mennyiségben lezúduló csapadékot. A klímaváltozással egyre gyakoribbá válik az ilyen típusú esőzés, ezért fontos, hogy kiegyenlítsük a száraz és esős időszakok ingadozását.

A vizek és a vízellátás maradjanak közösségi tulajdonban.

Átalakítjuk a szennyvízkezelési rendszert, hogy külön kezelje a szürke- és feketevizet.

A jelenlegi szennyvízkezelési rendszer súlyosan környezetromboló, kiépítése és fenntartása drága. Nem támogatjuk a jelenlegi csatornázási gyakorlatot, amely a csatornák meglétét civilizációs minimumként tartja számon. A szennyvíz kezelésének jelenleg ismert legjobb módja, ha a szennyvizeket nem feltétlenül tisztítjuk, hanem nyersanyagként hasznosítjuk. Ez gazdaságosan csak akkor valósítható meg, ha a vécéből kifolyó feketevizet és a mosószereket tartalmazó szürkevizet külön kezeljük, illetve hasznosítjuk.

Támogatjuk az esővíz hasznosítását a lakóövezetekben.

Sok célra, például vécéöblítésre nincs szükség ivóvíz minőségű vízre. Ezeket az átalakításokat az energetikai átalakításokkal együtt lehet kezelni.

Állami kutatás-fejlesztési programokat indítunk a vízgazdálkodás és vízügyi technológiák területén.

Kiemelt figyelmet fordítunk a vizek tisztaságának megőrzésére.

A felszíni vizek szennyezettsége egyre növekszik, és a megfelelő szűrés nagyon drága. A klímaváltozással várhatóan jelentősen megnő a világban az ivóvíz értéke. Magyarországon megfelelő minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre az ivóvíz, ezt az állapotot hosszú távon is fenn kell tartanunk.

A tömegközlekedés áfáját 5%-ra csökkentjük.

Kedvezményes bérleteket vezetünk be a csúcsidőn kívüli időszakokra.

Ezzel biztosítható a járatok és vonalak egyenletesebb kihasználtsága.

A diákokra, kismamákra és nyugdíjasokra azonos kedvezményeket vezetünk be.

Az önkormányzatok és az állami szervek, például a munkaügyi hivatal szociális alapon díjmentes és kedvezményes bérletet biztosíthatnak a rászorulóknak.

Az elővételben megváltott jegyek olcsóbbak lesznek.

Az elővételi jegyvásárlás a szolgáltató dolgát is megkönnyíti, mert tervezhetővé válik, hogy hány vasúti kocsira vagy buszra van szükség egy adott időpontban. Ez hatékonyabb működést és költségmegtakarítást eredményez.

A politikától független, átlátható finanszírozást alakítunk ki a közlekedési vállalatok részére.

Fontos cél, hogy a közlekedési vállalatok (megrendelők, szolgáltatók) a mindenkori politikától függetlenül, valós szakmai szempontok alapján működhessenek, ezért finanszírozásukat is úgy kell megoldani, hogy az hosszú távon is működőképes legyen. A rendszerbe olyan elemeket kell beépíteni, hogy az esetleges visszaéléseket könnyen és gyorsan ki lehessen szűrni, így garantálva az átlátható, tiszta működést.

Összehangoljuk a MÁV-, a Volán-, és a helyi járatokat.

A MÁV- és Volán-menetrendeknél figyelembe kell venni az átszállási igényeket, olyan közlekedési rendszert kell kialakítani, ami a lehető leggyorsabb, legkényelmesebb utazást teszi lehetővé (gerinchálózat, ráhordó járatok), mert a közösségi közlekedés csak így lehet versenyképes az egyéni közlekedési formákkal. A vasúti igazgatási szerv (volt Vasúti Hivatal) függetlenségét helyre kell állítani az újonnan létrehozandó Országos Közlekedési és Infrastruktúrafejlesztési Központ feladatkörébe integráltan.

A vasúti pályafelújításoknál a lobbiérdekek helyett a pálya állapotát, az utasszámot és az adott viszonylaton elérhető közlekedési lehetőségeket vesszük figyelembe.

Jelenleg a hazai vasúti pályaszakaszok több mint 70%-án van érvényben sebességkorlátozás. A cél, hogy az elérhető sebesség minden vasúti szakaszon legalább 100 km/h legyen. Az uniós irányelveknek megfelelően a kiemelt vonalakon az elérhető sebességet legalább 160 km/h-ra kell növelni.

Felülvizsgáljuk a vasútvállalatokra nehezedő adminisztrációs és anyagi terheket.

Az elővárosi vasutak fejlesztésével, P+R és B+R parkolók kialakításával és ráhordó járatok indításával javítjuk a nagyvárosi agglomerációk vasúti közlekedését.

Bevezetjük az elektronikus jegyeket és Pest megyével együtt zónás jegy- és bérletrendszert alakítunk ki.

A zónás jegyrendszer célja, hogy az utazással arányos legyen az utazásra kifizetett díj, ezért aki például elsősorban az otthona és a munkahelye közötti közlekedésre használja a tömegközlekedést, annak nem kell a teljes városra érvényes bérletet megvennie. Az új rendszer az utasok többsége számára legalább 25%-os megtakarítást jelent, de akár a 70%-ot is elérheti. Az elektronikus jegyrendszer bevezetése a zónás rendszer érvénybe léptetésének előfeltétele.

A 4K! tervei szerint Pest megyét gyűrűs kialakítással 7+1 zónára osztjuk fel, melyeknek számozása Budapest központjától kezdődik és Pest megye határánál ér véget. A gyűrűs kialakításon túl a külső kerületek lakóinak terheit területi zónák kialakításával mérsékeljük. A területi zónák tarifája megegyezik a gyűrűs zónákéval.

A BKV költségvetéséhez egyenlő arányban járuljanak hozzá a menetdíjbevételek, a főváros és a kormány.

Budapesten az utasok kiemelkedően nagy arányban (megközelítőleg 40%-ban) járulnak hozzá a cég működéséhez. Ahhoz, hogy ez a mérték csökkenhessen, az egyharmados finanszírozást kell megvalósítani. A biztos finanszírozást az teremtené meg, ha minden 1 forint menetdíjbevételhez (ez nagyságrendileg 55-60 milliárd forint) a főváros – az agglomerációs településekkel együtt – és a kormány is 1-1 forintot hozzátenne.

Egységes parkolási rendszert alakítunk ki, amit a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzemeltet, és a közterület-felügyelettel közösen ellenőriz.

A parkolási díjak jelentős részét a BKK-n keresztül a tömegközlekedés finanszírozására fordítjuk.

Megkezdjük a járműpark lecserélését.

A járműállományt a Combino villamosok és az Alstom metrókocsik kivételével le kell cserélni. A kötöttpályás vonalak korszerűsítéséhez, felújításához a pótlás megszervezése szükséges. Jelenleg a BKV-nak nincs elegendő megfelelő minőségű autóbusza a felújítás idejére leálló villamos vagy metróvonalak helyettesítésére. Ezért az új autóbuszok beszerzését kiemelten kell kezelni.

Felújítjuk a 3-as metrót.

A 3-as metrót minél hamarabb fel kell újítani, amire a 2014-től kezdődő költségvetési időszakban rendelkezésünkre álló uniós forrásokat kell felhasználni.

Fejlesztjük a dunai hajójáratokat.

A dunai hajók meglehetősen öregek, teljesítményük nem egyforma és lassúak. Ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt más közlekedési eszközökkel, a járműparkot le kell cserélni, és a hajóközlekedésbe be kell vonni a dél-budai és a csepeli területet is. Gyorsjáratokat kell indítani a külső területek valamint a belváros között.

Átgondolt, működőképes útdíjrendszert vezetünk be a 3,5 tonna feletti járművek számára a jelenlegi helyett, és kiterjesztjük az útdíjat minden magyarországi útra.

Az útdíj a megtett úttal arányos, kilométer alapú lesz. A 4K4 célja, hogy a 3,5 tonna feletti járművek csak a szükséges mértékben használják a közutakat, és hogy a nagyobb környezeti és útterhelést okozó teherfuvarozók nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közúthálózat fenntartásához. Ezzel párhuzamosan versenyképessé tesszük a vasúti tehergépjármű-szállítást.

Forgalom és súlykorlátozásokat vezetünk be.

Az alsóbbrendű utakról az autópályákra, autóutakra, és fő célpontként a vasútra tereljük a teherforgalmat.

Újraindítjuk a vasúti tehergépjármű-szállítást (ROLA).

A vasúti tehergépjármű-szállítás az állami támogatás megszüntetése miatt állt le. A vasút jelentős bevételtől esett el, ezzel egy időben a közutak teherforgalma érezhetően megnőtt. A probléma megoldásához az ártámogatás ideiglenes visszavezetése, majd hosszú távon a vasúti infrastruktúra fejlesztése jelent megoldást. Másképpen nem csökkenthető az országon áthaladó közúti teherforgalom és a környezetszennyezés.

Fejlesztjük a folyami szállítást.

Közúti-folyami intermodális csomópontok kialakítására és a hajózhatóság feltételeinek biztosítására van szükség.

Elkerülő utakat, emelt sebességű útszakaszokat építünk.

Újból bevezetjük a 4 napos autópálya-matricát a 3,5 tonna alatti járművek részére.

A 4 napos autópálya matrica megszüntetésével a kormány 10-12 milliárdos bevételnövekedéssel számolt, viszont csak ennek a fele, 5,7 milliárd forint teljesült. Ugyanakkor az autósok áttértek az ingyenes utakra, ezzel magasabb lett a környezetszennyezés és a baleseti kockázat is.

A városon belüli közlekedéshez kerékpársávokat jelölünk ki.

Az autósoknak szánt figyelemfelhívó jelzésekkel és a kereszteződések megfelelő kialakításával növeljük a kerékpárosok biztonságát.

Kiemelten támogatjuk az Országos Területrendezési Tervben elfogadott országos kerékpárút-hálózat megvalósulását: új kerékpárutakat építünk és kihasználjuk az alacsony forgalmú közutakat.

Városi kerékpárkölcsönző rendszereket alakítunk ki.

Védett és őrzött B+R parkolókat alakítunk ki a tömegközlekedési csomópontokon, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon.

Létrehozzuk az Országos Közlekedési és Infrastruktúrafejlesztő Központot (OKIK).

Az OKIK az a központi irányító szerv, amely magába foglalja az összes infrastrukturális területen működő, már létező szervezetet (KKK, Vasútügyi Hivatal stb.). Az OKIK közvetlenül a szakminisztérium irányítása alatt áll.

Általános feladatköre a regionális infrastrukturális fejlesztések összehangolása, a regionális igazgatóságok irányítása.

Feladatai:

• A regionális igazgatóságok által előkészített fejlesztések összevetése, prioritások meghatározása, források biztosítása, forrásigények továbbítása a minisztérium felé.
• Távolsági (interregionális) menetrendek elkészítése, a szolgáltatás megrendelése és ellenőrzése.
• A regionális igazgatóságok által kiírt pályázatok felett felülvizsgálati szervként működik.

Regionális igazgatóságokat alakítunk ki, amelyek célja a regionális szintű fejlesztések előkészítése, a pályázatok kiírása és a végrehajtás koordinálása.

A regionális igazgatóságokba kell integrálni a már meglévő, hasonló feladatot ellátó intézményeket (pl.: BKK Zrt.).

Feladatai:

• Infrastrukturális fejlesztések előkészítése, különösen ügyelve arra, hogy a közmű- és közútfejlesztések összehangoltan folyjanak.
• Az előkészített fejlesztési terveket az igazgatóságok az OKIK felé továbbítják, majd jóváhagyás után kiírják és ellenőrzik a közbeszerzéseket.
• Regionális menetrendek elkészítése az interregionális és nemzetközi menetrendek alapján, az OKIK-kal összehangoltan.
• Helyi menetrendek elkészítése a helyi igények figyelembevételével, a regionális menetrendekhez igazítva.
• Regionális szinten a menetdíjak meghatározása, jegyek és bérletek értékesítése, a szolgáltatás megrendelése, ellenőrzése, kifizetése.
• A közúthálózat minőségének ellenőrzése, karbantartása, a közösségi közlekedési szolgáltatás akadálymentes működésének biztosítása (szabálytalanul parkoló autók elszállítása, megállók kialakítása az utas- és forgalombiztonság figyelembevételével, valamint azok karbantartása és takarítása stb.)
• Forgalomszervezés
• A régióban működő közlekedési szolgáltatók felügyelete.

Kijelöljük a közlekedési szolgáltatókat.

A szolgáltatást ellátó cégeket az OKIK, illetve az alá tartozó regionális igazgatóságok megrendelése alapján, pályázati úton kell kijelölni.

Társadalmi vitát indítunk az oktatás hosszú távú céljainak és kereteinek meghatározására.

Szakmai konszenzussal kijelöljük a lefektetett célok eléréséhez szükséges eszközöket.

Hosszú távra rögzítjük a konszenzussal megalkotott oktatási rendszert.

Jelentősen növeljük a pedagógusok fizetését.

Az alacsony bérek jelentik a legtöbb frusztráció és a pedagógusi pálya kontraszelekciójának okát. A megélhetési nehézségek az oktatás szakmai színvonalára is kihatással vannak, és nagyban hozzájárulnak a tanárok kiégéséhez.

A tanárok munkájának segítésére kiterjesztjük a pedagógusasszisztensek rendszerét.

A pedagógusasszisztensek sok adminisztratív terhet vesznek le a tanárok válláról. A pedagógusasszisztensek felsőbb éves pedagógushallgatók is lehetnek, akiknek a gyakorlati felkészülésében sokat segít a valós tanítási környezetben végzett munka.

A kiégés elkerülése érdekében 7 évente 1 tanév fizetett szabadságot biztosítunk.

Az 1 éves időszakot a pihenés mellett a szakmai továbbképzésre lehet használni.

Ösztöndíjrendszert hozunk létre a pedagógushallgatók számára, amely komoly összegű, a későbbi fizetésekhez közelítő ösztöndíjakat biztosít a bekerült hallgatóknak.

Kampányt indítunk a tanári szakma és életpályamodell népszerűsítésére.

Pályaalkalmassági vizsgálatot vezetünk be a felsőoktatási felvételinél.

Szigorú felvételi követelményeket támasztunk a pedagógusképzésben.

Növeljük a gyakorlati szemináriumok hatékonyságát.

Ehhez kisebb létszámra, a személyes kapcsolat erősítésére és folyamatos kapcsolatra van szükség a képző és a gyakorlat helyszínéül szolgáló intézmény között.

Megszüntetjük a gyakorló elitiskola rendszert, és a tanítási gyakorlatokat közönséges iskolákban szervezzük.

A végzős hallgatóknak állást kínálunk az állami vagy önkormányzati iskolákban.

A szakok, szakirányok, karok és intézmények közötti átjárást rugalmasabbá tesszük.

Ez az intézkedés lehetőséget biztosít a váltásra, ha valakiről a képzés közben derül ki, hogy nem alkalmas a pedagógusi pályára.

Leállítjuk és felülvizsgáljuk a jelenlegi központosító intézkedéseket.

Decentralizált iskolarendszert hozunk létre: a központi támogatás és ellenőrzés megőrzése mellett az intézményeket visszahelyezzük a korábbi fenntartókhoz.

A valódi feladatellátási költségekhez igazodó, egységes normatív finanszírozást vezetünk be.

A finanszírozásnak biztosítania kell, hogy a települési önkormányzat képes legyen a normatívából működtetni az intézményt. Ha a gazdaság annyira fellendül, hogy a helyi önkormányzatok bevétele jelentősen megnövekedik, újra lehet gondolni a finanszírozás rendszerét.

Az egységes normatívától csak speciális nevelési igényű diákok esetében lehet eltérni. Szakmai és társadalmi egyeztetéssel ki lehet jelölni további, a közösség igényeit szolgáló feladatokat, amelyeknek a finanszírozását az állam támogatja.

Újból megteremtjük a lehetőséget, hogy több önkormányzat közösen tartson fenn iskolát.

Biztosítjuk az iskola és a pedagógusok önállóságát a pedagógiai kérdésekben.

Az iskolák nem lehetnek pusztán bürokratikus végrehajtó szervek a rendszerben. Szakmai szabadságot kell biztosítani az iskoláknak és a tanároknak az alaptantervhez kapcsolódó tanítási módszerek, helyi tananyagok kidolgozásához.

Megszüntetjük az egyházi iskolák kiemelt normatív támogatását.

Az állam az oktatáshoz kapcsolódó feladatokat finanszíroz a normatíván keresztül, ezért semmi nem indokolja a kiemelt támogatást.

Visszavonjuk a tankönyvrendszer államosítását, és új, a korábbihoz hasonló elven működő rendszert dolgozunk ki.

A megfelelő tankönyvet a tanárnak kell kiválasztania a tanítási módszertől és a tananyagtól függően.

A tankötelezettség korhatárát 18 évre emeljük.

Egységes szerkezetű oktatási rendszert hozunk létre.

A jelenlegi rendszerben párhuzamosan létezik 8+4, 6+6 és 4+8 éves oktatás, ami sokszor a társadalmi szelekció és a szegregáció egyik eszközeként szolgál. Szakmai kérdés annak eldöntése, hogy melyik felosztás a legjobb, de egységes rendszerre van szükség.

Kötelező körzeti rendszert vezetünk be az általános iskolában.

Az elmúlt évtizedekben a szabad iskolaválasztás szegregációs folyamatokat indított el az oktatásban, a 4K! célja pedig az, hogy felszámolja a szegregációt. Ezért az általános iskolában megszüntetjük a szabad iskolaválasztást és körzeti alapon alakítjuk át az iskolarendszert.

Ahol nincs helyben óvoda, iskola, ott kötelezővé tesszük az egy vagy több önkormányzat által működtetett iskolabusz indítását.

Lehetővé tesszük, hogy a diákok a törzsanyag mellett 11. osztálytól önállóan választhassanak tantárgyakat.

A hittan- és erkölcstanórák helyett új tantárgyként bevezetjük a vallásismeretet.

Megszüntetjük a kötelező egész napos iskolát.

A diákokat nem erővel kell az iskolában tartani. Az iskola feladata, hogy tartalmas, hasznos, a nevelést és oktatást segítő, de egyúttal érdekes délutáni elfoglaltságot kínáljon a diákoknak.

Megszüntetjük az iskolai rendőr intézményét.

Az iskolai rendőr intézményének bevezetése tüneti kezelés egy valós problémára. A pedagógiai kérdéseket azonban nem lehet erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel megoldani.

Fejlesztjük az iskolapszichológusi és iskolai szociális munkás hálózatot.

A középiskolában bevezetjük a mindennapi élethez és a munkakereséshez szükséges témák oktatását.

Ilyenek például a pénzügyi alapismeretek, az önéletrajzírás, az interjúszituációk ismertetése.

Bevezetjük a vállalkozói készségek és ismeretek oktatását, hogy segítsük a saját vállalkozás indítását.

A számítástechnika óra mellett bevezetjük a számítástechnikai eszközök integrált használatát a többi órán is.

A pályaválasztási tanácsadást kompetenciavizsgálattal együtt már általános iskolában elérhetővé tesszük.

A diákok későbbi továbbtanulását, elhelyezkedését megkönnyíti, ha már korán felismerik, milyen képességeket érdemes fejleszteniük és azokhoz milyen szakmát választhatnak.

A szakképzésnek igazodnia kell az ország gazdasági stratégiájához.

Megfelelő létszámban kell képezni a kiemelt stratégiai iparágakban szükséges szakembereket.

A szakképzésben részt vevő fiataloknak járadékot biztosítunk.

Ezzel is ösztönözzük a diákokat, hogy a szakmát adó képzéseket válasszák.

A kis- és középvállalkozások bevonásával szakmai gyakorlati lehetőségeket szervezünk.

A vállalkozások és az oktatási intézmények kapcsolatának erősítésével biztosítjuk a szakképző intézmények korszerű eszközellátását.

A diákoknak meg kell ismerniük azokat az eszközöket, amelyekkel ténylegesen dolgozni fognak. Ehhez érdekeltté kell tenni a vállalkozásokat is.

A diákok mentorálásával, délutáni tanulóklubbal és szociális munkások segítségével előzzük meg a diákok lemorzsolódását.

A szakiskolát megkezdő kilencedikesek rendkívül eltérő előképzettséggel, motivációkkal, terhelhetőséggel érkeznek a középiskolába. A lemorzsolódás szempontjából a leginkább veszélyeztettek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A tantárgyak oktatásának nem megfelelő szerkezete, módszertana, a gyakorlati oktatásra való korai áttérés egyéni ütemének visszaszorítása csak súlyosbítja a helyzetet.

A megoldás az lehet, ha az oktatók mentorként segítik a diákokat, ami lehetővé tenné a problémák korai felismerését, a hibák kijavítását, és a belső kommunikáció valamint a teljesítmény javulását. Az iskolai közegben a szaktanárok által tartott délutáni tanulóklub is segítheti a diákokat. Valamennyi segítő tevékenységét iskolai szinten az intézményi szociális munkásnak kell koordinálnia.

Minden szakon biztosítunk államilag támogatott helyeket.

A támogatás alapja az első két félévben elért tanulmányi eredmény.

Eltöröljük a hallgatói szerződést.

Jelenleg azoknak a hallgatóknak, akik állami költségtérítést választanak a tanulmányaik elvégzéséhez, hallgatói szerződést kell aláírniuk. A szerződésben vállalniuk kell, hogy a képzési idővel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak.

A fiatal diplomások munkanélkülisége mára akut társadalmi problémává vált, és a kormány ahelyett, hogy partnernek tekintené a magasan iskolázott réteget az ország fejlesztésében, a jelenlegi piaci helyzetben valójában arra kényszeríti, hogy képesítésen aluli munkát keressen, és hivatásától megfosztva rosszabbul éljen, mint amire lehetősége lenne. A 4K! szerint biztos munkahelyeket kell teremteni, és nem röghöz kötéssel, hanem a hazai megélhetés lehetőségeinek biztosításával kell itthon tartani a friss diplomásokat.

Leállítjuk a források kivonását a felsőoktatásból.

A forráskivonás az egyenes út az oktatás minőségének romlása felé.

Az államilag támogatott helyek elosztásánál figyelembe vesszük az állam által kiemelten fejlesztett stratégiai ágazatokat.

A felsőoktatási felvételin a hozott pontokat nem,  csak a felvételi vizsga eredményét vesszük figyelembe.

A jelenlegi rendszerben a középiskolák nem a diákok megfelelő felkészítésében, hanem a jó jegyek osztogatásában érdekeltek, mert a tanulmányi átlag  jelentős szerepet játszik a sikeres felvételiben, így az iskolák javítani tudják a felvételi statisztikájukat. Ha csak a felvételi vizsga eredménye számít a bekerülésnél, a minőségi szempontok kerülnek előtérbe a középiskolai oktatásban.

Egységes, jól működő elektronikus tanulmányi rendszert vezetünk be.

Az elektronikus tanulmányi rendszer célja, hogy segítse az ügyintézést és a tanulmányokat, de ezt a feltételt a jelenleg használt rendszerek nem teljesítik.

Az általános iskola első osztályától kezdve minden iskolában bevezetjük a kötelező nyelvórákat.

Az iskolában olyan nyelveket kell oktatni, amelyeknek később tényleg hasznát veszik a diákok: angol, német, spanyol, francia, orosz, kínai és a környező országok nyelvei.

Növeljük a nyelvórák számát a közoktatásban.

Visszavonjuk a magánnyelvoktatást korlátozó intézkedéseket, és ösztönözzük a nyelviskolák létesítését.

Megteremtjük a folyamatos elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a szülők és a tanárok illetve a diákok és a tanárok között.

A fogadóóra nem elég ahhoz, hogy a szülők megfelelően tájékozódjanak az iskolában történtekről.

Több beleszólási lehetőséget adunk a szülői munkaközösségnek az iskolai és iskolán kívüli programokba.

Visszaállítjuk az általános iskolában a kötelező családlátogatás rendszerét a pedagógusnak az iskolában töltendő, tanításon kívüli órakerete terhére.

A tanárok a családlátogatás keretében személyesen, az otthonukban tudnak találkozni a szülőkkel és a diákkal.

Hangsúlyossá tesszük a tantervben a magyar politikai rendszer, döntéshozás, és a demokratikus elvek oktatását.

Minden iskolában fel kell állítani diákönkormányzatot, amelyen keresztül a diákok beleszólhatnak az őket érintő dolgokba.

A diákok és a tanárok vagy az iskola közötti konfliktusok, például a tanári igazságtalanságok rendezésében első lépésként a diákönkormányzatoknak kell szerepet kapniuk. A fő cél, hogy a konfliktusok párbeszéd, mediáció útján oldódjanak meg, ne a pozícióból fakadó erőből.

Erősítjük a diákok jogát a közvetlen beleszólásra és döntéshozásra.

Az ország demokratikus működését is segíti, ha a diákok már az iskolában beleszólhatnak az őket érintő döntésekbe, és ha minél több lehetőséget adunk nekik, hogy felelősséget vállaljanak a saját döntéseikért.

Támogatjuk az iskolai újságírást és a diákok iskolához kapcsolódó közösségi médiahasználatát.

Az iskolaújság, iskolarádió, faliújságok stb. tartalmát diák szerkesztőbizottságok állítsák össze, és ők vállalják érte a felelősséget. Az iskolavezetéstől kapott anyagi, tárgyi támogatás nem jár a beleszólás jogával. Az iskolavezetésnek biztosítania kell a nyilvános fórumok működési feltételeit, attól függetlenül, hogy a tartalmuk tetszik-e, vagy sem.

Gyökeresen átalakítjuk a kultúra jelenleg fennálló intézményrendszerét, és az állam, a szakmai szervezetek és a lakosság hármasságára építve szervezzük újra.

Ezen szereplők bevonásával és folyamatos részvételével egyeztetjük, hogy

• milyen ágazatok, területek és funkciók tartozzanak a kultúra fogalma alá
• milyen értékrendszerek határozzák meg annak irányítását, és
• milyen legyen az az intézményrendszer, amely a kultúrát fenntartja, szervezi és támogatja.

Ágazatokra lebontott közös stratégiát készítünk a művészeti és kulturális szakmai érdekképviseletek és a nép képviselőinek bevonásával.

Ez a stratégia

• hosszú távon, több évre határozza meg a kultúra és az állam viszonyát (beleértve ebbe a mérföldkövekre bontott hosszú távú pályázatokat is, amelyeket a teljesítmény folyamatos és időszaki értékelésével felmondhatóvá teszünk)
• újragondolja a szakmai célokat új eszközök és célok bevonásával,
• és pontosan megszabja az ebben való állami szerepvállalás arányát és mikéntjét.

Az egyeztetések és a stratégia kialakításának fő alapelve, hogy a kulturális intézményrendszer minél kevésbé legyen központosított. Ehhez az állam és a kuratóriumok felülről jövő intézkedéseinek kiegyensúlyozására figyelembe kell venni a helyi és regionális szintű szervezetek, valamint befogadók és résztvevők érdekeit is.

Ezeken az alapokon építjük fel a kultúra intézményrendszerét, úgy, hogy az a közösen elfogadott stratégiát szolgálja.

Az egyeztetéseket nem szüntetjük meg az új intézményrendszer felállításával: a folyamatos közös értékelésen keresztül felülvizsgálhatóvá, módosíthatóvá, módszereiben folyamatosan megújíthatóvá tesszük az intézményrendszert.

A szakmai szervezetek beleszólási lehetőségeit közösen meghatározott értékelőrendszerrel teremtjük meg. A szervezetek ennek mentén delegálnak tagokat az intézményrendszer szerveibe.

Ösztöndíjakkal támogatjuk a kurátorok és kritikusok minőségi képzését.

A kulturális intézményrendszerben tevékenykedő kurátori, pályázatelbírálói pozíciókat főállásúvá tesszük.

Kötelezővé és nyilvánossá tesszük a támogatások és a bírálatok indoklását.

A kulturális támogatások mértékét az állam a mindenkori költségvetés garantált hányadában állapítja meg.

A jogdíjakból származó és alapítványi, egyesületi forrásokat elválasztjuk az állami támogatási rendszertől, azonban azoknak nyilvánosaknak és átláthatóaknak kell maradniuk, mértékük pedig befolyásolja az állami támogatások összegét.

A pályázati rendszerben bevezetjük az utófinanszírozás lehetőségét az olyan projektek számára, amelyek önerőből váltak sikeressé, illetve objektív társadalmi hasznuk van.

Egyszerűsítjük a támogatási és pályázási rendszert: a kultúra résztvevői számára működésre is kiírunk pályázatokat, illetve projektszinten indokolt mértékig elszámolhatóvá tesszük a rezsiköltséget is.

Munkáltatói járulékkedvezményt biztosítunk a kulturális szervezetek, érdekképviseletek és projektek támogatására.

A járulékkedvezmény rendszere és mértéke megegyezik a gazdasági programunkban a kis- és középvállalkozásoknak biztosított kedvezménnyel.

A szakmai szervezetekkel és a társadalommal folytatott konzultáció során minőségbiztosítási rendszert hozunk létre az elbíráláshoz, amely rugalmasan, szakmai szempontok, valamint a projekt kimenetele alapján határozza meg a döntéseket.

A kultúrára fordított költségvetési összeg garantált hányadát fordítjuk olyan kulturális ösztöndíjakra, tanulmányutakra, továbbképzésekre, kutatásokra, intézményfenntartásra, amelyeket a szereplők a konzultációs folyamat során konszenzusos alapon jelölnek ki.

A 4K! külpolitikai irányvonalával összhangban szorgalmazzuk a szomszédos népekkel való kulturális kommunikációt.

Ez szakmai programok, csereprogramok és koprodukciók formájában valósulhat meg. A programoknak nem kizárólagosan a határon túli magyarság kultúrájával való kapcsolatra kell koncentrálnia.

Az alapszintű szolgáltatások folyamatos támogatása mellett a projektek, programok támogatásának elbírálása során kiemelt szempontként vesszük figyelembe azt is, hogy az adott pályázat mennyire fenntartható és mennyire képes az önfenntartásra a jövőben.

Támogatjuk, korszerű szellemben újraértelmezzük és felépítjük az ifjúsági és művelődési központok országos hálózatát.

Célunk a helyben lakók hozzáférésének növelése a kultúrához olyan programokon keresztül, amelyek értéket képviselnek és vonzóak a számukra. Emellett a könyvtárak és múzeumok hálózatát is megerősítjük: a konzultáció során elkülönített és folyamatosan felülvizsgált (de alapvetően állandó és biztos) keretet állapítunk meg a fenntartásra és a beszerzésre.

Modernizáljuk a meglévő intézményeket.

A korszerű technikával felszerelt intézmények érdekesebb programokat tudnak kínálni a látogatóknak, így nő a látogatottságuk is.

Támogatjuk és bővítjük a kultúradigitalizációs folyamatot.

A közpénzekből létrejött kulturális eredményeket magáncélra szabadon felhasználhatóvá tesszük.

Ahol alkalmazható, ott támogatási rendszerben kötelezővé tesszük a Creative Commons (CC-BY-SA), a public domain (CC0), GPL, és más engedélyezési formákat.

Hangsúlyt fektetünk a népművelők, közművelődési szakemberek oktatására és támogatására, hogy minden intézménybe képzett, a hazai és nemzetközi kultúrát és annak rendszerét jól átlátó szakemberek kerüljenek.

Az intézményrendszer átalakítása során erősítjük a helyi és alulról jövő döntéshozatalt.

Átdolgozzuk a médiatörvényt, új szabályozást és megvalósítási módokat alakítunk ki az érintett médiaszereplők képviselőivel egyeztetve.

Felülvizsgáljuk a jelenlegi frekvenciaszerződéseket.

Megszüntetjük a pártérdekek szerinti frekvenciaosztogatást.

A frekvenciák kiosztását szakértők bevonásával kell megvalósítani aszerint, hogy ki a legjobban felkészült pályázó, nem pedig aszerint, hogy melyik párt holdudvarába tartozik.

Ismét fizetőssé tesszük az MTI szolgáltatásait.

Ha az MTI híreiért fizetni kell, ismét lesz verseny a hírügynökségek piacán, így a sajtó több forrásból is tud válogatni, ráadásul az újból megjelenő hírügynökségek munkahelyeket teremtenek és adóbevételt termelnek.

Az MTI híreinek ingyenessé tétele számos szerkesztőségben újságírók munkáját tette feleslegessé, a hazai médiában megjelenő hírek egysíkúak lettek, az egyes hírportálokon elérhető friss információk, beszámolók szinte megegyeznek. Emiatt jelenleg egyoldalú, a kormány álláspontját tükröző tájékoztatást kapnak az emberek.

Az ingyenes MTI az adófizetőkkel szemben is inkorrekt, mert profitorientált kiadók közpénzből kapnak ajándékba olyan tartalmakat, amelyekért korábban fizettek. Az MTI pedig anyagi függésbe került a kieső bevételek miatt.

Társadalmi konszenzus alapján újból meghatározzuk az MTVA feladatait és hatáskörét.

Az MTVA-nak jól tervezhető, hosszú távú finanszírozásra és átlátható költségvetésre van szüksége a független működéshez.

Megszüntetjük az intendánsi pozíciót.

Az intendánsok a közmédia felügyelőiként a mindenkori kormánypropagandát érvényesítik, szakmai szempontból semmi szükség nincs rájuk.

A közmédiában és önkormányzati médiában a pártok a parlamenti képviseletüknek vagy társadalmi súlyuknak megfelelő arányban jelenjenek meg.

Az ellenzéki pártok esetében legalább a parlamenti súlyuknak megfelelő megjelenést kell biztosítani. A parlamenten kívüli pártokkal a társadalmi súlyukkal arányosan kell foglalkoznia a médiának.

Nyilvánossá tesszük a szerződéseket és költségvetéseket.

Megszüntetjük a reklámokat a közmédiában.

Összevonjuk a közszolgálati csatornákat: két közszolgálati tévéadót és egy közszolgálati rádióadót hozunk létre.

A közmédiának nem tartozik a feladatai közé, hogy beszálljon a nézettségi versenybe, emiatt nem szükséges drága műsorokat gyártania. A jelenlegi közszolgálati tévécsatornák nem önálló tartalommal sugároznak, rengeteg az ismétlés és az átfedés a csatornák között. A rádió esetében ugyanez a helyzet. A tévé- és rádiócsatornák közszolgálati tartalmára elég két tévé- és egy rádióadót fenntartani, ezzel a költségek is jelentősen csökkenthetők. A két tévéadóra azért van szükség, mert a Duna a határon túlra sugároz, és rendelkezik a környező országokra érvényes licensszel.

Új alapra helyezzük a közmédia programját: a közszolgálatiság lényege, hogy széles spektrumon, széles nézői rétegeket megszólító, minőségi műsorokkal nyújtson információkat, szórakoztató formában.

Erősítjük a kereskedelmi és önkormányzati tévék, rádiók közszolgáltatási kötelezettségét.

A kereskedelmi adókon futó hírműsorok sokszor pusztán formailag felelnek meg a tájékoztatási kötelezettségnek, tartalmilag nem. A bulvárhírek helyett valódi tájékoztatásra van szükség: a híradónak a teljes 25 perce egy hétre vetítve legalább 70%-ban komoly hírekből álljon, a bulvárhírek pedig legfeljebb 30%-ot tegyenek ki.

Kis létszámú, multifunkcionális stábokat hozunk létre.

A költséghatékony működés feltétele, hogy leépítsük a pazarló szervezeti struktúrát.

Fizetős archívumot hozunk létre, ahonnan le lehet tölteni a közmédia korábbi anyagait.

Magáncélra ingyenesen használható az archívum, de az üzleti célú felhasználásért fizetni kell.

Jelentősen emeljük az egészségügyben dolgozót bérét és ügyeleti díját.

Az alacsony bérek okozzák a legtöbb problémát a magyar egészségügyben: aki teheti, külföldön keres munkát; a fiatal orvosok be sem lépnek a szakorvosi rendszerbe, hanem egyetem után egyből külföldre mennek; nincs elég szakszemélyzet és ápolószemélyzet, ami kapacitásproblémákat is okoz; nincs utánpótlás, ha a tapasztalt szakemberek nyugdíjba mennek. Ezért béremelés nélkül nem lehet működtetni és fejleszteni az egészségügyet.

A hálapénz kérdését is ez az intézkedés tudja rendezni. A hálapénz a rossz rendszer egyik tünete: a betegek a jelenlegi rendszerben bizonytalanul érzik magukat, és a normális egészségügyi rendszerben automatikusan járó megfelelő ellátást próbálják megvásárolni, az egészségügyi dolgozók pedig a megélhetési kényszer miatt elfogadják a hálapénzt. Megfelelő bérszínvonal és ellátási színvonal mellett a hálapénz kényszere megszűnik.

Igazságos bértáblát alakítunk ki.

Jelenleg nem egységes az egészségügyben dolgozók bérezése, az új orvosok béremelése arányaiban sokszor meghaladja a régebb óta dolgozókét, ami bérfeszültséget okoz. Arányos és igazságos béremelésre van szükség.

A létszám bővítésével növeljük a kapacitást és csökkentjük a túlórakényszert.

Ennek előfeltétele a béremelés, hogy többen akarjanak az egészségügyben dolgozni. Ezen a területen jelenleg általános gyakorlat a 12 órás, az orvosi munkarendben pedig a 24 órás munkaidő. A 24 órás munka 8 óra rendes munkaidőből és 16 órás egészségügyi ügyeletből áll. A túlmunka szükségszerűen kiégéshez és hibához vezet, és egyáltalán nem teszi vonzóvá az egészségügyi pályát. A várólisták csökkentése is csak a kapacitás növelésén keresztül érhető el.

Felülvizsgáljuk az egészségügyi szakdolgozók képzési rendszerét, és amennyiben szükséges, visszaállítjuk a szakiskolák rendszerét.

Azok az egészségügyi dolgozók, akik egészségügyi munkát végeznek, de magán- vagy kiegészítő intézmény dolgozói (pl. gyógyfürdők nappali kórházában dolgoznak), ne kaphassanak alacsonyabb bért, mint a kórházi vagy rendelőintézeti kollégáik.

Minőségellenőrzési rendszert vezetünk be az intézmények és az ellátóhelyek hatékonyságának ellenőrzésére.

Egységes, a feladatok megosztásán alapuló ellátórendszert hozunk létre.

Az egészségügyi ellátás szintjei:

• alapellátás (háziorvosok)
• szakorvosi hálózat
• B kategóriás fekvőbeteg-ellátás: gyakori rutinvizsgálatok és beavatkozások, amelyek kórházi ágyat igényelnek
• A kategóriás fekvőbeteg-ellátás: ritkább, kiterjedtebb, bonyolultabb vizsgálatok és beavatkozások
• centrumok: speciális, nagy anyagi és tapasztalati igényű vizsgálatok és beavatkozások

és a szintektől elkülönülve sürgősségi központok, a mentőkkel és betegszállítással kiegészítve.

A célunk, hogy minden betegséget azon a szinten kezeljenek, ahol a legjobban és a leghatékonyabban megoldható, és ne terheljük feleslegesen a magasabb szinteket, ha a kezelés vagy beavatkozás az ellátórendszer alsóbb szintjén is elvégezhető. Ezáltal rövidülnek a várólisták, és csökkenthető az ápolás és a gyógyulási ideje.

Visszaállítjuk az alapszintű sürgősségi ellátást.

A nagyobb városokon kívül a járóbeteg-rendelés betegfogadási idején túl nem lehet szakorvosi ellátáshoz jutni. Ha valakit kisebb baleset ér, a megyei sürgősségi ambulancián tudják csak ellátni ügyeleti időben. Ehhez mentőt kell hívni, ami nagyon leterheli a mentőszolgálatot és jelentős költséggel jár. Ezért ahol van szakrendelő, és napközben is folyik a járóbetegek ellátása, a rendelési időt meg kell hosszabbítani a sürgősségi esetek ellátásához. Az alapszintű sürgősségi ellátás visszaállítása a megyei központok terhelését is csökkentené. A tárgyi feltételek jórészt adottak, csak a megfelelő személyzetet kell biztosítani a működéshez.

Támogatjuk, hogy vidéken egy vagy több önkormányzat közösen működtessen kisbuszokat, amelyekkel a betegek igény szerint eljuthatnak a legközelebbi szakrendelésre.

Az eljutás megszervezése olcsóbb és egyszerűbb megoldás a hozzáférés javítására, mint az ellátórendszer kiépítése a kistelepüléseken, és figyelembe veszi az általános orvoshiányt is. A mobil szakrendelések egyszeri ellátásra megoldást nyújthatnak ugyan, de a felszerelésük drága, és nehezen megoldható a visszajáró betegek kezelése.

Megfelelő finanszírozást biztosítunk a háziorvosoknak, hogy betöltsük az üresen álló háziorvosi körzeteket, és gondoskodjunk a háziorvosok utánpótlásáról.

Felülvizsgáljuk a területi egészségügyi ellátási kötelezettségeket.

Felülvizsgáljuk az intézmények bezárását.

Meg kell vizsgálni, hogy valóban a várt eredménnyel járt-e az intézmények bezárása, vagy többet veszített vele az egészségügy, mint amennyi költségmegtakarítást hozott.

Támogatjuk a ritka betegségekkel élők ellátását segítő, az európai uniós ajánlásokat betartó Nemzeti Terv kidolgozását és végrehajtását.

A ritka betegségek körülbelül 800 ezer embert érintenek Magyarországon, viszont az ellátás feltételei, a hozzáférés lehetősége nem biztosítottak számukra olyan szinten, mint a hagyományos betegek esetében. Az uniós ajánlások alapján, a ritka betegek érdekvédelmi szervezeteinek bevonásával elkészített Nemzeti Terv végrehajtásához megfelelő finanszírozást kell biztosítani.

Az állami egészségbiztosító által fizetett finanszírozási összeget a betegek magánintézményben vagy külföldön is felhasználhatják.

Az ellátás árának különbözetét a beteg maga fizeti. Ez az intézkedés csökkenti az állami ellátórendszer leterheltségét, így nő az állami ellátás hatékonysága és csökken a várakozási idő.

A dohány és alkohol jövedéki adójának bevételét az egészségügy finanszírozására fordítjuk.

A póluskórházak finanszírozását a hozzájuk rendelt ellátási feladatokhoz igazítjuk.

A minőségbiztosítási rendszer betartatását a megfelelő finanszírozáshoz kötjük.

Jelenleg a minimumfeltételek gyakran csak papíron vannak meg, azok hiányában viszont az ellátóhelyek sokszor csak ideiglenes engedéllyel működnek. Ha az állami intézményeknél ugyanolyan alapossággal vizsgálnák a működési feltételeket, mint egy magánrendelő esetében, most alig lenne olyan ellátóhely ami működhetne.

Költségvetési céltartalékot hozunk létre az államilag finanszírozott intézmények számára a nem várt plusz költségek fedezésére.

A fenntartható finanszírozás érdekében szakmai és társadalmi vitát indítunk az egészségügyi biztosításba alapértelmezésben beletartozó ellátásokról.

A 4K! elkötelezett amellett, hogy Magyarországon biztosítási és szolidaritási alapon mindenkinek járjon ingyenes egészségügyi ellátás. Azonban ahhoz, hogy a finanszírozás hosszú távon is fenntartható legyen, meg kell határozni, hogy mi tartozzon bele az alapszintű ellátásba. A szakmai és társadalmi konszenzussal kialakított ellátást erős demokratikus eszközökkel kell védeni, hogy elkerüljük a lopakodó privatizációt. El kell kerülni, hogy a kormány újabb és újabb elemeket vegyen ki az alapszintű ellátásból, míg végül a legelemibb beavatkozások is fizetőssé válnak. Ezért a konszenzussal kialakított egészségügyi ellátás körének módosítását a 4K! népszavazáshoz kötné.

Kiterjesztjük a kötelező szűrővizsgálatok körét, és ha valaki harmadik felszólításra sem jelenik meg a vizsgálaton, akkor meghatározott ideig magasabb egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

Az élsport helyett az egészségügyi megelőzést is szolgáló tömegsport fejlesztését támogatjuk, és mindenki számára biztosítjuk az ingyenesen, könnyen elérhető sportolási lehetőségeket.

A mozgás nem lehet pusztán az élsportolók kiváltsága, amit a hétköznapi emberek csak a tévéből ismernek. A sportolási lehetőségek fejlesztése, a szervezett egyéni és csapatsportokhoz szükséges infrastruktúra kialakítása segíti az egészségesebb társadalom kialakulását.

Az egészségügyben az uniós forrásokat a kórházak, szakrendelők infrastruktúrájának fejlesztésére fordítjuk.

A kórházakban bevezetjük a betegre szóló gyógyszerosztást, amelynek keretében minden beteg külön, a kórházi gyógyszertárból kapja meg a napi gyógyszeradagot.

Így a gyógyszerosztás biztonságosabbá, ellenőrizhetőbbé és gazdaságosabbá válik az osztályon végzett nővéri gyógyszerosztáshoz képest. Ennek a bevezetése feltételezi a szükséges informatikai rendszer kiépítését.

Központi betegnyilvántartó rendszer létrehozásával, amelyhez különböző szintű jogosultságokkal, de minden egészségügyi szerv kapcsolódik.

A betegek adatait, kórtörténetét, laborleleteit egy kattintással, a társadalombiztosítási azonosító jel alapján le lehet kérdezni. Az adatvédelmi szempontokra kiemelt figyelmet kell fordítani a rendszer kidolgozásánál a hozzáférési, jogosultsági szintek megfelelő beállításával.

Az egészségügy összes területén egységes szoftvereket vezetünk be, előnyben részesítve a nyílt forráskódú megoldásokat.

Ez megfelelő kommunikációt tesz lehetővé az egyes alrendszerek (például a háziorvos, a szakrendelő és a kórház, vagy a gyógyszer-nagykereskedés, a gyógyszertár és a kórház) között, megoldja a kompatibilitási és frissítési problémákat, csökkenti az adminisztrációra fordított időt és egységes informatikai képzést tesz lehetővé.

A gyógyszerek felírásánál bevezetjük az e-receptet.

A betegek a rendelőben nem kapnak hivatalos orvosi vényt, azt az orvos küldi el a gyógyszertárnak elektronikus úton. Ez megkönnyíti a krónikus betegek gyógyszerezését is a kórházi kezelésük alatt, mivel könnyebben számon tartható, milyen gyógyszereket használnak a kórházi kezelésre (amit az OEP a kórháznak fizet ki), és milyen gyógyszereket vált ki a krónikus beteg a gyógyszertárból.

Az adminisztrációs kötelezettségek felülvizsgálatával megszüntetjük a felesleges papírmunkát, és ahol lehet, papír alapú helyett a digitális adminisztrációt részesítjük előnyben.

Az összes beteget képviselő valódi érdekképviseleti szervet hozunk létre a Nemzeti Betegfórumból.

A központi érdekképviseleti szervnek valódi jogokat, beleszólási lehetőséget, finanszírozást és infrastruktúrát biztosítunk.

Maximalizáljuk a kártérítési perekben megítélhető összegeket.

A jelenlegi gyakorlat szerint a bíróságok egyre nagyobb összegeket ítélnek meg a kártérítési perekben, ami arra ösztönzi a betegeket, hogy minden vitás esetben a bírósághoz forduljanak. Ez egyre gyakrabban előfordul olyan esetekben is, amikor sem az orvos, sem a kórház nem hibázik. Az orvosok azonban ennek folyományaként be akarják biztosítani magukat, ezért olyan vizsgálatokat vagy beavatkozásokat is elvégeznek, amire nem lenne szükség. Ez fölöslegesen és jelentősen megterheli az egészségügyi kasszát, és rontja a rendszer hatékonyságát.

Szakmai konzultációs lehetőséget biztosítunk a betegeknek a vitás esetek megbeszélésére.

Ezzel az esetek többségében szakmai alapon tisztázhatóak a vitás kérdések és elkerülhető a fölösleges pereskedés.