I. A PÁRT NEVE, CÉLJAI

1. • A párt neve: Negyedik Köztársaság Párt
   • A párt rövidített neve: 4K!
   • A párt székhelye: Budapest
   • A párt jogi személy.
2. 1. A párt célja, hogy
      1. képviselje a munkavállalók méltóságát és érdekeit
      2. a törvényes keretek között elősegítse a valódi társadalmi megegyezésre épülő negyedik köztársaság megteremtését és stabil működését
      3. az alsóbb rétegek és a középosztály létbiztonságának megteremtésével és életkörülményeinek javításával erősítse a demokratikus társadalmat
      4. képviselje a szociáldemokrácia és a patriotizmus értékeit
      5. megválasztott képviselőin keresztül részt vegyen az önkormányzatok, az országgyűlés és az Európai Parlament munkájában.
      6. képviselje mindazt amit tagsága a párt Alapprogramjában meghatároz.
   2. A párt Magyarország törvényeinek tiszteletben tartásával működik.

II. A PÁRT TAGSÁGA

1. 1. A párt tagja lehet minden tizenhatodik életévét betöltött, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt nem álló, büntetlen előéletű magyar állampolgár, vagy Magyarországon választójoggal rendelkező európai uniós állampolgár, aki elfogadja a párt alapszabályát és alapprogramját.
   2. Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.
   3. Nem lehet a párt tagja az sem, aki más pártnak a tagja, kivéve, ha az Elnökség a kettős párttagsághoz előzetesen, írásban hozzájárul. Nem lehet a párt tagja az, aki más párt társult szervezetének a tagja, illetve aki olyan társadalmi szervezetnek a tagja, amely az országgyűlési képviselők vagy az európai parlamenti képviselők választásán valamely más pártot vagy más párt jelöltjét a támogatásáról biztosította. Nem lehet a párt tagja, akit a bíróság jogerősen eltiltott a közügyek gyakorlásától.
2. 1. A tagfelvételi eljárás a tagjelölt írásbeli kérelmére indul, amelyben a tagjelölt az erre rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a párt alapszabályát és alapprogramját elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tagjelölt pártba történő felvételéről a tagjelölt által a kérelemben megjelölt lakó- vagy munkahely szerint illetékes Területi Bizottság dönt a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül. A Területi Bizottság megtagadja a tagjelölt felvételét, ha a tagjelölt nem felel meg a 3.§-ba foglalt követelményeknek. A Területi Bizottság határozata ellen 8 napon belül lehet fellebbezéssel fordulni a párt Elnökségéhez. A párt Elnöksége a fellebbezési kérelemről 30 napon belül dönt. Az Elnökség döntése ellen további fellebbezésnek helye nincs. Az Elnökség hivatalból, külön indokolás nélkül is megváltoztathatja a Területi Bizottság tagfelvétellel kapcsolatos döntését a Területi Bizottság döntését követő 60 napon belül. Amennyiben nincs illetékes Területi Szervezet, a tag nyilvántartásával és felvételével kapcsolatos feladatokat közvetlenül az Elnökség látja el.
   2. Egy tag több Területi Szervezet munkájában is részt vehet, de csak abban a Területi Szervezetben szavazhat és abban a Területi Szervezetben, valamint választókerületben választható területi vagy választókerületi párttisztségre, amelyiknek a nyilvántartásában az illetékességi okok fennállása miatt szerepel. Egy tag csak egy területi nyilvántartásban szerepelhet.
   3. A tag lakó − vagy munkahely − változás esetén köteles az illetékes Területi Szervezetbe történő átjelentkezését bejelenteni az Elnökségnél. Az Elnökség a tag átjelentkezését a bejelentés benyújtását követő 30 napon belül tudomásul veszi és megteszi a szükséges intézkedéseket, ha a tag a lakó- vagy munkahely változását megfelelő dokumentumokkal igazolta.
3. A tagsági jogviszony megszűnése
   1. Az Elnökség megállapítja a tagság megszűnését, majd törli a tagot a nyilvántartásból
      1. a tag halálával;
      2. a tag kilépésével;
   2. A tag a kilépését írásban köteles bejelenteni az Elnökségnek, amely a tagsági jogviszony megszűnését megállapítja és a tagot 8 napon belül törli a tagnyilvántartásból.
   3. Halál esetén a tagsági jogok a tag halával, kilépés esetén pedig a tagnyilvántartásból történő törléssel szűnnek meg.
   4. Az Elnökség dönt a tag tagsági jogainak megszüntetéséről,
      1.  ha a tag több mint 2 egymást követő éven át nem fizet tagdíjat és tagdíjhátralékát felszólítás ellenére, a felszólítást követő 30 napon belül sem rendezi.
      2. ha a párt jelöltjeként megválasztott országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselő a választást követően a párt képviselőiből, vagy koalíciós közreműködésével megalakuló képviselő-csoport megalakításában nem vesz részt, vagy a már működő ilyen képviselő-csoportba a megválasztását követő 15 napon belül nem kéri a felvételét, illetve megakadályozza a párt képviselő-csoportjának megalakítását, továbbá a képviselői mandátumának időtartama alatt az ilyen képviselő-csoportból kilép;
      3. az országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választásokon bármely más szervezet képviseletében, vagy független jelöltként, akár egyén választókerületben, akár listán, a párt Elnökségének hozzájárulása nélkül jelölteti magát. Ebben az esetben a tagsági viszony a jelöltként történő hivatalos bejelentés napján szűnik meg;
      4. ha a taggá váláshoz előírt feltételek már nem állnak fenn;
      5. ha a tagot nyilvántartó Területi Szervezet megszűnik.
   5. ​Az Elnökség 5.§ (4) szerinti döntése ellen – a döntés közlését követő – 8 napon belül fellebbezést lehet benyújtani az Országos Bizottsághoz. Az Elnökség döntésével szembeni fellebbezést másodfokon az Országos Bizottság bírálja el. A másodfokú döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. Az Elnökség 5.§ (4) szerinti döntése alapján a tagsági jogviszony a fellebbezésre nyitva álló idő letelte, vagy fellebbezés esetén, az Országos Bizottság döntésének napján szűnik meg.
   6. Kizárólag az Etikai Bizottság jogosult a tagot kizárni. A tag kizárása esetén a tagsági jogok az Etikai Bizottság, illetve – fellebbezés esetén – az Országos Bizottság döntésével szűnnek meg.
4. A tag jogai
   1. A tag joga, hogy
      1. részt vegyen a Helyi Szervezet, valamint a Területi Szervezet tevékenységében;
      2. részt vegyen a kongresszusi küldött megválasztásában, valamint a párt testületeinek és tisztségviselőinek megválasztásában;
      3. az Alapszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén a pártban testületi tagságra vagy tisztségre jelöljék, illetve megválasszák;
      4. az Alapszabály szerinti ajánlást tegyen az Elnök és az Alelnökök, az Országos Bizottság, valamint az Etikai Bizottság tagjainak személyére vonatkozóan.
      5. az Alapszabályban meghatározott részvételi módon közvetlenül befolyásolja a párt politikáját.
   2. A tag a c) pont szerint akkor jelölhető és választható testületi taggá, vagy a párt tisztségviselőjévé, ha a tag a tizennyolcadik életévét a választás időpontjáig betöltötte.
5. A tag kötelezettségei
   1. A tag kötelezettsége, hogy
      1. az Országos Bizottság által meghatározott tagdíjat megfizesse;
      2. olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti a párt érdekeit, jó hírnevét, Alapszabályát, Alapprogramját,
      3. a párt döntéshozó szervei által hozott határozatokat betartsa
   2. Az (1) a) pontjában meghatározott tagdíj összegét az Országos Bizottság határozza meg. Az Elnökség a tag részére a tag erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtott egyedi kérelmére engedélyezheti csökkentett tagdíj megfizetésének a lehetőségét a tag vagyoni és személyi körülményeire, így különösen a tag fiatal, vagy idős korára, tanulmányaira, betegségére, egyéb keresőképtelenségi okára tekintettel.

III. A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA ESZKÖZEI

1. A Pártkezdeményezés, a Pártszavazás és a Rendkívüli Tisztújító Kongresszus célja, hogy a párt tagjai a párt politikáját országos kérdésekben is közvetlenül meghatározhassák.

2. Pártkezdeményezés
   1. A tagság 10%-ának az ok és a cél megjelölésével ellátott kérelmére Kongresszust kell tartani (Pártkezdeményezés).
   2. A Pártkezdeményezéshez szükséges aláírások gyűjtése kizárólag az erre rendszeresített aláírásgyűjtő íven történhet. Az aláírásgyűjtő ívet az Elnökség az erre irányuló kérelemre a kérelem beérkezését követő 10 napon belül hitelesíti.
   3. A Pártkezdeményezéshez szükséges aláírások gyűjtésére a hitelesítést követő 30 napig van lehetőség. A szükséges támogató aláírásoknak az Elnökség részére történő benyújtását követően az Elnökség 15 napon belül köteles összehívni a Kongresszust 60 napon belüli időpontra. Az Elnökség a Kongresszus kitűzését megtagadja, ha azt állapítja meg az aláírásgyűjtő ív alapján, hogy a Pártkezdeményezés nem rendelkezik a szükséges számú támogató aláírással.
   4. Az Elnökségnek a hitelesítést, valamint a Pártkezdeményezés alapján összehívandó Kongresszus kitűzését megtagadó határozata ellen 8 napon belül lehet fellebbezéssel fordulni az Országos Bizottsághoz, amely a következő rendes ülésén határoz.
   5. A Pártkezdeményezés alapján összehívott Kongresszus kizárólag a Pártkezdeményezésben meghatározott kérdésben, és az Elnökség által javasolt további kérdésékben dönthet.
3. Pártszavazás
   1. A tagság 30%-ának, vagy az Elnökség kezdeményezésére, az Alapszabály módosítását, vagy a párt gazdálkodását, pénzügyeit nem érintő kérdésben ügydöntő pártszavazást kell tartani (Pártszavazás).
   2. A Pártszavazáshoz szükséges aláírások gyűjtése kizárólag az erre rendszeresített aláírásgyűjtő íven történhet. Az aláírásgyűjtő ívet az Elnökség az erre irányuló kérelemre a kérelem beérkezését követő 10 napon belül hitelesíti. Az Elnökség a hitelesítést megtagadja, ha a Pártszavazásra bocsátandó kérdés az Alapszabály módosítását, vagy a párt gazdálkodását, pénzügyeit érinti. Az Elnökség a hitelesítést akkor is megtagadja, ha a kérdésre nem adható egyértelmű „igen” illetve „nem” válasz.
   3. A Pártszavazáshoz szükséges aláírások gyűjtésére a hitelesítést követő 30 napig van lehetőség. A szükséges támogató aláírásoknak az Elnökség részére történő benyújtását követően az Elnökség 15 napon belül köteles kitűzni a Pártszavazás időpontját 60 napon belüli időpontra. Az Elnökség a Pártszavazás kitűzését megtagadja, ha azt állapítja meg az aláírásgyűjtő ív alapján, hogy a Pártszavazásra bocsátandó kérdés nem rendelkezik a szükséges támogató aláírások számával.
   4. Az Elnökség a hitelesítést megtagadó határozata, valamint a Pártszavazás kitűzését megtagadó határozata ellen 8 napon belül lehet fellebbezéssel fordulni az Országos Bizottsághoz, amely a következő rendes ülésén határoz.
   5. A Pártszavazás időpontját nem lehet kitűzni a Kongresszus időpontjára, vagy az azt megelőző 30 napon belüli időpontra.
   6. A Pártszavazás lebonyolítása a Területi Bizottság feladata. A Pártszavazás az arra kitűzött napokon, de legfeljebb négy arra kitűzött napon át, a Területi Bizottság által meghatározott helyen kell lebonyolítani.
   7. A Pártszavazás érvényes, ha azon a tagok legalább fele részt vett. A Pártszavazás eredményes, ha az azon résztvevő tagok felénél több tag azonos választ adott.
   8. Eredményes Pártszavazás esetén a Pártszavazás eredménye a Kongresszusra és a párt valamennyi szervére, testületére nézve kötelező, a Pártszavazásra bocsátott kérdésben egy éven belül nem tartható újabb Pártszavazás.
4. Rendkívüli Tisztújító Kongresszus
   1. A tagság 40%-ának kezdeményezésére az Elnökség köteles soron kívüli, Rendkívüli Tisztújító Kongresszust összehívni.
   2. A Rendkívüli Tisztújító Kongresszushoz szükséges aláírások gyűjtése kizárólag az erre rendszeresített aláírásgyűjtő íven történhet. Az aláírásgyűjtő ívet az Elnökség az erre irányuló kérelemre a kérelem beérkezését követő 10 napon belül hitelesíti.
   3. A szükséges támogató aláírásoknak az Elnökség részére történő benyújtását követően az Elnökség 15 napon belül köteles kitűzni a Rendkívüli Tisztújító Kongresszus időpontját 60 napon belüli időpontra. Az Elnökség a Rendkívüli Tisztújító Kongresszus kitűzését megtagadja, ha azt állapítja meg az aláírásgyűjtő ív alapján, hogy a Rendkívüli Tisztújító Kongresszus nem rendelkezik a szükséges támogató aláírások számával.
   4. Rendkívüli Tisztújító Kongresszust nem lehet kitűzni a rendes Tisztújító Kongresszust megelőző fél évben és az azt követő egy éves időszakban.
   5. A Területi Szervezet és a Helyi Szervezet köteles soron kívül tisztújítást tartani, ha a Területi Szervezet, illetve a Helyi Szervezet tagságának 30%-a az Elnökségnél a jelen §-ban szabályozott módon kéri.

IV. TERÜLETI SZERVEZETEK, HELYI SZERVEZETEK, VÁLASZTÓKERÜLETI BIZOTTSÁG

1. Területi Szervezet és a Területi Bizottság
   1. A párt területi egysége a Területi Szervezet. 
   2. Területi szervezetet megyénként lehet alapítani, kivéve Budapesten és Pest megyében, ahol összesen hat területi szervezet alapítható.
   3. A Területi Szervezet alapításához az adott területen lakó legalább tíz párttag közös írásbeli alapító nyilatkozata szükséges.
   4. A Területi Szervezet nyilvántartásba vételi kérelemről az Elnökség dönt. Az Elnökség megtagadja a Területi Szervezet nyilvántartásba vételét, ha ez a párt Alapszabályával ellentétes. A nyilvántartásba vételt megtagadó döntés ellen az Elnökség döntésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel fordulni a párt Országos Bizottságához. A fellebbezési kérelemről a párt Országos Bizottsága a következő rendes ülésén határoz. Az Országos Bizottság döntése, valamint az Elnökség nyilvántartásba vételt elrendelő döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.
   5. A Területi Szervezet hatáskörébe tartozó kérdésekben a Területi Bizottság összehívja a Területi Gyűlést. A Területi Gyűlés akkor határozatképes, ha azon a Területi Szervezet tagságának több, mint fele képviselteti magát. Amennyiben a Területi Gyűlés nem határozatképes, a Területi Szervezet elnöke ismételten összehívja a Területi Gyűlést. A megismételt Területi Gyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
   6. A Területi Szervezet:
      1. megalkotja saját ügyrendjét,
      2. megválasztja a Területi Elnököt és a Területi Bizottság tagjait
      3. küldötteket állít a párt Kongresszusaira, és eldönti, hogy a küldött mely kérdésekben rendelkezik szabad, mely kérdésekben kötött mandátummal
      4. ellátja azokat a Választókerületi Bizottság megalakításával kapcsolatos feladatokat, amelyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal.
      5. a Területi Bizottság javaslatára ajánlást tesz a területén lévő egyéni választókerületekben indítandó képviselőjelöltek személyére az Elnökségnek.
      6. a Területi Bizottság javaslatára dönt az önkormányzati képviselőjelöltek személyéről és listájáról, ha az adott önkormányzat illetékességi területén nem működik Helyi Szervezet
      7. dönt minden olyan kérdésben, amit az Alapszabály a hatáskörébe utal.

      A Területi Szervezet a feladatait és hatáskörét az ügyrendjének, megfelelően gyakorolja.

   7. A Területi Gyűlés a Területi Szervezet feladat és hatásköreibe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel határoz.
   8. A Területi Szervezet tagsága Területi Elnököt és Területi Bizottságot választ a tagjai közül. A Területi Bizottság 5 tagból áll, tagja a Területi Elnök, valamint további 4 a Területi Szervezet tagsága által választott tag. A Területi Bizottság feladata a Területi Szervezettel kapcsolatos valamennyi operatív, adminisztratív feladat ellátása, ennek során a párt területi politikájának meghatározása a párt Alapprogramjával összhangban.
   9. A Területi Bizottság javaslatot tesz az Országos Bizottságnak a megyei közgyűlési listán szereplő személyekről.
   10. A Területi Bizottság tagjaiból és a Helyi Szervezet Elnökéből álló Eseti Egyeztető Bizottság, a Helyi Szervezet javaslatát figyelembe véve, dönt a Helyi Szervezet illetékességi területén induló polgármesterjelölt személyéről. Amennyiben nincs Helyi Szervezet, a polgármesterjelölt személyéről a Területi Bizottság dönt.
   11. A Területi Elnök és a Területi Bizottság tagjainak megbízatása megszűnik:
       1. a területi tisztújítás napján
       2. lemondásuk esetén
       3. haláluk esetén
       4. tagságuk megszűnése esetén
       5. 11. §-ban szabályozott Rendkívüli Tisztújító Kongresszus napján, valamint ha a 11. § (5) bekezdésében szabályozott módon a Területi Szervezet soron kívüli tisztújítást tart, annak napján.
       6. ha az Etikai Bizottság tisztségétől megfosztja
   12. Amennyiben a Területi Elnök, valamint a Területi Bizottság tagjának megbízatása megszűnik, akkor Területi Gyűlés helyettük 30 napon belül új tagot, illetve tagokat választ.
   13. Területi tisztújítást az országos tisztújítás megtartását követő 60 napon belül kötelező megtartani.
2. A Területi szervezet megszűnése
   1. A Területi Szervezet megszűnik, ha a Területi Szervezet tagsága egyhangúan kimondja a Területi Szervezet feloszlását.
   2. Az Elnökség feloszlathatja a Területi Szervezetet, ha
      1. a Területi Szervezet a párt Alapszabályával, Alapprogramjával ellentétesen működik, vagy működésével a párt alapvető érdekeit veszélyezteti.
      2. a Területi Szervezet tagsága 12 hónapon keresztül 10 fő alá csökken
3. Helyi Szervezet megalakítása, feladatai, hatásköre
   1. A Területi Szervezet illetékességi területén belül, a párt legalább három tagja, közös írásbeli nyilatkozatával Helyi Szervezetet hozhat létre.
   2. A Helyi Szervezet hatáskörébe tartozó kérdésekben a Helyi Szervezet elnöke összehívja a Helyi Gyűlést.
   3. A Helyi Szervezet a Területi Szervezeten belül önálló egységet képez, megalkotja saját ügyrendjét, megválasztja a Helyi Szervezet elnökét, a párt Alapprogramjával összhangban meghatározza a párt helyi politikáját, ennek keretében javaslatot tesz a Területi Szervezetnek és a párt Elnökségének, valamint részt vesz a párt kampányaiban.
   4. A Helyi Szervezet elnökének javaslatára a Helyi Szervezet dönt az önkormányzati képviselő testületi jelöltek személyéről és listájáról. A Helyi Szervezet javaslatot tesz továbbá a Helyi Szervezet elnökéből és Területi Bizottságból álló Eseti Egyeztető Bizottságnak a polgármesterjelölt személyére vonatkozóan.
   5. A Helyi Szervezet nyilvántartásba vételi kérelméről a Területi Bizottság dönt. A Területi Bizottság megtagadja a Helyi Szervezet nyilvántartásba vételét, ha ez a párt Alapszabályával ellentétes. A nyilvántartásba vételt megtagadó döntés ellen a Területi Bizottság döntésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezési kérelemmel fordulni az Elnökséghez. A fellebbezési kérelemről az Elnökség 30 napon belül határoz. Az Elnökség döntése, valamint a Területi Bizottság nyilvántartásba vételt elrendelő döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.
   6. Egy település közigazgatási határain belül, valamint Budapesten kerületenként, csak egy Helyi Szervezetet lehet alapítani.
4. Helyi Szervezet megszűnése
   1. A Helyi Szervezet megszűnik, ha
      1. a Helyi Szervezet egyhangúan kimondja feloszlását
      2. a Helyi Szervezet tagsága 6 hónapon keresztül 3 fő alá csökken.
   2. A párt Elnöksége feloszlatja a Helyi Szervezetet, ha az a párt Alapszabályával, Alapprogramjával ellentételesen működik, valamint működésével a párt alapvető érdekeit veszélyezteti.
5. A Választókerületi Bizottság
   1. Azokban az országgyűlési választási egyéni választókerületekben, ahol az Országos Bizottság döntésére a párt jelöltet állít, a választást követő egy hónapig terjedő időtartamra Választókerületi Bizottság alakul.
   2. A Választókerületi Bizottság vezeti a párt kampányát az adott választókerületben. A Választókerületi Bizottság megalakulásától az országgyűlési választásig a választókerületben lakó tagok munkáját a Választókerületi Bizottság irányítja.
   3. A Választókerületi Bizottságok megalakulásának dátumát az Elnökség határozza meg.
   4. A Választókerületi Bizottság gondoskodik valamennyi a választással kapcsolatos jogi feladatról, ennek során képviselik a pártot a helyi választási bizottságok előtt, gondoskodik a választási kampány megszervezéséről és irányítja annak lebonyolítását.
   5. A Választókerületi Bizottságot a párt választókerületben élő tagjai választják meg. A választókerületben élő tagok gyűlését a Területi Bizottság hívja össze.
   6. A Választókerületi Bizottság minimum 3 maximum 9 főből áll, a Választókerületi Bizottság pontos létszámáról választókerületben élő tagok gyűlése dönt. A Választókerületi Bizottság elnökét a párt választókerületben élő tagjai választják meg.

V. A KONGRESSZUS

1. A legfelsőbb döntési jogkört a párt Kongresszusa gyakorolja. A Kongresszus határozatai a párt tagjaira, szervezeteire és testületeire kötelezőek.

2. A Kongresszus összehívása
   1. A Kongresszus összehívásáról az Elnökség köteles gondoskodni. A Kongresszus időpontjáról és helyéről az Elnökség dönt. Az Elnökség köteles összehívni a Kongresszust a Kongresszus hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez, illetve összehívhatja a Kongresszust, hogy bármely kérdésben a tagság döntését kérje.
      
      Az Elnökség köteles összehívni a kongresszust a vonatkozó törvényben előírt kötelezettségnek megfelelően, vagyis évente legalább egy alkalommal. Köteles összehívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve a törvényben meghatározott egyéb módokon és esetekben.
   2. Az Elnökség az országgyűlési választást követő évben köteles Tisztújító Kongresszust összehívni, de legalább 4 évente egyszer. A Tisztújító Kongresszus megválasztja a párt országos tisztségviselőit, elfogadja az Elnökség és az Országos Bizottság beszámolóját, valamint jogosult valamennyi a Kongresszus feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben dönteni.
   3. Az Elnökség köteles összehívni a Kongresszust Pártkezdeményezés esetén (9.§) A Pártkezdeményezésre összehívott Kongresszuson a küldöttek kizárólag a Pártkezdeményezésről, valamint az Elnökség által javasolt egyéb napirendi kérdésekben döntenek.
   4. Az Elnökség soron kívüli Tisztújító Kongresszust hív össze,
      1. a 11. §-ban foglalt esetben
      2. az Elnök kezdeményezésére;
      3. ha az Országos Bizottság tagjainak száma felére csökken;
      4. ha az Elnök tisztsége betöltetlen;
   5. A Rendkívüli Tisztújító Kongresszusra a Tisztújító Kongresszus szabályai irányadók.
   6. A Rendkívüli Tisztújító Kongresszus napján a párt Elnökének, Alelnökeinek, az Országos Bizottság tagjainak, valamint az Etikai Bizottság tagjainak megbízatása megszűnik.
3. A küldöttek, a napirend
   1. A Kongresszuson a Területi Szervezetek küldöttei vesznek részt szavazati joggal.
   2. A párt Kongresszusára minden Területi Szervezet jogosult három küldöttet állítani, ha a küldöttállítás időpontjában a tagjainak száma eléri a 10 főt. A Területi Szervezet minden további 10 tag után 1 küldöttet állíthat, de egy Területi Szervezet nem állíthat 6 küldöttnél többet.
   3. A Kongresszuson indítványozási joga a Területi Szervezeteknek, az Országos Bizottságnak és az Elnökségnek van. Az indítványokat a Kongresszus előtt legalább 30 nappal meg kell küldeni az Elnökségnek.
   4. A benyújtott indítványok, valamint tisztújítás esetén a tisztségre jelöltek alapján az Elnökség megállapítja a Kongresszus napirendi pontjait. Az Elnökség a napirendi pontokat a véleményével ellátva elküldi a Területi Szervezeteknek legalább a kongresszust megelőző 15 nappal.
   5. A Területi Szervezet tagsága az ügyrendjének megfelelően kialakítja a Kongresszus napirendi pontjaival kapcsolatos álláspontját.
   6. A Területi Szervezet a küldött megválasztásával egyidejűleg dönt arról, hogy az általa megválasztott küldött mely kérdésekben rendelkezik kötött és mely kérdésekben szabad mandátummal. A Területi Szervezet a küldött személyéről történő tájékoztatással egyidejűleg arról is tájékoztatja az Elnökséget, hogy az általa választott küldött mely kérdésekben rendelkezik kötött mandátummal.
   7. A Kongresszuson felszólalási joga van az Elnökség és az Országos Bizottság tagjainak.
   8. A Kongresszus lebonyolításával kapcsolatos egyéb kérdéseket az Elnökség határozza meg.
4. A Kongresszus feladatai és hatásköre
   1. A Kongresszus
      1. elfogadja és módosítja a párt Alapszabályát;
      2. elfogadja és módosítja a párt Alapprogramját;
      3. megválasztja és visszahívja a párt Elnökét;
      4. megválasztja és visszahívja a párt Alelnökeit;
      5. megválasztja és visszahívja az Országos Bizottság tagjait;
      6. megválasztja és visszahívja az Etikai Bizottság tagjait;
      7. döntést hoz a párt feloszlásának, szétválásának, illetve más politikai szervezettel való egyesülésének kimondásáról;
      8. dönt a párt nevéről és annak megváltoztatásáról;
      9. a Kongresszus nevében politikai állásfoglalást ad ki;
      10. megvitatja és elfogadja Elnökség, az Országos Bizottság, az Etikai Bizottság beszámolóját;
      11. dönt minden olyan kérdésekben, amelyet az Alapszabály a hatáskörébe utal.
   2. Az a) – i) valamint k) pontban szabályozottak a Kongresszus kizárólagos feladat és hatáskörébe tartoznak.
   3. A Kongresszus határozatképes az adott napirendi pont tekintetében, ha azon a küldöttek több mint fele érvényes szavazatot ad le. A Kongresszus a döntéseit a szavazatok egyszerű többségével hozza. A g) és h) pont alá tartozó kérdésekben a döntéshez az összes küldött 2/3-ának azonos szavazata szükséges.

VI. AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG

1. Az Országos Bizottság a párt döntéshozó, ellenőrző, valamint jogorvoslati szerve. Az Országos Bizottság gyakorolja két kongresszus között a Kongresszus jogait mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a Kongresszus, vagy más testület kizárólagos feladat és hatáskörébe.

2. Az Országos Bizottság tagjai és ülése
   1. Az Országos Bizottság az Elnökség tagjaiból és a Kongresszus által választott további 15 tagból áll.
   2. Az Országos Bizottság tagjává az választható, aki magyar állampolgár és akit legalább két Területi Szervezet, vagy a párt tagjainak 5%-a írásbeli ajánlásával támogat.
   3. Az Országos Bizottság meghatározza saját ügyrendjét, szervezeti és működési szabályzatát, tagjai közül elnököt választ. Az Országos Bizottság tagjainak megbiztatása a Tisztújító Kongresszus napján szűnik meg.
   4. Az Országos Bizottság ülését az Országos Bizottság elnöke vezeti. Az Országos Bizottság alakuló ülését a párt Elnöksége hívja össze, a többi ülését az Országos Bizottság elnöke.
   5. Az Országos Bizottság évente két rendes ülést tart: az elsőt márciusban, a másodikat decemberben.
   6. Az Országos Bizottság a márciusi rendes ülésén megtárgyalja és elfogadja az Elnökség előző naptári évre szóló költségvetési beszámolóját, megtárgyalja és jóváhagyja az Elnökség és az Igazgató előző évről szóló tájékoztatóját, valamint dönt minden egyéb, az ülés napirendjére tűzött kérdésben.
   7. Az Országos Bizottság a decemberi rendes ülésén megtárgyalja és elfogadja az Elnökség által a következő évre vonatkozóan beterjesztett éves költségvetési javaslatot, valamint meghatározza a tagdíj összegét a következő naptári évre, és dönt az egyes szervezeti egységek pénzügyi támogatásának elosztási elveiről.
   8. Az Országos Bizottság ülését a két rendes ülésen kívül össze kell hívni az Elnökség kezdeményezésére, vagy ha az Országos Bizottság legalább 5 tagja írásban az Országos Bizottság elnökénél kezdeményezi.
   9. Az Országos Bizottság ülését az Országos Bizottság elnöke a benyújtását követő 30 napon belüli időpontra köteles összehívni.
   10. Az Országos Bizottság elnöke az Országos Bizottság ülésére szóló meghívót, legalább 14 nappal az ülés előtt köteles írásban megküldeni az Országos Bizottság tagjainak.
   11. Az Országos Bizottság ülésének napirendjére vonatkozóan az Országos Bizottság valamennyi tagjának, valamint az Elnökségnek van joga indítványt tenni. Az indítványt legalább 8 nappal az Országos Bizottság ülése előtt kell az Országos Bizottság elnöke részére megküldeni.
   12. Az Elnökség jogosult arra, hogy sürgős döntést igénylő politikai kérdésben 3 napon belüli időpontra az Országos Bizottság soron kívüli ülését hívja össze. Ebben az esetben az Elnökség haladéktalanul gondoskodik a meghívó elküldéséről.
   13. A soron kívüli ülésen az Országos Bizottság kizárólag a sürgős döntést igénylő politikai kérdésben jogosult dönteni, további napirendi pontokat nem tűzhet a napirendjére.
   14. Az Országos Bizottság tagjainak tisztsége megszűnik:
       1. lemondásuk esetén;
       2. haláluk esetén;
       3. tagságuk megszűnése esetén;
       4. a Tisztújító Kongresszus napján.
3. Az Országos Bizottság feladatai és hatásköre
   1. Az Országos Bizottság
      1. két kongresszus között, az Elnökséggel egyeztetve állást foglal a párt politikáját érintő, valamint stratégiai kérdésekben;
      2. jóváhagyja az Elnökség tájékoztatóit;
      3. saját nevében nyilatkozatot ad ki;
      4. kötelező döntést hoz a Helyi Szervezetek, a Területi Szervezetek számára.
      5. az Elnökség javaslatára dönt az országos kihatású pártszövetségi és koalíciós megállapodás megkötéséről és felmondásáról;
      6. dönt a társadalmi szervezetekkel történő együttműködésről és annak módjáról;
      7. dönt a társadalmi szervezetek társszervezetté minősítéséről;
      8. az Elnökség javaslatára dönt az országgyűlési képviselőjelöltek személyéről;
      9. a Területi Bizottság javaslatára – az Elnökség véleményét is figyelembe véve – dönt a párt megyei közgyűlési listájáról;
      10. az Elnökség javaslatára dönt az országgyűlési választásokon állítandó országos lista összetételéről;
      11. az Elnökség javaslatára dönt az európai parlamenti választásokon állítandó lista összetételéről;
      12. a budapesti Területi Szervezetek javaslatának figyelembevételével, az Elnökség javaslatára dönt a párt budapesti főpolgármester jelöltjének személyéről;
      13. elfogadja az Elnökség által beterjesztett éves költségvetést, dönt annak az Elnökség által benyújtott módosításáról, elfogadja a költségvetési beszámolót;
      14. dönt a tagdíjak, illetve a tagdíj−kiegészítés mértékéről, ezek befizetésének és felhasználásának szabályairól;
      15. dönt a pártszervezetek pénzügyi támogatásának elosztási elveiről;
      16. tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak.
   2. Amennyiben az Országos Bizottság az h)-m) pont alá tartozó esetekben nem fogadja el az elé terjesztett jelölteket és listákat, az előterjesztő köteles új jelölteket és listákat benyújtani.
   3. Az Országos Bizottság határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele megjelent. Az Országos Bizottság a döntéseit a jelen levők egyszerű többségével hozza. Az Országos Bizottság a jelenlévők 2/3-ának többségével dönt ad) pont alá tartozó kérdésben.

VII. AZ ELNÖKSÉG

1. Az Elnökség a párt folyamatosan működő operatív, végrehajtó, döntéshozó testülete.

2. Az Elnökség tagjai, ülése.
   1. Az Elnökség tagja elnökként a párt Elnöke, valamint négy Alelnöke.
   2. A párt Elnökét és négy Alelnökét a Kongresszus választja.
   3. A párt Elnökévé az választható, aki magyar állampolgár és akit legalább öt Területi Szervezet, vagy az Országos Bizottság, vagy a párt tagjainak 20%-a írásbeli ajánlásával támogat.
   4. A párt Alelnökévé az választható, aki magyar állampolgár és akit legalább három területi szervezet, vagy az Országos Bizottság, vagy a párt tagjainak 10%-a írásbeli ajánlásával támogat.
   5. A párt Elnöke és a párt Alelnökei külön jelölés nélkül újraválaszthatók.
   6. Az Elnökség ülését a párt Elnöke bármikor jogosult összehívni. A párt Elnöke köteles az Elnökség ülését 5 napon belül összehívni, ha az Elnökség tagjainak fele a napirend előzetes megjelölésével ezt írásban kezdeményezi.
   7. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a tagjainak több, mint fele jelen van, döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Az Elnökség ülését a párt Elnöke vezeti, akadályoztatása esetén az általa kijelölt, ennek hiányában az Elnökség által megválasztott Alelnök helyettesíti. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal bárki részt vehet, akit az Elnökség meghív.
   8. Az Elnök és az Alelnökök tisztsége megszűnik:
      1. lemondásuk esetén
      2. haláluk esetén
      3. tagságuk megszűnése esetén
      4. a Tisztújító Kongresszus napján
3. Az elnökség feladatai és hatásköre
   1. Az Elnökség:
      1. a Kongresszus és az Országos Bizottság döntéseinek megfelelően, az Alapprogram teljesítése érdekében vezeti a párt tevékenységét, irányítja és koordinálja a választási kampányt, vezeti a párt kommunikációs tevékenységét, valamint a párt működésének fejlesztése érdekében kötelező határozatokat hoz;
      2. az Alapprogram alapján irányítja a párt választási és szakprogramjainak kidolgozását;
      3. irányítja a Területi Szervezetek tevékenységét, felügyeli az Alapszabály, az Alapprogram, valamint a Kongresszus és az Országos Bizottság döntéseinek betartását;
      4. vezeti a központi tagnyilvántartást
      5. képviseli a pártot, ennek során a párt Elnöke önálló aláírási joggal rendelkezik, amit bizonyos feladatkörök ellátásával kapcsolatban állandó vagy eseti jelleggel az elnökség tagjaira átruházhat;
      6. a párt nevében nyilatkozatokat, állásfoglalásokat ad ki;
      7. kötelező érvényű határozatokat hozhat a párt tagjai, a Helyi Szervezetek, a Területi Szervezetek és a Választási Bizottságok számára;
      8. tárgyalódelegációkat, bizottságokat állíthat fel, tisztségeket hozhat létre időszakos megbízásra, illetve meghatározott feladat céljára, ezekre saját hatásköreit átruházhatja;
      9. kapcsolatot tart társadalmi szervezetekkel és más pártokkal, gondozza a párt nemzetközi kapcsolatait;
      10. kezeli a párt vagyonát, gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az Elnök javaslatára kinevezi és felmenti az Igazgatót és a párt tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőit, dönt országos alapítványok létrehozásáról és megválasztja azok kuratóriumait, dönt a külföldi támogatások elfogadásáról.;
      11. a Területi Szervezet javaslatának figyelembe vételével dönt az időközi országgyűlési választáson indítandó képviselőjelölt személyéről;
      12. elkészíti és elfogadásra az Országos Bizottság elé terjeszti a párt éves költségvetését, valamint év végi záró beszámolóját;
      13. gondoskodik az Országos Bizottság által jóváhagyott éves költségvetés végrehajtásáról, és erről beszámol az Országos Bizottságnak;
      14. politikailag irányítja a párt országgyűlési képviselőit, javaslatot tesz törvényjavaslatok benyújtására, állást foglal az egyes törvényjavaslatok elveiről, konkrét kérdésben meghatározott magatartás követését írhatja elő a párt parlamenti képviselői számára;
      15. eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy a Kongresszus a hatáskörébe utal;
   2. Az Elnökség tevékenységéről köteles beszámolni az Országos Bizottság évi két rendes ülésén, illetőleg minden Tisztújító Kongresszuson.
   3. A Párt képviseletében az Elnök jogosult aláírásra. A Párt bankszámlája fölött az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik.

VIII. AZ IGAZGATÓ, A SZAKMAI BIZOTTSÁGOK

IX. FEGYELMI ÉS ETIKAI SZABÁLYOK

1. Az Elnökség a szakpolitikai kérdésekben állandó és eseti Szakmai Bizottságokat hozhat létre.

   1. A Szakmai Bizottságban az Elnökség meghívására vesznek részt a pártot támogató tanácsadók.
   2. A Szakmai Bizottság a szakterületéhez tartozó kérdésekben javaslatokat tesz a párt Elnökségének.
2. Az Igazgató
   1. A Elnökség Igazgatót nevez ki, aki az Elnökséggel együttműködve, gondoskodik a párt és szervei működésének technikai feltételeiről, kezeli a párt vagyonát és a meghatározott feladatkörökben képviseli a pártot.
   2. Az Igazgató:
      1. elkészíti az Elnökség számára az éves költségvetés tervezetét és a költségvetési beszámoló tervezetét, javaslatot tesz a párt gazdálkodási szabályzatára;
      2. felel az elfogadott költségvetés betartásáért, betartatásáért, az éves költségvetés keretein belül engedélyezi a kifizetéseket;
      3. feladatai ellátása érdekében információkat kér a párt szervezeteitől;
      4. tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein;
      5. biztosítja a párt működésének személyi és tárgyi feltételeit;
      6. felügyeli az Elnökség és az Országos Bizottság határozatainak betartását;
      7. ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Elnökség a hatáskörébe utal.
   3. Az Igazgatót a párt Elnökének javaslatára az Elnökség nevezi ki, illetve menti fel.
   4. Az Igazgató tevékenységéről évente köteles beszámolni az Országos Bizottságnak.

3. Az Etikai Bizottság jogosult a párt tagjainak etikai és fegyelmi vétségének megállapítására, és az etikai és fegyelmi büntetések kiszabására.

4. Az Etikai Bizottság tagjai, eljárása
   1. Az Etikai Bizottság három tagból áll. Az Etikai Bizottság tagja ellen folytatott etikai eljárásban az Országos Bizottság nevez ki póttagot az eljárás lefolytatására.
   2. Az Etikai Bizottság tagjává a Kongresszus azt a tagot választhatja, akit legalább 2 Területi Szervezet, vagy az Országos Bizottság, vagy a párt tagjainak 10%-a írásbeli ajánlásával támogat.
   3. Az Etikai Bizottság tagjának tisztsége megszűnik:
      1. lemondása esetén;
      2. halála esetén;
      3. tagsága megszűnése esetén;
      4. a Tisztújító Kongresszus napján.
   4. Az Etikai Bizottság az eljárását hivatalból, vagy a párt öt tagjának kezdeményezésére folytatja le. Az Etikai Bizottság a hozzá intézett megkeresés átvételétől számított 5 napon belül köteles az eljárást megindítani. Az eljárást a megindítástól számított 15 napon belül le kell zárni. Amennyiben ez objektív okokból nem lehetséges, az eljárás a szükséges időre, de legfeljebb további 30 nappal meghosszabbítható.
   5. Az Etikai Bizottság köteles meghallgatni az eljárást megindító felet (amennyiben nem hivatalból indult az eljárás) és az eljárás alá vont tagot is.
   6. Az Etikai Bizottság döntését köteles indoklással ellátni, írásban meghozni, és az érintett feleknek megküldeni.
   7. A tagot elmarasztaló etikai vagy fegyelmi határozattal szemben írásban fellebbezést lehet benyújtani a kézhezvételtől számított 8 napon belül. Az Etikai Bizottság döntésével szembeni fellebbezést másodfokon az Országos Bizottság bírálja el. A másodfokú etikai és fegyelmi határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.
   8. A fellebbezés elbírálása során az Országos Bizottság
      1. az első fokú döntést hatályában fenntartja
      2. a kiszabott büntetést módosítja, ha nincs arányban az elkövetett vétséggel
      3. az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezi, ha az elkövetett cselekmény nem etikai vagy fegyelmi vétség, illetve ha az eljárási szabályokat megsértették. Az eljárási szabályok megsértése esetén az Etikai Bizottságot új eljárásra kötelezi.
5. Az etikai és fegyelmi vétség
   1. Etikai vétséget követ el az a tag, aki:
      1. olyan cselekményt követ el, amely a párt hitelét rontja
      2. a párt belső normáit, alapelveit vagy szervezeti kultúráját sértő magatartást tanúsít.
   2. Etikai vétség elkövetésének megállapítása esetén alkalmazható büntetés:
      1. a figyelmeztetés
      2. a megrovás
      3. sorozatosan elkövetett etikai vétség esetén, a kizárás kivételével, fegyelmi vétség elkövetése miatt kiszabható büntetést is lehet alkalmazni.
   3. Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki:
      1. szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból bűncselekményt követ el, illetve olyan jogellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas a párt hitelének, jó hírének rontására;
      2. Területi Szervezet elnökét nem tájékoztatja az olyan új körülményről, amely miatt a tagként való felvétele nem lenne lehetséges;
      3. a párt belső normáit, alapelveit vagy szervezeti kultúráját tudatosan megsérti;
      4. a párt stratégiai döntéseivel ellentétesen cselekszik, nyilatkozik;
      5. bizalmas információkat nyilvánosságra hoz, illetve más politikai szervezeteknek önkényesen átad;
      6. szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megsérti az Alapszabály rendelkezéseit.
      7. tudatosan kezdeményez megalapozatlan fegyelmi, vagy etikai eljárást.
   4. Fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása esetén alkalmazható büntetések:
      1. megrovás
      2. a tagdíj 12 havi mértékét meg nem haladó tagdíj-kiegészítés
      3. pártból való kizárás
   5. Amennyiben a párt Elnökével vagy Alelnökével szemben az Etikai Bizottság a (4) a)-c) pontjában foglalt büntetésről dönt, az Elnök vagy Alelnök a döntésről szóló értesítést követő 8 napon belül az Elnökségen keresztül fellebbezést nyújthat be a Kongresszushoz.
   6. Amennyiben az Országos Bizottság tagjával szemben az Etikai Bizottság a (4) c) pontban foglalt büntetésről dönt, az Országos Bizottság tagja a döntésről szóló értesítést követő 8 napon belül az Elnökségen keresztül fellebbezést nyújthat be a Kongresszushoz.
   7. Amennyiben az Etikai Bizottság tagjával szemben az Etikai Bizottság a (4) c) pontban foglalt büntetésről dönt, az Etikai Bizottság tagja a döntésről szóló értesítést követő 8 napon belül az Elnökségen keresztül fellebbezést nyújthat be a Kongresszushoz.
   8. A (5)-(7) pontban foglalt esetekben az Országos Bizottság a Kongresszushoz fellebbező országos tisztségviselőt a következő Kongresszusig felfüggesztheti a tisztségéből.

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. Amennyiben nincs illetékes Területi Szervezet, a tag nyilvántartásával és felvételével kapcsolatos feladatokat közvetlenül az Elnökség látja el. A Területi Szervezetek létrehozásáig az Elnökség feladata a tagok felvételének és nyilvántartásának koordinálása, a Területi Szervezetek létrejöttének segítése.

2. A párt megalakításának évében érvényes tagdíjat az Alakuló Kongresszus állapítja meg. A tagdíj első esedékes összegét az alapító tagok a párt bírósági bejegyzését követő 30 napon belül kötelesek a párt rendelkezésére bocsátani.

3. Legalább tizenöt területi szervezet létrehozásáig a Kongresszuson a párt teljes tagsága részt vesz.

4. Az első Elnökség, Országos Bizottság, Etikai Bizottság tagjait és a párt első Elnökét az Alakuló Kongresszus választja az alapító tagok közül.

Készült Budapesten, 2013. június 29. napján