Európai népszavazást az EU-USA szabadkereskedelmi szerződésről!

2015. március 26.

Az Európai Unió és az USA között minden eddiginél átfogóbb kereskedelmi és befektetési egyezményről folynak tárgyalások. A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) sok százmillió ember életét befolyásolná, de a tárgyalásokba igazából csak a nagyvállalatokat és lobbiszervezeteiket vonták be. Ez nem is meglepő, hiszen az egyezmény a nemzetközi szinten működő nagyvállalatok költségeit csökkentené.

Aki esetleg arra gondol, hogy a vezérigazgatók fizetéseit, bónuszait, részvényopcióit vagy magánrepülőgép-használatát korlátoznák, és így spórolnának, az nagyon téved. A cél ezzel szemben a profitok növelése olyan módon, hogy a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, munkajogi szabályok további fellazításával azok betartására még kevesebbet kellene fordítaniuk a nagyvállalatoknak. Sőt: a senki által meg nem választott cégfőnökök perelhetnének teljes országokat, pusztán azért mert nem tetszenek nekik a választott vezetők által bevezetett szabályozások. Úgy tűnik, hogy a gátlástalan haszonszerzés fontosabb a hétköznapi emberek egészségénél, biztonságánál és méltóságánál.

Ahogy választási programunkban is megfogalmaztuk, a 4K! kifogásolja, hogy a partnerségi szerződés előkészítését a nyilvánosság kizárásával végezték. Emiatt a nagyvállalati lobbiérdekek befolyása valós veszélyt jelent az Európai Unióban élő emberek érdekeire. Követeljük az egyezménnyel kapcsolatos részletes információk nyilvánosságra hozását és a tárgyalások átláthatóságának megteremtését!
A 4K! szerint egy ekkora horderejű kérdésben nem dönthetnek a fejünk felett.
EU-szintű népszavazást kell tartani a TTIP-ről!

Felezzék meg a közmédia költségvetését!

2015. március 22.

A március 15-én elindított, átalakított közmédia máris teljesen működésképtelennek és nézhetetlennek bizonyult, miközben évi 80 milliárd forintot költ a kormány a pénzünkből arra, hogy a saját hazugságait szajkózza rajta. A 4K! szerint ezért a jelenlegi helyzetben, amikor emberek milliói csúsznak a szegénységbe Magyarországon, első lépésként a pazarlás megszüntetésére van szükség: felezzék meg a közmédia költségvetését. Ezután következhetnek azok a lépések, amelyek a közszolgálatiság helyreállítását és a függetlenség megteremtését célozzák.

A megfelezett költségvetésnek megfelelően a csatornák számát is csökkenteni kell, nincs szükség arra, hogy felesleges csatornákat tartsunk fenn, amelyek senkit sem érdeklő műsorokat és kormánypropagandát ismételnek újra és újra. Két közszolgálati tévécsatorna és egy rádióadó bőven elég a saját tartalom ismétlés nélküli, hazai és határon túli sugárzására. A közmédiának nem tartozik a feladatai közé, hogy beszálljon a nézettségi versenybe, emiatt nem szükséges drága műsorokat gyártania, helyette a minél szélesebb körű és jól fogyasztható tájékoztatásra kell koncentrálnia. A pazarlás megszüntetéséhez növelni kell az átláthatóságot, vagyis nyilvánossá kell tenni a szerződéseket és költségvetéseket.

A valódi közszolgálatiság azt jelenti, hogy széles nézői rétegeket elérő, minőségi műsorokat kell gyártani, amelyek szórakoztató formában nyújtanak információkat a nézőknek és hallgatóknak. Mivel közpénzből van fenntartva, a reklámokat száműzni kell a közmédiából. A közszolgálatiság helyreállítását szolgálja a kereskedelmi tévék és rádiók kötelezettségeinek erősítése is, ami előírná, hogy a híradások legalább 70%-a komoly hírekből, ne pedig rémhírekből és cuki kispandákból álljon.

A közmédia feladata a nézők objektív tájékoztatása, nem pedig a mindenkori kormányzati propaganda terjesztése. A közmédiának világos feladatok kijelölésére, jól tervezhető, hosszú távú finanszírozásra és átlátható költségvetésre van szüksége a független működéshez. A közérdek azt kívánja, hogy legyen egy független média, ahonnan az emberek tájékozódni tudnak a közügyekről, és mivel pártállástól függetlenül mindenki fizeti a közmédia tevékenységét, ezért mindenkit megillet az objektív tájékoztatás.

A 4K! pesterzsébeti képviselője eredményesen küzd az átláthatóságért

2015. március 18.

Völgyesi Krisztián, a 4K! önkormányzati képviselője elérte, hogy a pesterzsébeti önkormányzat bárki számára elérhetően és érthetően közzétegye a kerületi költségvetést, a nagyobb értékű szerződéseket és a tisztségviselők és az önkormányzati cégek vezetőinek fizetését, valamint vagyonnyilatkozatait. Ez a lépés jelentősen átláthatóbbá teszi a közpénzek felhasználását és az önkormányzat működését.

Völgyesi Krisztián a 4K! többi önkormányzati képviselőjelöltjéhez hasonlóan tavaly ősszel csatlakozott a K-Monitor, az Átlátszó.hu, a Political Capital és a TI Magyarország által indított „Ez a minimum” programhoz, amelynek keretében vállalta, hogy megválasztása esetén mindent elkövet az átláthatóság javítása érdekében. Ennek megfelelően már képviselőként kezdeményezte, hogy az önkormányzat a korábbiaknál több adatot hozzon nyilvánosságra, és azok egyszerűen, mindenki számára érthető formában elérhetőek legyenek az önkormányzat honlapján. Az új szabályozás elfogadása érdekében Völgyesi - a K-Monitor korrupcióellenes szervezettel együttműködve - több módosító indítványt nyújtott be, és a hivatal ezeket befogadva dolgozta ki a végül elfogadott javaslatot.

Az új szabályozást március 12-én fogadta el a képviselő-testület, amelynek köszönhetően Pesterzsébet nagy lépést tett előre a transzparencia megvalósításában és példaként szolgálhat más önkormányzatok számára.

Önként a helyszínre vezényelt iskolások köszöntik Orbán Viktort

2015. március 15.

A fenti képre vagy IDE kattintva tekinthető meg a teljes galéria a Facebookon.

Fotók: Büki Péter

Hogyan néz ki belülről a szociális támogatások elvétele a szegényektől

2015. február 24.

A 4K! egyik önkormányzat bizottsági tagjának beszámolója

Ma Magyarországon egy új, parlamenten kívüli párthoz az ember nem épp pozíciók reményében csatlakozik, de a politika kiszámíthatatlansága úgy hozta, hogy külsős (nem képviselő) tagként bekerültem Budapesten a III. kerületi önkormányzat szociális ügyekkel is foglalkozó bizottságába.

A bizottsági munka röviden: minden hónapban kapunk egy vaskos iratcsomót, jórészt kérvényeket. Mindegyik ügy mögött emberi sorsok: betegségek, idős, magukra maradt emberek, családok, alkalmi munkák, felhalmozódó tartozások, kilátástalanság.

Az üléseken pedig a kérvényekről döntünk, bár általában a vonatkozó önkormányzati rendeletek eleve eldöntik, hogy mit lehet és mit nem. És ha ez se lenne elég, ott van a kényelmes fideszes többség. A gépezet olajozottan működik.

Csakhogy a kormány az éppen aktuális botrányok árnyékában szépen folytatja, amit elkezdett:

2015. március 1-től a szociális ellátások rendszerét jelentősen átalakították.

Az eddigi lakásfenntartási támogatást, az adósságkezelési szolgáltatást, a méltányossági közgyógyellátást és a méltányossági ápolási díjat felváltja a települési támogatás, aminek jogosultsági feltételeit az egyes önkormányzatok úgy határozzák meg, ahogy csak jónak látják. A gond csupán annyi, hogy az erre a célra adott központi keretet drasztikusan csökkentették. A különbséget persze ki lehet termelni szintén szabadon kivethető helyi adók formájában.

Azaz a kormány az önkormányzatokkal végezteti el a piszkos munkát: szabad kezet ad nekik az elosztásban, és az újabb sarcok kivetésében is, hogy egyáltalán legyen mit elosztani.

A helyi vezetés pedig természetesen inkább a rászorultaktól vesz el, mint hogy új adókkal veszélyeztesse népszerűségét.

Tehát előttem van a rendelettervezet, ami bevallottan csökkenti a jogosultak körét, és az adható támogatások összegét is. Magyarán, a kerületben ez alapján március 1-től olyan idős vagy beteg emberek és egész családok keresetét fogják érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, akik eddig éppen hogy képesek voltak saját megélhetésüket, lakhatásukat biztosítani. Ha kicsit is belegondolunk, ezek az emberek jó eséllyel idővel az utcán végzik majd.

Mégis, hogy lehetne erre szavazni?

Az ülésen egy tag kijelentette, hogy erre ő csak nemmel szavazhat. Sietve csatlakozok hozzá. Ekkor szép lassan mindenki szót kér, és jönnek az ellenérvek: "kényszerhelyzet", "inkább most szorítsunk jobban és később, majd ha lehet lazítunk", "ebben a tervezetben benne vannak a korábbi évek tapasztalatai" stb. És a két személyes kedvencem: Már most is költöznek a kerületbe a jobb szociális ellátások miatt, "ne mi váljunk gettósodó kerületté" (a polgármester). Illetve: nem a hivatal munkatársainak a munkáját, hanem a kialakult helyzetet utasítjuk el, ezért "az MSZP képviselői tartózkodni fognak" (az MSZP-s önkormányzati képviselő). Ó, a harcos ellenzéki magatartás…tulajdonképpen meg is lep, hogy ennyi energiát ölnek a meggyőzésembe, ahelyett, hogy simán használnák a túlerőt. De érezni, hogy zavarja őket a különvélemény.

A szavazás eredménye: a bizottság 3 igen, 1 nem, és 2 tartózkodással elfogadta a tervezetet. (Úgy tűnik, hogy a kezdetben még tiltakozó bizottsági tagot meggyőzték az érvek.)

Az ülésen elhangzott, hogy más kerületek is érdeklődnek az új szabályozás iránt, mert ez “annyira jól” sikerült. Nincs kétségem afelől, hogy az egész országban hasonló változások fognak életbe lépni.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a kiváltságosoknak csak felfelé, míg a többségnek csak lefelé vezethet az út: aki még bír adózni, arról a sokadik bőrt is lehúzzák, aki pedig már nem bír, annak pedig joga van megfagyni az utcán. Érdekesség, hogy amíg így az állam adóbevételei nőnek és a szociális kiadásai csökkennek, a pénz valahogy mégis eltűnik. Mindenki kitalálhatja, hogy hová...

A 4K! önkormányzati testületekbe, bizottságokba bejutott képviselői mindig fel fognak szólni a legszegényebbeket sújtó elvonások ellen, és soha, semmilyen körülmények közt nem szavazzák meg azokat. Így van ez most és így lesz a jövőben is.

Szabó András