4K! - Negyedik Köztársaságot!

Ezt az interjút Istvánffy Andrással, a 4K! koordinátorával, Techet Péter készítette a Heti Válasz számára. Ugyanő volt a szerzője az áprilisi Heti Válasz-interjúnak is. Ez alkalommal azonban a szöveg véglegesítése után a konzervatív lap szerkesztősége úgy döntött, hogy ezt a beszélgetést nem közli le.

Mikortól szólíthatom pártelnök úrnak?

Nocsak, milyen párténak?

A Negyedik Köztársaságot mindenki úgy kezeli, mint a 2014-es választások egyik új indulóját. Hallják az igényt?

Igen. A 4K!-val az a célunk, hogy megteremtsük a patrióta baloldali alternatívát. A patrióta balnak előbb-utóbb válaszhatóvá kell válnia, másképp nem lenne értelme. De hogy milyen módon lesz választható, önálló pártként, egy szövetség részeként vagy valamilyen más formában, az még a jövő kérdése, és legalább annyira függ külső körülményektől, mint a mozgalom döntésétől.

Rendszerellenes erőként határozzák meg magukat. Miről szól ma a rendszer?

Ellenzéki mozgalomként határozzuk meg magunkat, amely nem ismeri el politikailag legitimnek az Orbán-alkotmányt. Ha tehát rendszerellenesek vagyunk, akkor azt a Nemzeti Együttműködés Rendszerével szemben kell érteni.

Ha 2014-ben győz is az ellenzék, egyrészről mindenképpen koalíció lesz, másrészről kizárt, hogy alkotmányozó többséget szerezzen. Hogyan akarnák akkor leváltani a jelenlegi alkotmányt, rendszert?

A politikában semmit sem lehet kizárni, arra pedig semmiképpen sem vállalkoznék, hogy három évre előre próbáljak választási eredményeket megjósolni. Az ellenzék célja azonban semmiképpen sem lehet az, hogy a jobboldal által írt alkotmányt egy baloldal által írt alkotmány váltsa fel. Akkor csöbörből vödörbe jutnánk. A cél csak egy konszenzusos alkotmány lehet, amely talán egyik oldalnak sem elégíti ki az összes vesszőparipáját, de a stabil jogállam alapja tud lenni.

Eddigi politikájuk leginkább az alkotmány ellen nyilvánult meg. Egy alkotmány azonban voltaképpen szimbolikus ügy. A mindennapokat sokkal inkább meghatározzák az adójogi vagy munkaügyi szabályok. E téren nem látnak kivetnivalót?

Egy alkotmány a legkevésbé sem szimbolikus ügy. Ez a közjogi rendszerünk alapja. Azonban nem tartozunk azok közé, akik csak abban látnak kivetnivalót, hogy a kormány felszámolja a jogbiztonságot. A jövedelmek átcsoportosítása a felső-középosztály felé, a szegénység rendvédelmi problémaként való kezelése, a munkavállalók jogainak korlátozása nem fog össztársadalmi felemelkedést eredményezni. Voltak ellenzékiek, akik egyfajta új Kádár-rendszerként írták le az Orbán-rendszert: mint ami a demokrácia elvételéért cserébe szociális biztonságot ígér. Mostanra kiderült, hogy erről szó nincsen. A demokrácia korlátozása az Orbán-rendszerben kéz a kézben jár a létbizonytalanság növekedésével.

Milyennek látja ma az ellenzéket?

Töredezettnek. Még nem alakult ki az az ellenzéki konszenzus, ami alternatívája lehet a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Mindenki érzi az ellenzéki összefogás szükségességét, de az a jelenlegi alapokon nem tud létrejönni. Hogy ez megváltozzon, ahhoz véleményem szerint elsősorban az egykori baloldalnak kellene tisztáznia a viszonyait.

Gyurcsány Ferenc. Nélküle nincs ellenzéki együttműködés, miközben már saját pártjának is kellemetlen a volt kormányfő. A Negyedik Köztársaság meddig hajlandó elmenni a szövetségkeresésben? Készek lennének akár az MSZP-vel vagy Gyurcsánnyal is összefogni, mondjuk utcára vonulni?

Valószínűleg éppen az ellenkezője igaz: csak Gyurcsány Ferenc nélkül lehetséges ellenzéki együttműködés. Az ő politikai öröksége a civilek nagy része és az LMP számára is vállalhatatlan. Be kellene látnia, hogy egy politikai korszak, az a korszak, aminek meghatározó személyisége volt, végleg lezárult.

A Heti Válasz Online-nak adott legutóbbi interjújakor számos olvasónk gyurcsányizmussal vádolta Önöket – mondván, aki nem lép együtt Orbánnal, az a régi világot akarja vissza.

A kormánypártiaknak rendkívül kényelmes állapot azt a látszatot keltenie, hogy a Fideszen túl csak Gyurcsány Ferenc van. A legszomorúbb példa, amit láttam, az volt, amikor az Echo tévé műsorvezetője leszögezte, hogy a nyugdíjukért küzdő rendvédelmisek mögött Gyurcsány árnya sejlik fel. Ezek után szinte már rosszul érezném magam, ha mögém nem vetítenék oda.

Egyre több a csalódott Fidesz-szavazó, ugyanakkor sokan nem szeretnék mindössze egy év után felülbírálni a korábbi döntésüket. Egy jóízű gyurcsányozás átsegít ezen a kognitív disszonancián. Én csak ezt tudom feltételezni, mert az nem tudom elképzelni, hogy egy közéletileg tájékozott ember komolyan elhiggye, hogy jelenleg Gyurcsány Ferenc vezeti az ellenzéket.

Hogyan áll az alkotmányozási népszavazás? Komolyan hisznek benne, hogy az OVB szabad utat enged?

Még az új alkotmány elfogadását követő órában beadtuk a népszavazási kezdeményezésünket ezzel a kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott "Magyarország Alaptörvénye" című jogszabályt?”

Ahogy arra számítottunk, az OVB első körben elutasította a kérdés hitelesítését. Arra nem számítottunk, hogy mennyire gyenge lesz az ellenérvük. Arra hivatkozva utasították el, hogy alkotmánymódosítás nem történhet választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. A kérdésünk azonban nem céloz alkotmánymódosítást. A magyar közjogi rendszerben lehetséges egyes jogszabályok népszavazással való megsemmisítése. Ilyen volt a Fidesz vizitdíjas népszavazása. Ráadásul az OVB az új alkotmány elfogadását egyszerű alkotmánymódosításként értelmezi, és a hatályos alkotmány 24. § (3) bekezdésére hivatkozik, ami az alkotmánymódosítást szabályozza. Csakhogy nem alkotmánymódosítás történt, az Országgyűlés új alkotmányt fogadott el, nem az OVB által hivatkozott paragrafus, hanem a 19. § (1) bekezdésének a) pontja alapján. Fellebbeztünk az OVB döntése ellen, jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van az ügy.

A Negyedik Köztársaság baloldali? A baloldaliság és a patriotizmus összekötése – ami elvileg a programjuk – meglehetősen hajaz bizonyos dél-amerikai baloldali mozgalmakra.

A patriotizmus azt jelenti, hogy a saját problémáinkra itt kell megtalálnunk az itt érvényes válaszokat, nem pedig máshonnan importálni egy sablonmegoldást. Ezért a közép-európai baloldal nem másolhatja sem a nyugati balt, sem a latin-amerikait. Mind a latin-amerikai, mind a nyugat-európai országoknak másfajta társadalmi problémákra kell választ adniuk, mint a közép-európaiaknak.

A Negyedik Köztársaság még tavaly megünnepelte az 1918-as őszirózsás forradalmat. 1848, 1918 és 1956 lennének a mai kormánypolitika ellenpontjai?

48, 18 és 56 olyan ívet ad, amelyet a magyar köztársasági eszme alapjának tekinthetünk. A modern magyar nemzetnek ez a három igazi, nagy, alulról jövő forradalma van. Mindhárom forradalom programja Magyarország önrendelkezését, a polgári szabadságjogok kiterjesztését és a nagyobb társadalmi igazságosságot tűzte ki a kornak megfelelő formában.

A magyar nép e három törekvéséből az Orbán-rendszer csak Magyarország önrendelkezése mellett elkötelezett. A szabadságjogokat és az egyenlőséget, úgy tűnik, vele szemben kell érvényesíteni.

A 4K! szerint Orbánnak a kínai miniszterelnökkel kötött „nagy jelentőségű szövetsége” a fiatalok számára egyáltalán nem biztató: nem jelent valós kitörési lehetőséget a magyar gazdaság számára, ezzel szemben Magyarország a jövőben veszélyes függőségbe kerülhet Kínától.

A megállapodás értelmében a továbbiakban részben a kínai állam fogja finanszírozni a magyar államadósságot. Bár konkrét számokat még nem hallottunk, Orbán kijelentette, hogy az ország finanszírozásának középtávú módját megoldva látja. Ez rendkívül aggasztó lépés, mert így nem pusztán bankok és magánbefektetők adósai leszünk, hanem egy olyan diktatúráé, amely a gazdasági hatalmat a politikai hatalom érvényesítésére használja. Magyarország egy feltörekvő világhatalom eszközévé válhat.

A hazánkba csábított kínai befektetések, bár új munkahelyeket hoznak létre, nem kínálnak hosszú távú kitörési lehetőséget Magyarországnak, csak a régi gazdasági modellünkbe lehelnek új életet.

Ez a gazdasági modell a valós magyar gazdaságfejlesztés helyett a nyugati tőke bevonzására épült, amely számára alacsonyan fizetett, de képzett munkaerőt, és a nyugati piacokhoz való közelséget tudtuk biztosítani. Ez a modell nem vezetett erős hazai gazdaság felépüléséhez és mára kimerült.

Orbán nem akarja leváltani a bukott modellt, pusztán motort cserél benne: a nyugati tőke helyett most a kínai tőke számára kínálunk telephelyet.

A 4K! álláspontja szerint valós gazdasági kitörés Magyarország számára nem lehetséges erős, világviszonylatban versenyképes, és többségében hazai kézben lévő ágazatok felépítése nélkül.

A magyar köztársaság válságban van. A 2010-ben megválasztott új, jobboldali kormány nem pusztán kormányozni kezdett, amire megbízatása szólt volna, hanem úgy döntött, hogy kétharmados parlamenti többségét kihasználva saját rendszert épít és kényszerít az országra. Ahelyett, hogy a választók bizalmából kezében lévő eszközöket a politikai, társadalmi és gazdasági válság felszámolására fordította volna, tovább mélyíti azokat.

Társadalmi konszenzus nélkül, viccet csinálva a konzultációból, minden más politikai erő ellenkezésével szemben önkényesen új alkotmányt írt. Olyan jogszabályokat hoz, amelyekkel kényszerpályára akarja állítani a következő kormányokat, és embereit bebetonozza az állami pozíciókba. Eközben a felső-középosztály felé csoportosítja át a vagyont a társadalom többi rétegétől.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere nem más, mint a nemzeti oligarchia agressziója a magyar társadalom minden más rétegével szemben. Arra való kísérlet, hogy egy olyan politikai rendszert hozzanak létre, ami kizárólag az ő érdekeiket szolgálja, miközben semmibe veszik az országot, mint közösséget.

Mi, fiatalok, ettől a rendszertől nem számíthatunk jövőre. Mi demokráciát akarunk és munkalehetőséget, itthon akarunk értelmes életet élni, és nem szeretnénk, ha anyagi okok kényszerítenének minket külföldre.

Nem akarunk a Nemzeti Együttműködés Rendszerében élni, mert az illegitim. A jobboldali kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy egy új, autoriter rendszert építsen.

Nem akarunk a Nemzeti Együttműködés Rendszerében élni, mert az csak a gazdagokat teszi még gazdagabbá. Mi nem akarunk egy olyan állammal élni, ami a nemzeti oligarchia számára tapossa az utat.

Helyre akarjuk állítani a köztársaságot. Le akarjuk zárni az illegitim alkotmányozási kalandot, és részt szeretnénk venni a valós társadalmi konszenzusra épülő negyedik köztársaság megteremtésében.

Mi egy olyan államot szeretnénk, amit az emberek valóban ellenőrizni tudnak. Egy olyan államot, amely a teljes társadalom felemelésén dolgozik.

Ha egy szabad, közösségi és patrióta Magyarországon akarunk élni, akcióba kell lendülünk, mozgalmat kell szerveznünk. Újra meg kell tanulnunk közösen cselekedni, mert a negyedik köztársaság csak a mindennapi emberek mozgalmára épülhet. Fel kell fedeznünk, hogy a közélet nem csak a professzionális politikusok dolga, hanem a mindennapi embereké is. Ha csak a politikusok kiváltsága lesz, akkor végül elkerülhetetlenül egy szűk csoport sajátítja ki magának a döntéshozást.

A mindennapi emberek aktivitása nélkül nincs demokrácia. Demokráciát nem lehet felülről létrehozni, csak alulról lehet felépíteni. A NER-rel szembeni társadalmi ellenállás lehetőséget teremt arra, hogy a negyedik köztársaság legitimitását egy demokratikus tömegmozgalom teremtse meg. Ez az, ami annyira hiányzott a harmadik köztársaság születésekor.

Köztársasági mozgalmunk eszméjét patrióta balnak lehet nevezni.

A patrióta bal egy egyenlőbb Magyarországot akar, ahol mindenki számára elérhető a létbiztonság. Ez azonban nem pusztán a javak újraelosztásának a kérdése. Az igazságosabb Magyarországot csak azzal együtt lehet elérni, ha az ország kitör a jelenlegi félperifériás helyzetéből, és új pozíciót épít ki magának a világgazdaságban. Ebben szövetségesként tekintünk a régió többi, hasonló helyzetben lévő országára.

A patrióta bal tudja, hogy a kitörés nem sikerülhet a közösségi kultúra újraélesztése nélkül. Nem folytathatjuk tovább egy olyan tehetséges és élelmes népként, ahol mindenki csak az egyéni túlélésére koncentrál. Így végül mindannyian elsüllyedünk. Kreativitásunkat most az egyszer a közös felemelkedésünkre kell fordítanunk.

Köztársasági, patrióta mozgalmat szervezünk, hogy megteremtsünk egy olyan erőt, amivel mindenképpen számolni kell. A patrióta bal egy nap választható lesz, különben politikai alternatívaként nem lehet életképes. Az, hogy milyen formában lesz választható, önállóan, egy szövetség részeként vagy valamilyen más formában, az még a jövő kérdése, és legalább annyira függ külső körülményektől, mint a mozgalom döntésétől.

A feladatunk most az, hogy megteremtsük a mindennapi emberek mozgalmát, ami a köztársasági értékekért és az emberhez méltó életlehetőségekért küzd.

Május 30-án a 4K! képviseletében Istvánffy András vett részt a Budai Liberális Klub kerekasztalbeszélgetésén a civil ellenzékről.

A vitát itt tudod megnézni.

"A Negyedik Köztársaság (4K!) mozgalmát négy éve baráti társaságból hozta létre. Eleinte játékos, flashmob kulturális-közéleti akciókat szerveztek Budapesten. Ma már nyíltan politizálnak. Március 15-én részt vettek a sajtószabadságért rendezett demonstráción, áprilisban tüntettek az új alkotmány ellen. A Facebookon szerveződnek, ezrekkel tartanak kapcsolatot, aktív tagjaik száma is jelentős. Vezetőjük arról beszél: a Fidesz alkotmánya lendületet adott új baloldali mozgalmaknak"

Az interjú itt olvasható.

A 4K! – Negyedik Köztársaság ellenzéki ifjúsági mozgalomként folytatja a tevékenységét. Célja az Y generáció mozgósítása és alternatíva állítása a Nemzeti Együttműködés Rendszerével szemben.

„Az egypárti alkotmány elfogadása egyértelművé tette, hogy a hatalmon lévők nem gondolják komolyan az állampolgárok közös önrendelkezését. Ez hosszú távon leginkább a fiatalok jövőjét veszélyezteti” - mondta Istvánffy András, a 4K! koordinátora.

A 4K! azoknak a fiataloknak a mozgalma akar lenni, akik nem értenek egyet az új rendszerrel, és tenni akarnak a szabadság és a szolidaritás folyamatos megnyirbálása ellen.

„Óriási az igény arra, hogy legyen egy merész és kreatív civil mozgalom, ami lehetőséget ad annak kifejezésére, hogy nem egy olyan rendszerben akarunk élni, amit most épít a fejünk fölött a kormány. Emellett fél év múlva le akarunk rakni az asztalra egy programjavaslatot arról, hogy néz ki az alternatívája a Fidesz Magyarországának.” - tette hozzá Istvánffy.

A 4K! a közéleti mozgalommá alakulás jegyében az utóbbi hónapban átszervezte belső működését, és kinyitotta szervezetét az új érdeklődők előtt.

Kétféle módon lehet csatlakozni. A Csapatba azokat az elkötelezett aktivistákat várják, akik az utcai akciózástól az online munkákig készek rendszeresen részt venni a szervezet tevékenységében. A kampányszerűen akcióba lendülő Mozgalomba pedig azoknak a regisztrálásra számítanak, akik a mindennapi életük mellett alkalomszerűen keresnek értelmes közéleti cselekvési lehetőséget.

A korábban főként a közterek újraértelmezésével foglalkozó 4K! az alkotmányozás miatt kapcsolódott be markánsan a közéletbe. Istvánffy András a március 15-ei és az április 15-ei civil tüntetéseken is felszólalt az új alkotmány ellen. A 4K! Szellemjárás Schmitt Pálnál elnevezésű tiltakozó demonstrációjának engedélyét a rendőrség a tüntetés napján vonta vissza.

Istvánffy András az Alaptörvény elfogadását követő órában ügydöntő népszavazást kezdeményezett a következő kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott "Magyarország Alaptörvénye" című jogszabályt?”

Az OVB a kérdés hitelesítését visszautasította arra hivatkozva, hogy alkotmánymódosításról nem lehet népszavazni. A 4K! az Alkotmánybírósághoz fellebbezett, mivel a kérdése nem céloz alkotmánymódosítást, valamint az Országgyűlés sem alkotmányt módosított, hanem az új alkotmány megalkotására vonatkozó jogszabály szerint hozta meg az új alaptörvényt. A népszavazási kérdés jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van.

A 4K! aktivistái az új alkotmány elfogadását követően több utcai gerillaakciót hajtottak végre: besegítettek a Fidesznek Budapest utcáinak átnevezésébe, így lett a Szabad Sajtó útból Szalai Annamária út, vagy az Egyetem térből Hoffmann Rózsa tér. A fülkeforradalom évfordulóján telefonfülkék kértek bocsánatot városszerte a félrecsúszott forradalom miatt.

Istvánffy András a 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom koordinátora kifogást nyújtott be az OVB döntése ellen, ami elutasította az új alkotmányról szóló népszavazást. Álláspontja szerint az OVB ugyanis rossz jogszabályra hivatkozik.

A népszavazási kérdés, amit Istvánffy András az új alkotmány elfogadását követő órában adott be, így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott "Magyarország Alaptörvénye" című jogszabályt?”

A Választási Bizottság a kérdés hitelesítését a hatályos Alkotmány 24. § (3) bekezdésére hivatkozva utasította el, ami az alkotmánymódosításról rendelkezik. Az OVB szerint alkotmánymódosítás nem történhet választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben történhet.

Az OVB álláspontja azonban tévedésre alapul, ugyanis az új alaptörvényt az Országgyűlés az érvényben lévő alkotmány 19. § (1) bekezdésének a) pontja alapján hozta meg. Ez a pont az új alkotmány megalkotásáról és nem az alkotmánymódosításról rendelkezik. „Megdöbbentő, hogy a Választási Bizottság számára egyszerű alkotmánymódosításnak tűnik egy új közjogi rendszer létrehozása, vagy talán utána sem nézett, hogy milyen jogszabály alapján hozták meg az új alaptörvényt” – mondta Istvánffy András.

A 4K! népszavazási kérdése nem céloz alkotmánymódosítást. A magyar közjogi rendszerben kialakult gyakorlat szerint egyes jogszabályok megsemmisítésére lehetséges népszavazást kezdeményezni. Erre példa a Fidesz vizitdíjas népszavazása.

Az OVB határozatában kifogásolta, hogy a népszavazás elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát. A 4K! álláspontja szerint az OVB jogértelmezése téves, mert a kérdés népszavazásra bocsátása esetén a választópolgárok kizárólag a jogszabály megerősítéséről illetve elutasításáról tudnak dönteni, annak tartalmi meghatározása továbbra is az Országgyűlés hatáskörébe tartozna, így hatáskört nem vonna el.

A 4K! kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az Országos Választási Bizottság határozatát, és kötelezze új eljárás lefolytatására.

Olvasnivaló:

Az OVB elutasító határozata.

A 4K! fellebbezése.

A nemzeti együttműködés nem állhat meg. Az új Kazinczy Schmitt Pál lett, a Szabad Sajtó helyét Szalai Annamária vette át, míg az Orbánhegyi út és az Istenhegyi út végéről egyszerűen lecsippentették a nem annyira odavalónak ítélt "hegyi" toldalékot. Eközben a Szabadság az enyészeté lett és felváltotta a Nemzeti Együttműködés Rendszere, az Alkotmányt lecserélték Alaptörvényre, az Országház helyére pedig odaült a Kétharmad. Az Egyetem tér a felsőoktatás vad fantáziával megáldott reformeréről, Hoffmann Rózsáról kapta új nevét.

Képgaléria itt.

Az Országos Választási Bizottság, ahogy arra számítottunk, visszautasította az új alkotmányról szóló népszavazást, a következő indokkal:

Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet. Olyan kérdésben, amely elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát, a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.

Az OVB döntését megalapozatlannak tartjuk és fellebbezni fogunk.

Az OVB határozata itt olvasható.