Egy évvel ezelőtt, az október 23-ai hosszú hétvége vasárnapján, a netadó ellen tiltakozó emberek megmutatták, hogy nem nyelnek le mindent ettől a kormánytól. Bebizonyították, hogy ha nem hagyják magukat, és ha félelem nélkül állnak bele a küzdelembe, akkor meg lehet ijeszteni Orbánt.
Ma ez a legfontosabb üzenete az október 23-ai hétvégének.

Miközben tovább dagad a Volkswagen világméretű botránya, Szijjártó Péter bejelentette, hogy a kormány 6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást ad a Volkswagen-csoport tulajdonában lévő győri Audi-gyár bővítésére.

A külügyminiszter mindenkit megnyugtatott, hogy a pofátlan csalás ellenére a kormány töretlenül jó kapcsolatot ápol a német multival.

Ez az eset is jól példázza, hogy a kormány minden körülmények között a nagytőke pártján áll.

A 4K! szerint soha többet nem szabad a multiknak közpénzből adományokat adni, és a hétköznapi emberek érdekeinek megvédése érdekében közös kelet-európai befektetési feltételeket kell kialakítani.

Szijjártó szemérmetlenül gratulált önmaguknak

Szijjártó vállon veregette a kormányt, amiért hatalomra kerülésük óta azon vannak, hogy Magyarországot „Európa termelési központjává” tegyék.

Azt nem mondta ki, hogy ez valójában a munkavállalói jogok példátlan leépítését, a betelepülő multiknak pedig még a Gyurcsány-Kóka korszakban sem látott kedvezmények biztosítását jelenti.

Ráadásul miközben a kormány ingyen adja a pénzt a multiknak, a magyar kisvállalkozások megfizethetetlen adóterhek alatt nyögnek.

A multik támogatása helyett 2 lépést kell megtennie a magyar kormánynak:

1. Egyszer s mindenkorra meg kell szüntetni a multiknak adott vissza nem térítendő állami támogatások rendszerét

2. Szomszédainkkal közös befektetési feltételeket kell kialakítani

Az EU perifériájának országai önpusztító úton járnak, amikor a multik kegyeiért folytatott versenyben egymás alá licitálva csökkentik a nagy cégek adóterheit és adnak nekik közpénzből bőkezű adományokat. Ez kivérezteti az államot, amelynek a be nem fizetett adók miatt nincs elég pénze a színvonalas közszolgáltatások fenntartására.

A kelet-európai EU-s országok csak együtt léphetnek fel az óriáscégekkel szemben hatékonyan, ezért egymás között olyan megállapodást kell kidolgozniuk, amely egységesen szabályozza, hogy Lengyelországtól Bulgáriáig milyen feltételeknek kell megfelelnie a külföldi tőkének.

Ez a megállapodás biztosítaná, hogy a multik nem játszhatják ki az egyébként is rossz helyzetben lévő országokat egymás ellen, és azt is garantálná, hogy SOHA TÖBBET NE ADOMÁNYOZZON MILLIÁRDOKAT EGY FELNYÍRT HAJÚ KÜLÜGYINISZTER EGY CSALÓ ÓRIÁSCÉGNEK.

4 intézkedés, amellyel megállíthatjuk a lakbérnövekedést és bővíthetjük a bérlakások számát

A lakhatás alapvető emberi jog – ma Magyarországon mégis a lakhatási lehetőségek hiánya az egyik legégetőbb probléma. A hétköznapi emberek többsége számára a lakásvásárlás elérhetetlen, állami vagy önkormányzati bérlakásból viszont kevés van, a magántulajdonú bérlakásokat pedig az átlagfizetésből lassan nem lehet kigazdálkodni.

Ezért több bérlakásra és megfizethető bérleti díjakra van szükség a hétköznapi emberek számára. A 4K! célja, hogy rövid távon közvetlenül segítsünk a lakásbérlőknek, hosszú távon pedig a tulajdonszerzés helyett az állami bérlakásrendszer létrehozását támogassuk, amely széles rétegek számára elérhető.

4 intézkedés az elérhető árú bérlakásokért:

1. Adóalapból leírható lakásbérleti díjat!

Azonnali segítséget jelent a bérlőknek, ha a személyi jövedelemadójuk alapjából leírhatják a lakásbérlés költségeit, ezzel csökkentve a fizetendő adójukat. A bérleti díjat szerződéssel és nyugtával vagy számlával kell igazolniuk az adóhatóság felé.

2. Bérletidíj-plafont!

A bérbeadók által meghatározott bérleti díj legfeljebb 10%-kal lehessen magasabb, mint az adott környéken található kiadó lakások átlagos bérleti díja. Ez megakadályozza, hogy a bérleti díjak az elmúlt évek jelentős drágulása után is tovább növekedjenek.

3. Állami lakásügynökséget a kiadó lakások kezelésére!

A lakásügynökség lehetővé teszi a magántulajdonú lakások tulajdonosainak, hogy biztonságosan és legálisan adják bérbe a lakásukat az ügynökségen keresztül. A lakásügynökség bérli a tulajdonostól és kezeli a lakásokat, pályázat útján kiválasztja a feltételeknek megfelelő bérlőt, és egy-két éves határozott idejű szerződéseket köt. Védelmet biztosít mind a bérlőnek, mind a bérbeadónak, és a működése során keletkezett profitot az állami bérlakásrendszerbe utalja át. Ma Magyarországon több mint 400 000 lakás áll üresen, ebből több mint 100 000 Budapesten található, ezért rövid távon jelentősen lehetne bővíteni a bérlakáskínálatot.

4. Állami bérlakásépítési programot!

Aktív állami szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy érdemben növekedjen a bérlakások száma és hogy megújulhasson a a magyarországi lakásállomány. Az évi több ezer bérlakás építése és korszerűsítése emellett munkahelyeket teremt az építőiparban és hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Az energetikai szempontból korszerű használt és új bérlakások pedig csökkentenék Magyarország energiafüggőségét.

A program megvalósításának két feltétele van:

A program fedezetéül a lakásvásárlási támogatások átcsoportosítása szolgál. A rendszerváltás óta a kormányok mindig a tulajdonszerzést támogatták, ami pont azok számára nem jelent megoldást, akik a leginkább segítségre szorulnak. A kormányzati politika eredménye a családok jelentős eladósodása, a devizahitel-katasztrófa és óriási bérlakáshiány lett. Ezért ezeket a forrásokat a lakásvásárlás helyett a programban szereplő célokra kell felhasználni.

A program megvalósításának feltétele a lakáskiadás kifehérítése: a magántulajdonú lakások többségét jelenleg feketén, szerződés és adófizetés nélkül adják ki. A legális lakáskiadás nagyobb biztonságot jelent a bérlőknek és a bérbeadóknak egyaránt, az állam pedig többletbevételhez jut, amit az állami bérlakásrendszer fejlesztésére lehet fordítani. A feketézés visszaszorítását célzott adóellenőrzéssel lehet elérni: azokat az ingatlanokat kell vizsgálnia az adóhatóságnak, amelyekbe a tulajdonos nincs állandó lakosként bejelentve.

Nagyon furcsa szabályt fogadott el a Pesterzsébeti Önkormányzat: november 1-étől az ebek gazdáinak felelőssége lesz, ha egy rosszul megépített vagy megrongált kutyafuttatóból kiszökik az állat, és nem a futtatókat üzemeltető önkormányzaté.

A kutyafuttatók karbantartása az Önkormányzat feladata, és más jogszabályok miatt a kutyákat egyedül itt lehetne póráz nélkül sétáltatni.

Völgyesi Krisztián, a 4K! pesterzsébeti képviselőjének javaslatát, miszerint csak a saját hibából, például a kapu nyitva hagyása miatt bekövetkező szökésekre és harapásokra korlátozódjon a józan észnek megfelelően a rendelet, elutasította a képviselőtestület.

"Kutyatartó magánemberként és képviselőként egyaránt elfogadhatatlannak tartom, hogy az önkormányzat, mint üzemeltető, ne vállaljon felelősséget az általa üzemeltetett kutyafuttatókért" - jelentette ki Völgyesi Krisztián.

2015. szeptember 10-én elfogadott, „a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet” 11.§ (1) bekezdés c) pontja szerint „a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az ebtartó, aki a felügyelete alatt álló ebet a kijelölt kutyafuttató területén úgy engedi szabadon, hogy az a kutyafuttató határait elhagyhatja, illetve a szomszédos közterületre átharaphat.”

CK: A spanyol modell abból a szempontból működőképesnek tűnik, hogy minden fűfogyasztó klubba tömörülhet, és saját füvet használhat, miközben ez a szcéna valamennyire le van választva a társadalomnak arról a részéről, aki nem szeretne ezzel a jelenséggel találkozni.

IA: Ez egy cél, hogy le legyen választva? Szerintem az elfogadottság a lényeg, és nem az, hogy egy szubkultúra jöjjön létre, amiben el lehet vegetálni. Ha a társadalom elfogadja azt, hogy vasárnap és hétfő kivételével minden este tömegek hányják végig az alkoholtól a Belvárost, akkor nekünk nem szabad elfogadnunk, hogy a fű rejtve legyen. Az egyetlen logikus út a teljes legalizációért küzdeni, aztán majd az erőviszonyok és a társadalmi dinamika eldönti, hogy mi valósul meg, de ha eleve kishitűen állunk hozzá, akkor nem lesz miből engedni. Teljes nyíltsággal ki kell jelenteni, hogy a fű egy normális cucc, és semmivel nem rosszabb az alkoholnál. Ez jobban elgondolkodtatja az ellenzőket, mint ha azt kérjük, hogy hadd legyen egy játszóterünk valahol a föld alatt, ahol elvagyunk magunkban, és nem ártunk senkinek.

Az interjú teljes szövegét itt lehet elolvasni.