A kormány a cafeteria rendszerére vonatkozó módosításokat nyújtott be az országgyűlésnek. Ezek a változások az alacsony fizetésért dolgozókat sújtanák a legkeményebben.
 
Az előző rész tartalmából: Az Európai Bíróság ítélete szerint az európai jogrendbe ütközik, hogy az állam a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány étkezési jegyeire (az Erzsébet utalványra) kisebb adót rakott, mint más étkezési jegyekre. Erre most a kormány úgy döntött, hogy nosza emeljük meg az Erzsébet utalvány adóját is. Ezzel a dolgozókat bünteti a kormány, hiszen a főnökök nagyobb adóteherrel végképp nem fognak étkezési jegyeket adni a dolgozóknak.

Sőt: a kormány szétzúzza a cafeteria rendszer több fontos elemét is!

Mostantól csak jóval nagyobb közterhek mellett adható a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazásra szolgáló bérlet, az iskolakezdési támogatás, és több más juttatás is. Ezektől is elbúcsúzhat a legtöbb dolgozó. Már aki egyáltalán eddig kapott ezekből valamit is. 

Hiába lenne lehetőség arra, hogy évi 100 ezer forint készpénzt kedvezményes adózással adjanak a dolgozóknak, ez az összeg a helyi bérlet kifizetésére sem elég. És akkor a munkahelyi étkezésről még nem is beszéltünk. Ráadásul az állami szférában dolgozóknak összesen maximum évi 200 ezer forint cafeteria lenne adható, szemben a magáncégeknél dolgozók évi maximum 450 ezer forintjával. Ez durva diszkrimináció.

Sokak számára ez a szerény cafeteria keret is csak álom. A kormány pár éve a csillagokba emelte a cafeteria juttatások közterheit. Sok cég akkor erre úgy válaszolt, hogy megszüntette vagy nagyon lecsökkentette a cafeteria juttatásokat. Később ugyan csökkentek egy kicsit a közterhek, de sajnos a cafeteria a legtöbb helyen nem emelkedett. Idén tavasszal a győri Audi üzem dolgozóinak egyik követelése éppen a cafeteria emelése volt, amelyet példaadó mozgósítással és sztrájkfenyegetéssel el is értek.

A cafeteria csökkentése, megszüntetése azokat a dolgozókat érinti a legsúlyosabban, akiknek amúgy is alacsony a bére.

A 4K! szerint a munkahelyi étkezés és a közlekedést érintő cafeteria juttatásokat helyre kell állítani, és alacsony közterhekkel kell arra ösztönözni a cégvezetőket, hogy megadják ezeket minden dolgozónak. Ott is ahol eddig nem volt cafeteria! Ez lenne a minimum.

De sajnos a kormány nem a dolgozó többség, hanem a milliárdosok érdekeit képviseli.

Úgy tűnik a dolgozó hétköznapi embereknek maguknak kell kiharcolniuk a cafeteria juttatások emelését. A 4K! szolidaritást vállal a dolgozók küzdelmeivel a magasabb bérekért és cafeteria juttatásokért.

Hazánkban a magáncégeknek lehetőségük van társasági adójuk egy részét látvány-csapatsportok támogatására felajánlani.
 
A 4K! szerint az egészségügy nagy hiányt szenved, míg az élsportban az indokoltnál nagyobb pénzek mozognak.
 
Ezért azt javasoljuk, hogy a vállalatok ezt a felajánlást állami fenntartású egészségügyi intézmények javára is megtehessék, hogy azok eszközök beszerzésére fordíthassák a befolyt pénzeket.
 
A felajánlott összegek egy központi alapba kerülnének. Arról, hogy ebből melyik intézmény mennyi támogatást kapjon, egy olyan bizottság döntene, amelyben az egészségügyi szakszervezetek, a szakmai szervezetek és az egészségügyért felelős minisztérium képviselői vennének részt.

A 4K! bojkottot hirdet a letelepedési kvótáról szóló népszavazás ellen. Minden magyar állampolgárnak azt javasoljuk, hogy tartózkodjon a referendumon való részvételtől.

Bár a népszavazás a legdemokratikusabb módja a közös ügyeink eldöntésének, a kormány mégsem élt ezzel az eszközzel a számára kényelmetlen kérdésekben. Idén nem ez az első téma, amely népszavazás tárgyát képezhette volna. A kötelező vasárnapi pihenőnap kérdésében a referendum kihirdetése előtt kutyafuttában törölte el a kormány a kérdéses törvényt, mielőtt az emberek kifejezhették volna véleményüket. Emellett sem a Városliget felújításában, sem az olimpiára való pályázásban nem dönthettek a helyiek. Korábban az új alaptörvényről való népszavazás elől is mereven elzárkózott a Fidesz.

Jogi értelemben is megkérdőjelezhető a több milliárd forintos szavazás szükségessége. A kvótaügyi népszavazás egyértelműen propagandacélokat szolgál, és annyira lehet komolyan venni a feltett kérdést, mint az úgynevezett nemzeti konzultációk irányított álkérdéseit.

Mivel nem valós döntési helyzetről van szó, a felelős magatartás most a figyelemelterelő népszavazástól való távolmaradás.

A 4K! azt javasolja, hogy mindenki szabadon dönthesse el: csak civil szervezeteknek, csak egyházaknak, vagy mindkettőnek adja a személyi jövedelemadója 1+1%-át. 

Jelenleg az adóbevallással egy időben minden adófizető rendelkezhet arról, hogy melyik civil szervezet és egyház kapja a személyi jövedelemadója egy-egy százalékát. Ugyanakkor nem dönthet úgy, hogy mind a két 1%-ot csak civil szervezet vagy csak egyház számára ajánlja fel. 

Ez a szabály életszerűtlen, mivel így a nem vallásos emberek is arra vannak kényszerítve, hogy valamelyik egyház számára ajánlják fel az egyik 1%-ukat. Sokan ilyenkor jobb híján választanak egy olyan felekezetet, amely nem taszító számukra, miközben lenne még olyan civil szervezet, amelyet tiszta szívvel támogatnának.

Ha pedig valaki inkább nem nyilatkozik a másik 1%-ának a sorsáról, akkor az a többi adóval együtt a központi költségvetésbe kerül, ahol könnyen előfordulhat, hogy nem olyan célra fordítják, amire az adózó szeretné.

Azt is lehetővé kell tenni, hogy ha valaki úgy dönt, hogy kizárólag az egyházát szeretné támogatni, és civil szervezetnek nem szeretne juttatni az adójából, legyen lehetősége mindkét százalékot a felekezetének ajánlani fel.

A 4K! ezért javasolja ennek a felesleges korlátozásnak az eltörlését, hogy mindenki a saját meggyőződése szerint választhasson: csak civil szervezeteket, csak egyházakat, vagy mindkettőt támogatja.