Kedves 50 fölöttiek!

Egy döntés meghozatalakor sokszor nem lehet tudni, hogy mi a jó, és mi a rossz válasz, de aggasztó az a tény, hogy a különböző korosztályok teljesen eltérő arányban, és gyakran más irányba szavaznak. Ez a tény azt jelenti, hogy nem beszélünk eleget a közügyekről!
 
Bár a brit népszavazás adta meg az utolsó lökést, régóta érlelődik bennem egy kérés:
 
Nagy döntések előtt, amely évekre, évtizedekre meghatározzák az életünket, hallgassátok meg gyermekeitek véleményét is! Kérlek Titeket, szánjatok arra időt és türelmet, hogy leültök velünk beszélgetni egy-egy népszavazás, vagy egy választás előtt, hiszen a meghozott döntés mindenkire hatással lesz!
 
Tudom, emlékeztek még arra, amikor minden lépésünkre figyelni kellett, és a Ti dolgotok volt Minket megvédeni, de vegyétek észre, hogy időközben felnőttünk. Már nem vagyunk tinédzserek, és bár sokszor meggondolatlanul beszélünk még, de már Mi is végiggondoljuk, hogy Mi a jó nekünk.
 
Biztos, hogy nem lesz mindig igazunk, hiszen Nálunk sincs a bölcsek köve, de igyekszünk. Viszont, ha rossz döntéseket hozunk, jó eséllyel, már nekünk kell kijavítani, mert Mi is – ugyanúgy, mint Ti – egy jobb világot szándékozunk gyermekeinkre hagyni.
 
Csak annyit szeretnénk, hogy a különböző generációk beszélgessünk egymással, hogy olyan döntést tudjunk meghozni közösen, ami nem érzelmeken, hanem értelmen alapul!
 
A Ti korosztályotok számbeli fölényben van a Velünk szemben, viszont egy-egy döntés sokkal nagyobb hatással van Ránk, akik még az életünk alapjait próbáljuk letenni.
 
Viszont, rendszeresen azt tapasztaljuk, hogy az – élettapasztalatokra hivatkozva – Ti mindent jobban tudtok, és el sem tudjátok képzelni, hogy felnőtt gyermekeitek már vannak annyira érettek, hogy végig tudják gondolni azt, hogy mi lehet jó nekik a jövőben.

Ez a párbeszéd arra is alkalmas lehet, hogy kevésbé aktív kortársainknak elmondjátok, hogy miért fontos, hogy vállaljuk a véleményünket, hogy foglalkozzunk a közügyekkel, hogy menjünk el szavazni, és nyilvánítsuk ki a véleményünket.
 
Szeretnénk itt maradni az országban! Ezért fontos, hogy tanuljunk a brit népszavazásból!
 
Kérünk Titeket, hogy értsétek meg azt, hogy egy-egy döntés hosszútávú következményeit nekünk – korunkból fakadóan – tovább kell viselnünk, és – rossz döntés esetén – nekünk kell majd korrigálnunk, ami szintén sok időt fog igénybe venni!
 
Most más idők járnak, mint amikor Ti annyi idősek voltatok, mint mi most. Csak a példa kedvéért:
- mi már nem számíthatunk önkormányzati bérlakásokra,
- egy albérlet elviszi keresetünk 2/3-át,
- nehezebb elhelyezkedni (semelyik cég nem kötelezhető arra, hogy felvegyen dolgozni).
- stb.

Viszont sokkal egyszerűbb elmennünk is az országból. És ha úgy érezzük, hogy nem jutunk egyről a kettőre itthon, akkor fogjuk Magunkat, és továbbállunk. De ez nem jó senkinek! Nektek sem és Nekünk sem.
 
Ezért kérünk Titeket, üljünk le néha, és beszélgessünk ezekről a dolgokról. Nem kell meggyőznünk a másikat, csak hallgassuk végig egymást! Higgadtan, türelmesen, sértődéstől mentesen.
 
Tudjuk, hogy megteszitek, hiszen ugyanazt akarjátok, amit Mi – egy jobb országban élni!
 
Köszönjük!
U.I.: Beszéljetek a nagyival is!
 
Völgyesi Krisztián