Peking térre kereszteltük az egykori Moszkva teret

2011. szeptember 6.

Kedd hajnalban Peking térre változtattuk az egykori Moszkva tér nevét.

Istvánffy András publicisztikája az ellenzéki összefogás esélyeiről a Népszabadságban

2011. július 19.

A szélsőjobbal való szövetségről való fantáziálás helyett a valós kérdés az, hogy létre tud-e jönni a demokratikus ellenzék szövetsége. Az ellenzék jövőjének kulcskérdése az, hogy létre tudja-e hozni az új konszenzust a megbukott balliberális paradigma helyén. Csak egy ilyen közös alap teszi lehetővé azt, hogy a parlamenti pártok szövetséget tudjanak kötni egymással és az utcai tiltakozásokból formálódó új erőkkel.

A cikket itt olvashatod.

 

{,,}

Letiltott Heti Válasz-interjú

2011. július 6.

Ezt az interjút Istvánffy Andrással, a 4K! koordinátorával, Techet Péter készítette a Heti Válasz számára. Ugyanő volt a szerzője az áprilisi Heti Válasz-interjúnak is. Ez alkalommal azonban a szöveg véglegesítése után a konzervatív lap szerkesztősége úgy döntött, hogy ezt a beszélgetést nem közli le.

Veszélyes függőségbe kerülhetünk Kínától

2011. június 26.

A 4K! szerint Orbánnak a kínai miniszterelnökkel kötött „nagy jelentőségű szövetsége” a fiatalok számára egyáltalán nem biztató: nem jelent valós kitörési lehetőséget a magyar gazdaság számára, ezzel szemben Magyarország a jövőben veszélyes függőségbe kerülhet Kínától.

A megállapodás értelmében a továbbiakban részben a kínai állam fogja finanszírozni a magyar államadósságot. Bár konkrét számokat még nem hallottunk, Orbán kijelentette, hogy az ország finanszírozásának középtávú módját megoldva látja. Ez rendkívül aggasztó lépés, mert így nem pusztán bankok és magánbefektetők adósai leszünk, hanem egy olyan diktatúráé, amely a gazdasági hatalmat a politikai hatalom érvényesítésére használja. Magyarország egy feltörekvő világhatalom eszközévé válhat.

Politikai szándéknyilatkozat

2011. június 16.

A magyar köztársaság válságban van. A 2010-ben megválasztott új, jobboldali kormány nem pusztán kormányozni kezdett, amire megbízatása szólt volna, hanem úgy döntött, hogy kétharmados parlamenti többségét kihasználva saját rendszert épít és kényszerít az országra. Ahelyett, hogy a választók bizalmából kezében lévő eszközöket a politikai, társadalmi és gazdasági válság felszámolására fordította volna, tovább mélyíti azokat.

Társadalmi konszenzus nélkül, viccet csinálva a konzultációból, minden más politikai erő ellenkezésével szemben önkényesen új alkotmányt írt. Olyan jogszabályokat hoz, amelyekkel kényszerpályára akarja állítani a következő kormányokat, és embereit bebetonozza az állami pozíciókba. Eközben a felső-középosztály felé csoportosítja át a vagyont a társadalom többi rétegétől.