Hátha lesz egy olyan párt amelyikre lehet szavazni.

A Hazámért, ahol mindenkinek lehet egy álma, egy jobb, emberibb, demokratikus világról. Ahol összefogás van, nem széthúzás. Ahol nem uralkodnak felettünk, hanem bennünket szolgálnak.

Én bizalmat szavaztam a 4K!-nak, mert tiszta lappal indulnak, jó a programjuk, és új alapokra szeretnék helyezni az országot.

Amikor a Nyugati téri párnacsatáról hallottam, gondoltam, jópofa srácok. Amikor szellemjárást szerveztek a Sándor palota elé, már jelentkeztem, hogy részt veszek. Amikor október 23-án Istvánffy András beszédet mondott a tüntetésen, egyre jobban figyeltem rájuk. Amikor meghirdették a párttá alakulást, jelentkeztem, hogy segítsek a programalakításban.

Eljött a 24. óra, ha két év múlva az érdektelenség és a butaság újra hatalomra segíti valamelyik olyan erőt, amelyik már bizonyította alkalmatlanságát és erkölcstelenségét, akkor az ország behozhatatlan hátrányba kerül és félek hogy akkor már visszafordíthatatlanul.

Mert elegem van a megosztásból.

Azért a 4K!, mert magával ragadott a fiatalos lendülete, a tenni akarás, amelyre ennek az országnak nagy szüksége van. Azért a 4K!, mert nem ismerek még egy olyan politikai formációt, ahol ennyire egyformán lenne lehetősége mindenkinek beleszólni az életbe.

Igen! Az én lelkem forradalmár, amivel megteremtettem a múltban a gazdagságot, szép családot, mert akkor ez kellett tenni, de most … most másnak van itt az ideje!

Arra gondoltam, hogy végre lesz esélye annak, hogy egy új, tiszta baloldal szülessen végre Magyarországon.

Baloldali érzelmű ember vagyok, mely mindig is meghatározta viszonyulásomat a baloldali értékekhez. Tapasztalva és munkámban átélve a rendszerváltás időszakát, mely egybeesett a magyar gazdaság csaknem teljes padlóra kerülésével, úgy éreztem nincs helyem egyetlen pártban sem. Döntésemet azóta sem bántam meg, bár tudom, hogy az élet tele van kompromisszumokkal. Azonban nem láttam eddig az elvi tisztaság érvényesülését, elvtelen kompromisszumokat annál inkább.