Végre valahára el kell kezdeni megújitani a magyar baloldalt megszabadítva a ráragadt posztkádári lepeltől. Amikor csatlakoztam, úgy éreztem és ma is úgy érzem, hogy a jelenlegi politikai palettán nem található olyan párt, amely ezt a munkát képes lenne elvégezni. Remélem, mi egyikei leszünk azoknak, akik ezt a folyamatot végre elkezdik. Szívósan, következetesen.

Azt gondolom, sajnos meg kellett tapasztalni a tehetetlen és telhetetlen poszt-szocialista  pártok és nem különben a jobboldali konzervatív tömbök ámokfutását. (Tanuljunk hibáikból!) Bizakodva figyeltem ezután a fiatal és valódi demokratikus szerveződéseket, ezen belül a 4K! fejlődését. Úgy hiszem a választásokig a 4K! (csak telne már jobban az idő) meghatározó rendszerkritikus erővé válhat.

Mert elegem van a jelenlegi politikai elit mutyizásából – oligarchák, sógor koma ügyekből, és abból hogy a saját klientúrájukat hozzák helyzetbe, az átlag emberek/vállalkozók cégek kárára.

Mert fiatal/os, értelmes, lendületes, nyitott, tiszta

Azért a 4K!, mert érthető, és elérhető módon képvisel.

Régóta tudom, hogy rossz irányba mennek a dolgok, s hiába élénk az érdeklődésem a közéleti dolgok iránt, csak az elégedetlenségig jutottam. A 4K! párttá alakulásának bejelentésekor azt éreztem, hogy mostantól tenni is tudok valamit azért, hogy visszatereljük ezt a gyönyörű országot az igazságos fejlődés útjára.

A Hazámért, ahol mindenkinek lehet egy álma, egy jobb, emberibb, demokratikus világról. Ahol összefogás van, nem széthúzás. Ahol nem uralkodnak felettünk, hanem bennünket szolgálnak.

Nekem a köztársaság a fontos. Ha ez létrejön, lesz demokrácia és megfelelő gazdaság, életszínvonal, kultúra, stb. Ebben bízom!

A fő motivációm, hogy mindenképp támogatok amit nem az állampárthoz kötődő emberek csinálnak. Ilyen a 4K! is.

Mert nem akarok elmenekülni, lógó orral megfutamodni, bármennyire is egyszerűbb megoldás lenne, itt hagyni minden gondot, bajt és mondjuk Németországba költözni és dolgozni. Mert nekem ez a hazám! És ahogy Vörösmarty a Szózatban mondja: „mert itt élned, halnod kell”