Az Orbán-rendszer és a nagyvállalatok a hétköznapi emberek ellen
Azok után, hogy az Origo egyik szerkesztőjét kirúgták a Telekom nagykutyái, még pontosabban tudjuk, hogy mit jelentenek azok a stratégiai szövetségi megállapodások, amelyeket az Orbán-kormány a nagyvállalatokkal kötött.
Azt jelentik, hogy az állam és a nagyvállalatok erőiket egyesítve tiporják sárba a jogainkat. Nemcsak a sajtószabadságról van szó. Nemcsak a szólásszabadságról van szó. Ez a szövetség a maradék méltóságunkat támadja.
A Munka Törvénykönyve megfosztotta jogaik nagy részétől a dolgozókat.
Ebben a helyzetben végképp félrevezető dolog a reklámadó miatt sajnáltatni a nagyvállalatokat. Úgy tűnhet, mintha az Orbán-kormány támadná őket. Valójában továbbra is folyik a mocskos háttéralku, és minimum 23 óra 30 percen át a szenny a legtöbb csatornából. Nemzetgazdasági szinten pedig nevetséges összeg folyna be a reklámadóból.
A vállalatok döbbenetesen alacsony profitadót fizetnek, miközben vérlázítóan alacsony fizetéseket adnak dolgozóiknak, pedig munkájuk nélkül nem tudnának működni. A reklámadó hókusz-pókusz, egy szánalmas színjáték, hogy megtévesszenek. A társasági adó kulcsát kell megemelni és adóalapját szélesíteni egységesen az egész EU-ban.
Ki kell állnunk nemcsak a médiamunkások, hanem minden dolgozó jogaiért és megélhetéséért! Ha azt hisszük, hogy ez elképzelhető úgy, hogy az Orbán-kormányt kritizáló tévé-csatorna előtt tapsikolunk, akkor nagyon tévedünk. Ki kell nyitnunk a szánkat, meg kell szerveznünk az ellenállást, a mozgalmat, a szakszervezetet a magunk környezetében, mert csak így érhetünk el valamit.