Istvánffy András beszéde a Nem tetszik a rendszer tüntetésen
Barátaim, mit jelent valójában 56?
Az 56-os forradalom azt jelenti, hogy patriótának lenni, hazafinak lenni annyi, mint köztársaságinak lenni. 56 azt jelenti, hogy hiszünk a köztársaságban.
Az Orbán-rendszer nem hisz a köztársaságban. Az Orbán-rendszer megfoszt minket a jogbiztonságtól, lebontja a jogállamot, önkény uralkodik. Megfoszt minket a létbiztonságtól, és a gazdag keveseket támogatja.
Barátaim, a Fidesz nem hisz a magyar emberekben, nem hisz abban, hogy a magyar emberek közösen kézbe tudják venni a sorsuk alakítását, ahogy 56-ban tették.
A Fidesz elárulta 56-ot.
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt kezdődött. Egy évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság visszadobott egy törvényt. Mind emlékszünk mi történt ezután. A Fidesz azonnal átírta az alkotmányt, hogy az Alkotmánybíróság többet ne szólhasson vissza.
Ezzel kezdődött, ekkor kezdődtek a tüntetések. Azóta számtalanszor tüntettünk, tüntettünk a civilek szervezésében, tüntettünk a szakszervezetek szervezésében, tüntettünk az ellenzéki pártok szervezésében.
Tüntettünk a médiatörvény ellen, de hiába. Most a sajtó nagy része félelemben él.
Tüntettünk az egypárti alkotmányozás ellen, de hiába. Elfogadtak népszavazás nélkül egy illegitim alkotmányt úgy, hogy rendőrök álltak a Parlament körül minden utcasarkon és rendőrhelikopter körözött a belváros felett.
Tüntettünk a Munka Törvénykönyve egyoldalú módosítása ellen, de hiába. Ma a magyar emberek kiszolgáltatottabbak és ugyanannyi munkáért kevesebb pénzt vihetnek haza, mint egy évvel ezelőtt.
Barátaim!
Vizsgáljuk meg a helyzetet, hogy tisztán lássuk a céljainkat és a feladatainkat.
Mi történik körülöttünk? Nem arról van szó, hogy a kormány pusztán rossz törvényeket hoz. A harmadik köztársaságot, amit 89-ben ezen a napon, október 23-án kiáltottak ki, megdöntötték. A köztársaság szót még az ország nevéből is törölték. A kormány új rendszert épít, de nekünk nem tetszik a rendszer.
De miért lehetett megdönteni a harmadik köztársaságot? Mi volt a baj vele?
Hiányzott a valós részvétel lehetősége, hogy az emberek ne csak négyévente tudják befolyásolni a döntéseket. A politikai elit eltávolodott a társadalomtól. Az emberek nem véletlenül ábrándultak ki a politikából, pontosan érzékelték, hogy az nem értük dolgozik.
Hiányzott Magyarországnak egy olyan fejlődési pálya, ami a többség számára biztosítani tudta volna a létbiztonságot, a lehetőséget, hogy tisztességesen, csalás nélkül dolgozhasson és boldogulhasson.
Húsz év csalódás után óriási volt a vágy az újrakezdésre. Sajnos egy olyan ember kezébe került ez a lehetőség, aki visszaélt vele.
Az Orbán-rendszer elárulta 56-ot, és visszalépés 89-hez képest. Ez nem újrakezdés, hanem a rendszerváltás ígéreteinek végső elárulása. Most már se jogállam, se létbiztonság, se szolidaritás nincsen. Csak félelem, létbizonytalanság és mindent átható cinizmus.
Orbán azt mondja, hogy a rendszerváltás megbukott. Szeretnénk neki valamit üzenni innen. A rendszerváltás igazi bukása az Orbán-rendszer, ami megszűntet mindent, ami jó volt a harmadik köztársaságban, de annak minden hátrányát az elviselhetetlenségig fokozza. Viktor, ahogy fiatalemberként megtestesítetted a rendszerváltás reményeit, a rendszerváltás bukását ugyanúgy te testesíted meg.
De megtanultunk valamit. Amit csak úgy ingyen kap az ember, azt nem becsüli meg. Amiért nem kellett erőfeszítést tennie, azt nem óvja meg. Így jártunk mi magyarok a köztársasággal. A harmadik köztársaság az ölünkbe hullott a nagyvilágban lejátszódó változások miatt. Nekünk 56 óta nem kellett igazán küzdenünk a szabadságért.
Most nem lesz olyan világpolitikai változás, amitől az ölünkbe hull a köztársaság. Most nekünk, a mindennapi emberek mozgalmának kell kivívnia azt. És ez így jó, mert egy köztársaság csak akkor lesz tartós, ha alulról vívják ki.
Nekünk, akik különböző ellenzéki mozgalmak és pártok tagjai vagy szimpatizánsai vagyunk, vagy éppen nem tartozunk sehova sem, a közös célunk a valódi újrakezdés, a köztársaság újraalapítása kell hogy legyen.
Olyan negyedik köztársaságra van szükségünk, ami valódi fejlődési pályára állítja Magyarországot.
Olyan negyedik köztársaságra, ahol a demokrácia valós részvételi lehetőséget jelent, ami nem csak négyévente működik.
Olyan negyedik köztársaságra, ahol tisztességesen lehet boldogulni, ahol senkinek sem kell középkori nyomorban élnie, és ahol a tehetség alapján előbbre lehet jutni.
Barátaim!
Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, három feladatunk van.
A demokratikus, köztársasági erők természetük szerint sokszínűek. Ma azonban sokaknak nincsen politikai otthona. Sokan nem találják a pártjukat, a mozgalmukat. Az első feladatunk az, hogy megszervezzük azokat az erőket, amelyek ma hiányoznak.
A második feladatunk az, hogy megteremtsük az ellenzék demokratikus erőinek összefogását. Egyik demokratikus erő sem tud egyedül kihívást intézni az új rendszer ellen. Az összefogás megteremtésének útja hosszú és rögös lesz, lesznek benne sikerek és visszalépések, de nincsen más lehetőségünk, ha egy szabad országban akarunk élni.
Az ellenzéki összefogás célja a köztársaság újraalapítása, a negyedik köztársaság megteremtése kell legyen. Ez a harmadik, a legnagyobb feladatunk.
Ez a három feladat áll előttünk. A hiányzó erők megszervezése, az összefogás létrehozása és a negyedik köztársaság megteremtése.
Ennek a három feladatnak kell szentelnünk az előttünk álló éveket.
Éljen a köztársaság!