Mikortól szólíthatom pártelnök úrnak?

Nocsak, milyen párténak?

A Negyedik Köztársaságot mindenki úgy kezeli, mint a 2014-es választások egyik új indulóját. Hallják az igényt?

Igen. A 4K!-val az a célunk, hogy megteremtsük a patrióta baloldali alternatívát. A patrióta balnak előbb-utóbb válaszhatóvá kell válnia, másképp nem lenne értelme. De hogy milyen módon lesz választható, önálló pártként, egy szövetség részeként vagy valamilyen más formában, az még a jövő kérdése, és legalább annyira függ külső körülményektől, mint a mozgalom döntésétől.

Rendszerellenes erőként határozzák meg magukat. Miről szól ma a rendszer?

Ellenzéki mozgalomként határozzuk meg magunkat, amely nem ismeri el politikailag legitimnek az Orbán-alkotmányt. Ha tehát rendszerellenesek vagyunk, akkor azt a Nemzeti Együttműködés Rendszerével szemben kell érteni.

Ha 2014-ben győz is az ellenzék, egyrészről mindenképpen koalíció lesz, másrészről kizárt, hogy alkotmányozó többséget szerezzen. Hogyan akarnák akkor leváltani a jelenlegi alkotmányt, rendszert?

A politikában semmit sem lehet kizárni, arra pedig semmiképpen sem vállalkoznék, hogy három évre előre próbáljak választási eredményeket megjósolni. Az ellenzék célja azonban semmiképpen sem lehet az, hogy a jobboldal által írt alkotmányt egy baloldal által írt alkotmány váltsa fel. Akkor csöbörből vödörbe jutnánk. A cél csak egy konszenzusos alkotmány lehet, amely talán egyik oldalnak sem elégíti ki az összes vesszőparipáját, de a stabil jogállam alapja tud lenni.

Eddigi politikájuk leginkább az alkotmány ellen nyilvánult meg. Egy alkotmány azonban voltaképpen szimbolikus ügy. A mindennapokat sokkal inkább meghatározzák az adójogi vagy munkaügyi szabályok. E téren nem látnak kivetnivalót?

Egy alkotmány a legkevésbé sem szimbolikus ügy. Ez a közjogi rendszerünk alapja. Azonban nem tartozunk azok közé, akik csak abban látnak kivetnivalót, hogy a kormány felszámolja a jogbiztonságot. A jövedelmek átcsoportosítása a felső-középosztály felé, a szegénység rendvédelmi problémaként való kezelése, a munkavállalók jogainak korlátozása nem fog össztársadalmi felemelkedést eredményezni. Voltak ellenzékiek, akik egyfajta új Kádár-rendszerként írták le az Orbán-rendszert: mint ami a demokrácia elvételéért cserébe szociális biztonságot ígér. Mostanra kiderült, hogy erről szó nincsen. A demokrácia korlátozása az Orbán-rendszerben kéz a kézben jár a létbizonytalanság növekedésével.

Milyennek látja ma az ellenzéket?

Töredezettnek. Még nem alakult ki az az ellenzéki konszenzus, ami alternatívája lehet a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Mindenki érzi az ellenzéki összefogás szükségességét, de az a jelenlegi alapokon nem tud létrejönni. Hogy ez megváltozzon, ahhoz véleményem szerint elsősorban az egykori baloldalnak kellene tisztáznia a viszonyait.

Gyurcsány Ferenc. Nélküle nincs ellenzéki együttműködés, miközben már saját pártjának is kellemetlen a volt kormányfő. A Negyedik Köztársaság meddig hajlandó elmenni a szövetségkeresésben? Készek lennének akár az MSZP-vel vagy Gyurcsánnyal is összefogni, mondjuk utcára vonulni?

Valószínűleg éppen az ellenkezője igaz: csak Gyurcsány Ferenc nélkül lehetséges ellenzéki együttműködés. Az ő politikai öröksége a civilek nagy része és az LMP számára is vállalhatatlan. Be kellene látnia, hogy egy politikai korszak, az a korszak, aminek meghatározó személyisége volt, végleg lezárult.

A Heti Válasz Online-nak adott legutóbbi interjújakor számos olvasónk gyurcsányizmussal vádolta Önöket – mondván, aki nem lép együtt Orbánnal, az a régi világot akarja vissza.

A kormánypártiaknak rendkívül kényelmes állapot azt a látszatot keltenie, hogy a Fideszen túl csak Gyurcsány Ferenc van. A legszomorúbb példa, amit láttam, az volt, amikor az Echo tévé műsorvezetője leszögezte, hogy a nyugdíjukért küzdő rendvédelmisek mögött Gyurcsány árnya sejlik fel. Ezek után szinte már rosszul érezném magam, ha mögém nem vetítenék oda.

Egyre több a csalódott Fidesz-szavazó, ugyanakkor sokan nem szeretnék mindössze egy év után felülbírálni a korábbi döntésüket. Egy jóízű gyurcsányozás átsegít ezen a kognitív disszonancián. Én csak ezt tudom feltételezni, mert az nem tudom elképzelni, hogy egy közéletileg tájékozott ember komolyan elhiggye, hogy jelenleg Gyurcsány Ferenc vezeti az ellenzéket.

Hogyan áll az alkotmányozási népszavazás? Komolyan hisznek benne, hogy az OVB szabad utat enged?

Még az új alkotmány elfogadását követő órában beadtuk a népszavazási kezdeményezésünket ezzel a kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott "Magyarország Alaptörvénye" című jogszabályt?”

Ahogy arra számítottunk, az OVB első körben elutasította a kérdés hitelesítését. Arra nem számítottunk, hogy mennyire gyenge lesz az ellenérvük. Arra hivatkozva utasították el, hogy alkotmánymódosítás nem történhet választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. A kérdésünk azonban nem céloz alkotmánymódosítást. A magyar közjogi rendszerben lehetséges egyes jogszabályok népszavazással való megsemmisítése. Ilyen volt a Fidesz vizitdíjas népszavazása. Ráadásul az OVB az új alkotmány elfogadását egyszerű alkotmánymódosításként értelmezi, és a hatályos alkotmány 24. § (3) bekezdésére hivatkozik, ami az alkotmánymódosítást szabályozza. Csakhogy nem alkotmánymódosítás történt, az Országgyűlés új alkotmányt fogadott el, nem az OVB által hivatkozott paragrafus, hanem a 19. § (1) bekezdésének a) pontja alapján. Fellebbeztünk az OVB döntése ellen, jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van az ügy.

A Negyedik Köztársaság baloldali? A baloldaliság és a patriotizmus összekötése – ami elvileg a programjuk – meglehetősen hajaz bizonyos dél-amerikai baloldali mozgalmakra.

A patriotizmus azt jelenti, hogy a saját problémáinkra itt kell megtalálnunk az itt érvényes válaszokat, nem pedig máshonnan importálni egy sablonmegoldást. Ezért a közép-európai baloldal nem másolhatja sem a nyugati balt, sem a latin-amerikait. Mind a latin-amerikai, mind a nyugat-európai országoknak másfajta társadalmi problémákra kell választ adniuk, mint a közép-európaiaknak.

A Negyedik Köztársaság még tavaly megünnepelte az 1918-as őszirózsás forradalmat. 1848, 1918 és 1956 lennének a mai kormánypolitika ellenpontjai?

48, 18 és 56 olyan ívet ad, amelyet a magyar köztársasági eszme alapjának tekinthetünk. A modern magyar nemzetnek ez a három igazi, nagy, alulról jövő forradalma van. Mindhárom forradalom programja Magyarország önrendelkezését, a polgári szabadságjogok kiterjesztését és a nagyobb társadalmi igazságosságot tűzte ki a kornak megfelelő formában.

A magyar nép e három törekvéséből az Orbán-rendszer csak Magyarország önrendelkezése mellett elkötelezett. A szabadságjogokat és az egyenlőséget, úgy tűnik, vele szemben kell érvényesíteni.