Elég őrült dolgok járnak néha a fejemben, ennek következménye, hogy a  4. köztársaság és forradalom szóra felkaptam a fejemet még október, november táján, amikor a tüntetések voltak. Már elég régen szerettem volna valamilyen politikához kapcsolódó dologban részt venni, de nem találtam számomra is elfogadható pártot.

Akar valamit, és tenni is képes.

Azért csatlakoztam, mert ki mertétek jelenteni, hogy baloldali pártot szerveztek!
Úgy éreztem, hogy 20 éve egy ilyen kezdeményezésre vártam.
Máris tetszik, hogy ilyen sokfajta baloldali és patrióta ember között lehetek.

Amikor a Nyugati téri párnacsatáról hallottam, gondoltam, jópofa srácok. Amikor szellemjárást szerveztek a Sándor palota elé, már jelentkeztem, hogy részt veszek. Amikor október 23-án Istvánffy András beszédet mondott a tüntetésen, egyre jobban figyeltem rájuk. Amikor meghirdették a párttá alakulást, jelentkeztem, hogy segítsek a programalakításban.

A demokráciáért, hogy ne kelljen sunyítva élni, újból.

Hátha lesz egy olyan párt amelyikre lehet szavazni.

Mert elegem van a megosztásból.

Engem a 4K! még a legelején fogott meg, mikor tereken fociztak, számháborúztak. Aztán, mikor elkezdtek párttá alakulni, kíváncsi voltam rá, hogy tudnak-e / tudunk-e újat mutatni. Tudnak újat mutatni!

Származásom és a családunk többsége egyszerű munkás ember volt. Kötődéseim, gyökereim a baloldalhoz kötnek. Ezért is érdekelt ez az új kezdeményezés. A 4K! programja, illetve annak megismerése késztetett arra, hogy a gyökeresen új szociáldemokrata típusú párthoz kérjem a felvételemet.

Igen! Az én lelkem forradalmár, amivel megteremtettem a múltban a gazdagságot, szép családot, mert akkor ez kellett tenni, de most … most másnak van itt az ideje!