Én azért csatlakoztam és érdeklődtem e társaság iránt, a baloldali értékeken kívül,  mert fiatalok vagytok. Azt várom el a csapattól, hogy hatalmas lendülettel, kreativitással hozzátok az újat, az emberi, a természeti, az élhetőséghez szükséges  értékek sorát. A mosolyt, a vidámságot, az optimizmust, az újjászületést.

Mert egy élhetőbb, kiszámíthatóbb országban szeretnék élni.

Mert muszáj tartozni valahova, és a bélyeg-, lepkegyűjtők klubja nem vett fel, mivel se bélyegem, se lepkéim.

Nem az a megoldás, hogy elmenekülünk az országból, hanem az hogy az épeszű, tehetséges, az országért valóban tenni akaró politikus kapjanak lehetőséget az ország vezetésére. Amíg ezen az úton haladnak, addig én biztos, hogy támogatni fogom őket, és erre buzdítok minden jóérzésű, az ország jövőjével kapcsolatban felelősen gondolkodó magyar állampolgárt, és pártot.
Hajrá Magyarország, Hajrá Magyar Köztársaság, Hajrá 4K!

Mert kell egy /hiteles/ csapat

Akar valamit, és tenni is képes.

Mert a gyerekeimnek és unokáimnak nem egy lepusztult kirabolt országot szeretnék örökül hagyni.

Sokakkal ellentétben én nem kerestem a helyem. Tudom, az én helyem a baloldalon van. Amikor olvastam a 4K! terveiről , gondolatairól, úgy éreztem (és ez így van ma is) ugyanazon az oldalon állunk.

Amellett, hogy "nem tetszik neki a rendszer", kínál egy alternatívát és tesz is a megvalósulásáért.

Amikor a Nyugati téri párnacsatáról hallottam, gondoltam, jópofa srácok. Amikor szellemjárást szerveztek a Sándor palota elé, már jelentkeztem, hogy részt veszek. Amikor október 23-án Istvánffy András beszédet mondott a tüntetésen, egyre jobban figyeltem rájuk. Amikor meghirdették a párttá alakulást, jelentkeztem, hogy segítsek a programalakításban.