Az alsószentmártoni munkanélküli romákért, hogy legyen értelmes munkájuk, és így becsületük, tisztességük.

A 4K!-val először játékos megmozdulásai kapcsán találkoztam. Ekkoriban számomra kreativitást, felszabadultságot és közösséget jelentett. Valami újfajta szórakozást a városban, ingyen.
Amikor elkezdett politikai irányultságában erősödni, ami végül a párttá alakulásban teljesedett ki, tetszett benne a fiatalság, az újdonság, az őszinteség, a határozottság, a magabiztosság, az, hogy alulról építkezik bevonva az alapok lerakásába a hasonlóan gondolkodók közösségét, és érzi, hogy új alapokra kell helyeznünk a Magyar Köztársaságot.

Mert muszáj tartozni valahova, és a bélyeg-, lepkegyűjtők klubja nem vett fel, mivel se bélyegem, se lepkéim.

Igen! Az én lelkem forradalmár, amivel megteremtettem a múltban a gazdagságot, szép családot, mert akkor ez kellett tenni, de most … most másnak van itt az ideje!

A rendszerváltás nem hozta meg azt amit vártam .
Gondoltam, hogy egy új mozgalom, ami még  eddig nem sározódott be, feltudja számolni ezt a mérhetetlen korrupciót ami jelenleg virágzik. A szakértéssel kapcsolja össze a politikát és nem a hatalomra törekvés az elsődleges, hanem az ország és  az itt élő emberek nagy többségének az érdekeit képviseli, nem pedig egy kevés elitre koncentrál.

Arra gondoltam, hogy végre lesz esélye annak, hogy egy új, tiszta baloldal szülessen végre Magyarországon.

Mert elegem van a megosztásból.

A Hazámért, ahol mindenkinek lehet egy álma, egy jobb, emberibb, demokratikus világról. Ahol összefogás van, nem széthúzás. Ahol nem uralkodnak felettünk, hanem bennünket szolgálnak.

Azért, mert ez az első pártprogram amivel egyetértek.
Én egy fizikai dolgozó vagyok, senki sem képviseli az érdekeinket kivagyunk szolgáltatva a munkaadóknak. Nincs beleszólásunk érdemben a kormány munkájába. Én ebben a programban látom az ország jó irányú növekedését. Soha sem voltam semmilyen pártnak tagja.

Amikor a Nyugati téri párnacsatáról hallottam, gondoltam, jópofa srácok. Amikor szellemjárást szerveztek a Sándor palota elé, már jelentkeztem, hogy részt veszek. Amikor október 23-án Istvánffy András beszédet mondott a tüntetésen, egyre jobban figyeltem rájuk. Amikor meghirdették a párttá alakulást, jelentkeztem, hogy segítsek a programalakításban.