Mert elegem van a megosztásból.

Elég őrült dolgok járnak néha a fejemben, ennek következménye, hogy a  4. köztársaság és forradalom szóra felkaptam a fejemet még október, november táján, amikor a tüntetések voltak. Már elég régen szerettem volna valamilyen politikához kapcsolódó dologban részt venni, de nem találtam számomra is elfogadható pártot.

Azért csatlakoztam, mert ki mertétek jelenteni, hogy baloldali pártot szerveztek!
Úgy éreztem, hogy 20 éve egy ilyen kezdeményezésre vártam.
Máris tetszik, hogy ilyen sokfajta baloldali és patrióta ember között lehetek.

Amikor meghirdették a párttá alakulást, jelentkeztem, hogy segítsek a programalakításban. Most, hogy megalakult a párt, továbbra is fokozott figyelemmel hallgatom a róluk szóló híreket és reménykedem, hogy nemcsak a tagtoborzás lesz sikeres, hanem visszatérve az akciózáshoz, azok is segíteni fogják a 4K! ismertségét és elismerését. A programjuk alapján űrbetöltő szerepük van, amit következetes munkával be tudnak tölteni.

Engem a 4K! még a legelején fogott meg, mikor tereken fociztak, számháborúztak. Aztán, mikor elkezdtek párttá alakulni, kíváncsi voltam rá, hogy tudnak-e / tudunk-e újat mutatni. Tudnak újat mutatni!

Engem nem igen foglalkoztatnak azok, akik egy új bal vagy balliberális mozgalmat látnak ebben a pártban mert őket egy tébolyda szelleme táplálja. Én vállalom, hogy tenni akarok azért, hogy az ország felemelkedjen és a benne lévő emberek ne elmenjenek, hanem itthon maradjanak.

Azért csatlakoztam a 4K!-hoz, mert érdekel, hogy egy fiatal, dinamikus, politika iránt érdeklődő csoport mire képes ebben a bebetonozott politikai életbe. Képes-e valóban az emberek érdekeit képviselni, vagy elgyengül és elmossa a jelen politika mocska.

Hátha lesz egy olyan párt amelyikre lehet szavazni.

Mára olyan társadalmi és gazdasági helyzet alakult ki, mely a  fiatalokon kívül az idős embereket is a maguk módján valamilyen szintű aktivitásra kell, hogy késztesse. A 4K!, melynek hírével, s megjelölt céljaival az interneten túl a sajtón keresztül találkoztam, számomra szimpatikusnak tűnt. Az eltelt néhány hónap alatt tapasztaltam, hogy elkötelezett baloldali párt kíván lenni.

Amikor a Nyugati téri párnacsatáról hallottam, gondoltam, jópofa srácok. Amikor szellemjárást szerveztek a Sándor palota elé, már jelentkeztem, hogy részt veszek. Amikor október 23-án Istvánffy András beszédet mondott a tüntetésen, egyre jobban figyeltem rájuk. Amikor meghirdették a párttá alakulást, jelentkeztem, hogy segítsek a programalakításban.