Kattints a galériához

November 16, kedd, 19.00 18.00 (IDŐPONTVÁLTOZÁS!)

Keleti pályaudvar, a jegypénztáraknál

Az akció során három feladatod lesz, amiket a helyszínen fogsz megtudni.

Nem fogunk végig a pályaudvaron maradni, este 7 körül fogunk végezni.

Az akció nem igényel semmilyen speciális felkészülést, de ha tudsz, hozz magaddal színes post-it cetliket.

Nyáron tartottunk egy szavazást, ahol mindenki, aki magáénak érzi a 4K!-t, szavazhatott, hogy mi legyen az a pár dolog, amire koncentráljunk. Az egyik téma, amit megszavaztatok, a pozitív történelmi eseményeink közösségi akciókkal való megünneplése volt. A közterek visszafoglalása mellett a közös múltunk visszafoglalása.

Mi másról emlékezhetne meg az első ilyen akciónk, mint a köztársaság kikiáltásáról? Első köztársaságunkat, az 1K-t, 1918. november 16-án kiáltották ki.

November 16-a legyen a Köztársaság Ünnepe.

A Köztársaság Ünnepe arról szól, hogy a független Magyarország mindannyiunké, nem csupán a hatalmat birtokló szűk csoporté.

18-ban az őszirózsás forradalommal és a köztársaság kikiáltásával lett ismét önálló Magyarország. Az emberek Magyarország teljes függetlenségét követelték, meg akarták végre valósítani a 48-as célokat. Köztársaságot akartak, a királyság megdöntését. Földosztást akartak, meg akarták szüntetni a magyarok millióit nyomorban tartó feudális nagybirtokokat. Általános választójogot követeltek, mert korábban a lakosság kiváltságos 6%-a szólhatott csak bele a közügyekbe.

A forradalom eredményeit sajnos nem sikerült megőrizni a 19-es kommunista puccs és a vörösterror, majd pedig a földesúri arisztokrácia újbóli hatalomátvétele és a fehérterror miatt.

A 18-as forradalom méltó folytatása 48-nak és megelőlegezte 56-ot, ennek ellenére szinte elfelejtett forradalmunk, amit egyik nagy 20. századi politikai hagyomány sem érez magáénak. A kommunista történelemtanítás a Tanácsköztársaságot ünnepelte, és nem tartotta fontosnak 18-at, a horthysta történelemszemlélet pedig a hiteles népfelkelést megpróbálta összemosni a 19-es kommunista puccsal.

Történelmünknek kevés hiteles, alulról jövő népi akciója van. Bűn lenne hagynunk elveszni 18-at.

Hallottam, hogy volt valami ilyen, de nem tudok róla semmit. Mi volt ez az egész forradalom?

1918 őszén a fellázadt hadsereg és a civilek megdöntötték a Habsburgok uralmát és a királyságot, kikiáltották a független Magyarországot és a köztársaságot.

Miért nevezik őszirózsásnak?

Mert a fellázadt katonák virágokat, őszirózsát tűztek az egyenruhájukon lévő császári rózsa fölé, ezzel jelezve, hogy többé nem a Monarchiát, hanem a független Magyarországot képviselik. Az őszirózsa ugyanolyan jelképe 18-nak, mint a kokárda 48-nak.

Mi volt a célja a forradalomnak?

Békekötés. Magyarország teljes függetlensége. A köztársaság kikiáltása. Földosztás, a parasztok millióit nyomorban tartó feudális nagybirtokrendszer felszámolása. Általános választójog, mert korábban csak az ország kiváltságos 6%-a szavazhatott.

Mi váltotta ki a forradalmat?

A háborúban való kimerültség és vereség. A katonáknak elegük volt a négy éve húzódó háborúból, a hadsereg elkezdett felbomlani, a csapatok megtagadták a parancsokat és elkezdtek hazaindulni a frontról.

A közvetlen kiváltó ok egy belpolitikai válság volt. Október 23-án lemondott a Wekerle-kormány és a korábbi kormánypártok nem tudtak megegyezni az új kormányban. Az ellenzéki pártok (a 48-asok, a radikálisok és a szociáldemokraták) bejelentették az igényüket a kormányzásra, és megalapították Károlyi Mihály vezetésével a Nemzeti Tanácsot. Abban az időben a király nevezte ki a miniszterelnököt, de ő nem volt hajlandó Károlyit kinevezni. Erre kitört a forradalom.

Tehát az ellenzéki pártok csináltak egy forradalmat?

Nem. Az általános forrongásban katonatanácsok és diáktanácsok alakultak. A katonatanácsokat alacsony rangú tisztek vezették, a közlegények pedig őket követték és megtagadták a régi hierarchiának való engedelmességet. Magyarul önállósította magát a hadsereg. Ők indították el a forradalmat.

Nem puccsnak szokták hívni, amikor a hadsereg fellázad?

18-ban nem a vezérkar lázadt fel, ahogy az a latin-amerikai puccsoknál szokás, hanem a közlegények. És persze hadsereg alatt ne a mai hivatásos katonákra gondolj. A világháború negyedik évében járunk, amikor már mindenkit vittek katonának. Ha a hadseregről beszélünk, akkor besorozott kisemberekről van szó, főként magyar parasztokról, akik többé nem voltak hajlandók engedelmeskedni az őket értelmetlen halálba küldő császári tisztikarnak.

És hogy történt ez a forradalom?

Október utolsó napjaiban hatalmas tömegtüntetések követelték, hogy a Nemzeti Tanácsból alakuljon meg az új kormány. A Nemzeti Tanács ideiglenes irodáit az Astoria Szállóban rendezte be, így főként ott zajlottak a demonstrációk. (Akkor még nem volt autópálya a Rákóczi út.) Ezek már többek voltak szimpla tüntetéseknél, ugyanis a katonák elkezdtek felesküdni a Nemzeti Tanácsra, ami azt jelentette, hogy nem kívánják megvárni a király döntését. Ekkor tűzték ki az őszirózsákat is.

Amikor biztossá vált, hogy a király nem nevezi ki miniszterelnöknek Károlyit, a katonatanácsok úgy döntöttek, hogy elindítják a fegyveres felkelést. Amikor értesítették erről a Nemzeti Tanácsot, a bizonytalankodó Károlyi ellenezte a tervet, de a katonák nem törődtek vele.

A forradalom október 30-án kezdődött. Az Astoriánál álló tömeg értesült róla, hogy egyes megbízhatatlannak tartott csapatokat el akarnak távolítani a fővárosból. A tömeg kivonult a Keleti pályaudvarra és visszafordította a vonaton ülő katonákat. Éjjel elkezdődött a fegyveres felkelés, a katonák elfoglalták a pályaudvarokat, a hidakat és a telefonközpontokat. Másnap a király megbízásából eljáró József főherceg jobbnak látta hivatalosan is kinevezni Károlyit.

Ezek szerint mégis maradt a királyság.

A tüntető tömeg már a köztársaság kikiáltását követelte. A király pedig rövidesen azt vette észre, hogy nincs is országa: ezekben a napokban Bécsben is kitört a forradalom, a nemzetiségek pedig elszakadtak, a közös hadsereg cseh, szlovák és horvát része felesküdött az új országaikra. A Monarchia összeomlott.

Mikor kiáltották ki a köztársaságot?

November 16-án a Kossuth teret betöltő hatalmas ünneplő tömeg előtt.

Miért fontos ez nekünk?

Az Első Köztársaság heroikus kísérlet volt a szabad, polgári Magyarország megteremtésére. Olyan új szabályokat hoztak, amelyek ma már evidens részei az életünknek. Bevezették az általános választójogot, a gyülekezési- és sajtószabadságot, betiltották a gyermekmunkát, kidolgozták a földosztás tervezetét, bevezették a munkanélküli-segélyt, tervbe vették a társadalombiztosítás kiterjesztését és a 8 órás munkanapot.

Meddig tartott az Első Köztársaság?

Még fél évig sem tartott ki, 1919. március 21-én egy kommunista államcsíny vetett neki véget.

Azt olvastam a Kuruc.infon, hogy Károlyi átadta a hatalmat a kommunistáknak.

Pont ellenkezőleg, Károlyi lecsukatta Kun Béláékat. 1919-ben a kommunisták puccsal kerültek hatalomra. Károlyi köztársasági elnökként felkérte a szociáldemokratákat, hogy alakítsanak egy tisztán szocdem kormányt. Ők azonban a többi párt és Károlyi tudta nélkül elkezdtek tárgyalni a fogdában ülő kommunistákkal, akik azzal a feltétellel fogadták el a megkeresést, hogy a szocdemek elfogadják a teljes bolsevik programot. Miután ebben megállapodtak, nem vártak, hogy a köztársasági elnök törvényesen kinevezze őket (tudták, hogy ezt soha nem tenné meg), hanem telenyomták Budapestet a közleményükkel, amelyben bejelentették a Tanácsköztársaság kikiáltását és Károlyi lemondását. Károlyi nem akart polgárháborút és inkább visszavonult, majd emigrált.

Azt is olvastam a Kurucon, hogy Károlyi vesztette el a történelmi Magyarországot. Ez igaz?

Nem. Az antant évekkel korábban eldöntötte, hogy ha megnyerik a háborút, feldarabolják a Magyar Királyságot. 1916-ban titkos szerződésben rögzítették, hogy Románia a hadba lépéséért cserébe megkapja Erdélyt. Az antantnak stratégiai célja volt, hogy a háború után Németországtól keletre hozzá hű új államokat hozzon létre. Ezért 1918 nyarán, jóval a fegyverszünet előtt Franciaország, Nagy-Britannia és az USA elismerte Csehszlovákia létezését. Az időrend makacs dolog: Károlyi akkor még csak egy ellenzéki képviselő volt.

De a határokon állítólag ott állt az érintetlen magyar hadsereg, ami meg tudta volna védeni a hazát, csak Károlyi leszerelte őket.

Ez sem igaz. Októberre a Monarchia hadserege nem csak vereséget szenvedett, de minden fronton a teljes összeomlás állapotában volt. Az ezredek tucatjával tagadták meg az engedelmességet, és sok csapat önkényesen hazaindult a frontról. Mindennél beszédesebb József főherceg október 26-ai jelentése az uralkodónak, aki miután látta a katonai hierarchia teljes összeomlását, azt írta: „a fegyverszünet leggyorsabb megkötése volna az egyetlen radikális megoldás, ha a hadsereg nem akar bolsevizmusban feloszlani”. Ilyen állapotok voltak már a forradalom előtt.

Akkor ki a felelős a területvesztésért?

A történelmi Magyarország megőrzéséhez meg kellett volna nyernünk a világháborút. Olyan lehetőség nem létezett, hogy katasztrofálisan elveszítjük a háborút, de közben mégis megőrizzük a Magyar Királyság területét – ez csak a mai széljobberek fantáziavilágában lehetséges. A történelmi Magyarország elvesztése azoknak a felelőssége, akik belevitték Magyarországot a világháborúba, és akik a háború során vezették az országot. Többek között Tisza Istváné.

Miért próbálják Károlyira kenni az egészet?

A világháború elvesztése és a történelmi Magyarország feldarabolása annak a nemesi osztálynak a katasztrofális kudarca volt, ami a Monarchia idején, majd a Horthy-korszakban vezette az országot. A Horthy-korszakban legitimitásuk megőrzése érdekében jobbnak látták, ha megpróbálják rákenni az egészet az ellenzékükre, a szabadelvűekre és a szociáldemokratákra. Ezt persze csak az ok-okozati viszonyok feje tetejére állításával tudták megtenni. Úgy csináltak, mintha egy cég csődbemenéséért nem a vezérigazgató, hanem a kudarcot kezelő csődbiztos volna a felelős.