A 4K!-ról egy Index cikkben olvastam először az alakuló kongresszus kapcsán. Nagyon megtetszett, hogy a jelenlegi negatív közhangulatban vannak olyan bátor emberek, akik önkéntes aktivistaként tenni akarnak az ország jobb sorsáért és nemcsak beszélnek róla, mint a többi ellenzéki párt.

Magyar fiatal vagyok, a családalapítás kapujában.
Az eszem azt súgja, hogy ebben az országban nem lehet tisztességes munkavállalóként becsülettel eltartani egy családot, így menekülni kell külföldre.
A szívem azt mondja, hogy ez az ország a hazám, a magyarok közössége az ahova tartozom, így még ha nehezebb is, de itt kell tudnom érvényesülni.

Én azért csatlakoztam és érdeklődtem e társaság iránt, a baloldali értékeken kívül,  mert fiatalok vagytok. Azt várom el a csapattól, hogy hatalmas lendülettel, kreativitással hozzátok az újat, az emberi, a természeti, az élhetőséghez szükséges  értékek sorát. A mosolyt, a vidámságot, az optimizmust, az újjászületést.

Én bizalmat szavaztam a 4K!-nak, mert tiszta lappal indulnak, jó a programjuk, és új alapokra szeretnék helyezni az országot.

Azt gondolom, sajnos meg kellett tapasztalni a tehetetlen és telhetetlen poszt-szocialista  pártok és nem különben a jobboldali konzervatív tömbök ámokfutását. (Tanuljunk hibáikból!) Bizakodva figyeltem ezután a fiatal és valódi demokratikus szerveződéseket, ezen belül a 4K! fejlődését. Úgy hiszem a választásokig a 4K! (csak telne már jobban az idő) meghatározó rendszerkritikus erővé válhat.

Mert elegem van a jelenlegi politikai elit mutyizásából – oligarchák, sógor koma ügyekből, és abból hogy a saját klientúrájukat hozzák helyzetbe, az átlag emberek/vállalkozók cégek kárára.

A 4K! munkamódszereiben is a minél teljesebb demokratizmus érvényesül.
Ez jutott kifejezésre  a  párt programjának megalkotási folyamatában. A párt legfőbb céljának, a 4. Köztársaság létrehozását tűzte ki, mellyel az ország társadalmi és gazdasági ellehetetlenülésének veszélye miatt teljes mértékben azonosulni tudok. Szűkebb és tágabb környezetemet is szerény eszközeimmel ebbe az irányba igyekszem befolyásolni.

Amikor a Nyugati téri párnacsatáról hallottam, gondoltam, jópofa srácok. Amikor szellemjárást szerveztek a Sándor palota elé, már jelentkeztem, hogy részt veszek. Amikor október 23-án Istvánffy András beszédet mondott a tüntetésen, egyre jobban figyeltem rájuk. Amikor meghirdették a párttá alakulást, jelentkeztem, hogy segítsek a programalakításban.

Engem nem igen foglalkoztatnak azok, akik egy új bal vagy balliberális mozgalmat látnak ebben a pártban mert őket egy tébolyda szelleme táplálja. Én vállalom, hogy tenni akarok azért, hogy az ország felemelkedjen és a benne lévő emberek ne elmenjenek, hanem itthon maradjanak.

Az alsószentmártoni munkanélküli romákért, hogy legyen értelmes munkájuk, és így becsületük, tisztességük.