Mikor először találkoztam a 4K!-val még mozgalom volt, mely kitörni akart és a kisembereket emberszámba vette, nem pedig csupán egy szavazatnak. A pártban helyet foglaló emberek személete is arra enged következtetni, hogy igenis tenni akarnak azért, hogy ne csupán addig keljen valaki, míg leadja a voksát, hanem utána is fontos részét képezze annak az egységnek, amely felépíti újra a romokban lévő országot.

Én azért csatlakoztam és érdeklődtem e társaság iránt, a baloldali értékeken kívül,  mert fiatalok vagytok. Azt várom el a csapattól, hogy hatalmas lendülettel, kreativitással hozzátok az újat, az emberi, a természeti, az élhetőséghez szükséges  értékek sorát. A mosolyt, a vidámságot, az optimizmust, az újjászületést.

Mára olyan társadalmi és gazdasági helyzet alakult ki, mely a  fiatalokon kívül az idős embereket is a maguk módján valamilyen szintű aktivitásra kell, hogy késztesse. A 4K!, melynek hírével, s megjelölt céljaival az interneten túl a sajtón keresztül találkoztam, számomra szimpatikusnak tűnt. Az eltelt néhány hónap alatt tapasztaltam, hogy elkötelezett baloldali párt kíván lenni.

Végre valahára el kell kezdeni megújitani a magyar baloldalt megszabadítva a ráragadt posztkádári lepeltől. Amikor csatlakoztam, úgy éreztem és ma is úgy érzem, hogy a jelenlegi politikai palettán nem található olyan párt, amely ezt a munkát képes lenne elvégezni. Remélem, mi egyikei leszünk azoknak, akik ezt a folyamatot végre elkezdik. Szívósan, következetesen.

Az alsószentmártoni munkanélküli romákért, hogy legyen értelmes munkájuk, és így becsületük, tisztességük.

A 4K!-ról egy Index cikkben olvastam először az alakuló kongresszus kapcsán. Nagyon megtetszett, hogy a jelenlegi negatív közhangulatban vannak olyan bátor emberek, akik önkéntes aktivistaként tenni akarnak az ország jobb sorsáért és nemcsak beszélnek róla, mint a többi ellenzéki párt.

Azért regisztráltam a 4K!-hoz, mert tetszett az alapállása, tetszett, hogy erősen baloldalinak minősítette magát. A találkozókon olyan érzése volt az embernek, hogy nincs veszve semmi, hisz rengeteg okos fiatal volt ott.

Amikor a Nyugati téri párnacsatáról hallottam, gondoltam, jópofa srácok. Amikor szellemjárást szerveztek a Sándor palota elé, már jelentkeztem, hogy részt veszek. Amikor október 23-án Istvánffy András beszédet mondott a tüntetésen, egyre jobban figyeltem rájuk. Amikor meghirdették a párttá alakulást, jelentkeztem, hogy segítsek a programalakításban.

Sokakkal ellentétben én nem kerestem a helyem. Tudom, az én helyem a baloldalon van. Amikor olvastam a 4K! terveiről , gondolatairól, úgy éreztem (és ez így van ma is) ugyanazon az oldalon állunk.

Sajnos "belülről" látom (költségvetésben dolgozom), hogy jelenleg is csak az ország szakadék szélén táncolása folytatódik. Szeretnék a gyerekeimre egy élhető országot hagyni, ha már anyagiakat nem fogok tudni. Jók, emberiek az elképzelések nekem is tenni kell érte, hogy sikerüljön. Mindenkinek ezt tudom tanácsolni.