Azért 4K!, mert itt valóban fontos a véleményem. Itt valódi kommunikáció zajlik. Az én véleményem befolyásolja a többiekét, és fordítva. Így tényleg olyan országban élhetnénk, amilyenben mindig is szerettünk volna!

Igen! Az én lelkem forradalmár, amivel megteremtettem a múltban a gazdagságot, szép családot, mert akkor ez kellett tenni, de most … most másnak van itt az ideje!

Magyar fiatal vagyok, a családalapítás kapujában.
Az eszem azt súgja, hogy ebben az országban nem lehet tisztességes munkavállalóként becsülettel eltartani egy családot, így menekülni kell külföldre.
A szívem azt mondja, hogy ez az ország a hazám, a magyarok közössége az ahova tartozom, így még ha nehezebb is, de itt kell tudnom érvényesülni.

... mert nem vállal a 4K! az elmúlt 22 év disznóságaiban tevékenyen résztvevő pártokkal semmiféle közösséget és új alapokra kívánja helyezni a Köztársaság működését. A közösség, a kor, és a tudás összetétele teszi vonzóvá a pártot, ugyanakkor ügyelve arra a hibalehetőségre, amivel több korábban indult pozitív kezdeményezés dugába dőlt.

Hátha lesz egy olyan párt amelyikre lehet szavazni.

A 4K!-ról egy Index cikkben olvastam először az alakuló kongresszus kapcsán. Nagyon megtetszett, hogy a jelenlegi negatív közhangulatban vannak olyan bátor emberek, akik önkéntes aktivistaként tenni akarnak az ország jobb sorsáért és nemcsak beszélnek róla, mint a többi ellenzéki párt.

Sokakkal ellentétben én nem kerestem a helyem. Tudom, az én helyem a baloldalon van. Amikor olvastam a 4K! terveiről , gondolatairól, úgy éreztem (és ez így van ma is) ugyanazon az oldalon állunk.

A Hazámért, ahol mindenkinek lehet egy álma, egy jobb, emberibb, demokratikus világról. Ahol összefogás van, nem széthúzás. Ahol nem uralkodnak felettünk, hanem bennünket szolgálnak.

A 4K!-t tartom annak a civil erőnek, amely  eséllyel indulhat a következő választáson és képes a jelenlegi pipogya ellenzéket megmozdítani. Ideológiája világos, haladó és mindenki számára egyértelmű. A 4. Köztársaságban rejlik az igazi rendszerváltás!

Baloldali érzelmű ember vagyok, mely mindig is meghatározta viszonyulásomat a baloldali értékekhez. Tapasztalva és munkámban átélve a rendszerváltás időszakát, mely egybeesett a magyar gazdaság csaknem teljes padlóra kerülésével, úgy éreztem nincs helyem egyetlen pártban sem. Döntésemet azóta sem bántam meg, bár tudom, hogy az élet tele van kompromisszumokkal. Azonban nem láttam eddig az elvi tisztaság érvényesülését, elvtelen kompromisszumokat annál inkább.