Istvánffy András írása az ellenzéki helyzetről a 4K! tagjainak

2013. február 5.

Turbulens időszakot éltünk januárban az ellenzékben, sorra hallottunk új pártokról, LMP-szakadásról, meg egy furcsa ellenzéki kerekasztalról.

Sokak számára nehezen követhető a helyzet, és hogy milyen irányt érdemes követnünk.

Ha érteni akarjuk, hogy merre tartanak a folyamatok az ellenzékben, akkor elsősorban nem a szervezetek násztáncából, hanem az emberek igényeiből kell kiindulnunk.

Alapvetően kétféle ember van, aki elégedetlen az Orbán-rendszerrel, és nem jobbikos: az, aki kész a régi baloldalra szavazni, és az, aki semmi esetre sem szavazna az MSZP-re.


Az előbbiek vagy tényleg hisznek az MSZP-ben, vagy az elmúlt 20 év logikájának megfelelően a kisebbik rosszat akarják választani Orbánnal szemben. Az utóbbiaknak viszont annyira rosszak a tapasztalataik a szocialista kormányzással kapcsolatban, hogy Orbán ámokfutása sem tudja rávenni őket, hogy behúzzák az ikszet az MSZP-re.

Ez a két nagy csoport létezik csak, és a pártok közti versengés értük folyik.

A kisebbik rosszat választó szavazókra pályázó szervezetek között az MSZP vezető szerepe mára megingathatatlan lett.

A DK eredetileg egy hipermodern progresszív valami akart lenni, ami lehajrázza a szocikat, de nem tudott többé válni Gyurcsány rajongói klubjánál. Számukra már csak az a kérdés, hogy visszasomfordálhatnak-e, visszaengedik-e őket egy választási szövetségbe az MSZP-vel.

Bajnai kísérlete arra, hogy magához ragadja a vezető szerepet, kudarcot vallott, Mesterházy simán túltaktikázta őt. Most új liberális pártot készül alakítani, ami közös listán indulna az MSZP-vel. Az egyetlen nyitott kérdés, hogy még elérheti-e, hogy az MSZP-új liberális párt választási szövetségnek ő legyen a közös miniszterelnök jelöltje.

Vegyük észre, hogy ezen a térfélén az MSZP olyan, mint egy fekete lyuk, ami mindent elnyel. Két okból: egyrészt a szervezeti ereje és anyagi erőforrásai nyomasztó túlsúlyban vannak minden kihívójával szemben, másrészt a választók előtt az MSZP brandje minden másnál erősebb, az új szervezetek elvesztik minden önálló jelentésüket, ha csatlakoznak hozzá.

Bárkinek, aki egy listán indul az MSZP-vel, nem lesz más jövője, mint a szoci restaurációban való részvétel és hosszabb távon az MSZP-birodalomba való beilleszkedés. Lehet, hogy a szűziessége miatt a mostani választáson egy kicsit előrébb lesz tolva, és az az illúziója lehet, hogy súlya van, de a végeredmény az lesz, hogy 14 után az MSZP-gépezet dönt mindenről. Akinek valódi társadalmi elképzelései vannak, és nem csak a karriervágy hajtja, annak itt nem sok keresnivalója van.

Ne csapjuk be magunkat azzal az illúzióval, hogy a szoros együttműködés felhangosítaná az újak hangját.

Hol halljuk Árok Kornélék önálló álláspontját az MSZP-s kerekasztalban? Ki hallja, hogy az E14 a dolgozók ügyét képviseli Kónya Péter mondásainak megfelelően és nem Bajnai és köre áramvonalas elitizmusát? Ki hiheti el Juhász Péter szavait az elitváltásról, amikor Bajnaiék volt szoci minisztereket küldenek tárgyalni?

Ne csapjuk be magunkat. Odabent nem lehet önálló politikát képviselni.

Karácsony Gergelyre és Jávor Benedekre ugyanaz a politikai karaktervesztés vár, ami Árok Kornél, Kónya Péter és Juhász Péter sorsa lett.

A 4K! célja soha nem az MSZP-restauráció elősegítése volt. A 4K! célja mindig is az alternatívaállítás volt.

Ennek érdekében kezdtünk el tavaly az év közepén az Új Póluson dolgozni. Sajnálatos módon a régi baloldal csábításával se a Milla, se a Szolidaritás, se az LMP-s szakadárok nem tudtak megbirkózni. Szervezetek hozzácsapódása a régi balhoz azonban nem érinti az emberek egy nagy csoportjának az igényét: azt, hogy Orbán ellen akarnak szavazni, de nem akarnak az MSZP-re.

A cél ennek megfelelően ugyanaz, mint ami eddig volt: két lista kell, egy a régieknek és egy az újaknak. A kettő között meg választókerületi megállapodásokat kell kötni annak érdekében, hogy le lehessen győzni a Fideszt az egyfordulós rendszerben.

Ez az egyetlen megoldás arra, hogy le lehessen váltani a Fideszt. Ha valaki azt hiszi, hogy az „MSZP és csatlósai” lista egyedül abszolút többséget tud szerezni a mai Magyarországon, az elvesztette a realitásérzékét.

Ez az egyetlen megoldás arra, hogy a 4K! valóban tenni tudjon az Alapprogramjában a tagjai által közösen meghatározott célokért.

A nagy mozgások láttán nem szabad elbizonytalanodni. A látszólagos káosz valójában a kép tisztulását jelenti. Lassan elkülönülnek egymástól a restauráció és a korszakváltás erői.

Egyetértesz? Támogasd a 4K!-t vagy csatlakozz hozzánk!